Hiába firtatták a hazai igazságszolgáltatás függetlenségét az Európai Unió Bíróságán
Egy svéd állampolgár anyanyelvhez fűződő jogainak margóján érdeklődtek a magyar igazságszolgáltatás függetlenségéről az Európai Unió Bíróságán, a luxemburgi székhelyű testület csütörtökön azonban előzetesen kimondta: a szóban forgó kérdések nem relevánsak az ügy szempontjából. Pedig a jogállamisági vita margóján Európa-szerte árgus szemekkel figyeltek ma az uniós bírói fórumra. A főtanácsnok a nemzeti és EU-s bíróság közötti párbeszéd jelentőségére mindenesetre felhívta a felek figyelmét.
Az uniós jog elsőbbsége alapján valamely nemzeti bíróságnak figyelmen kívül kell hagynia minden olyan nemzeti szabályozást vagy bírói gyakorlatot, amely sérti azon lehetőségét, hogy kérdést intézzen az Európai Unió Bíróságához – állapította meg Priit Pikamäe főtanácsnok csütörtökön nyilvánosságra hozott indítványában, hozzátéve: a magyar szabályozás, amely lehetővé teszi, hogy a legfőbb ügyész a Kúriánál valamely alsóbb fokú büntetőbíróság előzetes döntéshozatalra utaló határozatával szemben a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslattal éljen, valamint a Kúriának a törvénysértő jelleget megállapító határozata, amelyek sértik a fent említett lehetőséget, összeegyeztethetetlenek az uniós joggal.
A szóban forgó ügyben a Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) 2019-ben fordult a luxembourgi székhelyű Európai Bírósághoz, annak margóján, hogy még 2015-ben a magyar hatóságok őrizetbe vettek egy svéd állampolgárt, majd gyanúsítottként hallgatták ki lőfegyverrel és lőszerrel visszaélés vétségének gyanúja miatt. A kihallgatás során tolmács közreműködésével közölték vele a gyanúsítást, a terhelt azóta Magyarországon kívül tartózkodik. A PKKB megkérdőjelezte a kihallgatáson közreműködő tolmács kiválasztásának módját, annak képességeit, majd előzetes döntéshozatali eljárás keretében több kérdést is intézett az uniós bírói fórumhoz. Ezek között azonban voltak olyanok is, amelyek közvetlenül a magyar igazságszolgáltatás függetlenségéről érdeklődtek, Európa-szerte nyilvánosságot adva az ügynek, valamint a csütörtökön bemutatott főtanácsnoki véleménynek.
A nemzeti bíróság azzal kapcsolatosan várt véleményt Luxembourgból, hogy
- a magyar hatóságok tiszteletben tartották-e a büntetőeljárás során a terhelteket az Európai Unióban megillető jogokkal kapcsolatos irányelveket?
- a bírósági elnököknek az Országos Bírósági Hivatal (OBH, Magyarország) – az Országgyűlés által kinevezett – elnöke által ideiglenes megbízással történő közvetlen kinevezése, és a magyar bíráknak a rájuk ruházott feladatok jelentőségéhez képest állítólagosan alacsony javadalmazása sérti-e az uniós jogban rögzített bírói függetlenség elvét?
- ellentétes-e az uniós joggal egyrészt az, hogy a Kúria a legfőbb ügyész indítványára az előzetes döntéshozatalra utaló végzését törvénysértőnek minősíti amiatt, hogy az előterjesztett kérdések nem relevánsak az alapügy megoldása szempontjából, illetve másrészt az, hogy a kérdést előterjesztő bíróval szemben ugyanezen okok miatt fegyelmi eljárást kezdeményeznek?
Utóbbival kapcsolatban emlékezetes: a Kúria 2019 szeptemberében mondta ki, hogy a svéd állampolgár ügyében eljáró elsőfokú bíróság jogszerűtlenül függesztette fel a büntetőeljárást, és az ügy eldöntése szempontjából nem releváns, az ügy kimenetelét nem érintő kérdéseket tett fel az Európai Unió Bíróságának. Pikamäe főtanácsnok csütörtöki indítványában helyben hagyta ezt az érvet, és kimondta: a bírósági elnököknek az OBH elnöke által ideiglenes megbízással történő közvetlen kinevezésére és a bírák javadalmazására vonatkozó kérdések a szóban forgó büntetőeljárás kimenetele szempontjából irrelevánsak, éppen ezért elfogadhatatlanok. Megállapította ugyanakkor, hogy a Kúria vitatott ítélete sérti a nemzeti bíróság azon lehetőségét, hogy előzetes döntéshozatal iránti kérelemmel forduljon az uniós bírósághoz, és ezáltal hátráltatja az előzetes döntéshozatali mechanizmus működését. Kizárólag az Európai Unió Bírósága hivatott e mérlegelés megalapozottságát értékelni az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések elfogadhatóságának vizsgálata keretében – szögezte le a főtanácsnok.
Az eredeti ügyre válaszul egyébként az is megállapítást nyert, hogy a gyanúsítottaknak vagy a vádlottaknak biztosítani kell a lehetőséget arra, hogy panaszt tegyenek a büntetőeljárásban számukra biztosított tolmácsolás minőségével kapcsolatban – írja a Magyar Nemzet. A bíróság ítélete még 2021-ben várható, arra általában – de nem kötelező érvénnyel – iránymutatást jelent a főtanácsnok indítványa.
Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: MTI/EPA/Julien Warnand
