Pesti Srácok

Hiába hazudik az ellenzék, tovább nő a zöldfelület aránya a Városligetben

Hiába hazudik az ellenzék, tovább nő a zöldfelület aránya a Városligetben

További ötezer négyzetméterrel nő a zöldfelület a betonutak rovására a Városligetben, ahol 2019 végén 124 új ligethonos fát is elültettek a Liget Budapest projekt keretében, később pedig tovább bővül majd a park zöldfelülete.

– mondta a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. vezérigazgatója. Gyorgyevics Benedek kiemelte: a park teljes rehabilitációjára a kormány mintegy 15 milliárd forintot szán; ekkora összeget még nem fordítottak Magyarországon kertépítési feladatokra. Az átfogó program keretében nemrég 124 új fát – mások mellett platánokat, nyugati ostorfákat, európai bükköket, kocsányos tölgyeket – ültettek el, a projektnek köszönhetően pedig már 70 ezer négyzetméter zöldfelület újult meg eddig. Mint hangsúlyozta, kiemelt cél a Városligetben az elmúlt évtizedekben a zöldfelület rovására kialakított beton- és aszfaltfelületek csökkentése. Az ezt célzó program első lépéseként az indokolatlanul széles, 14 méter szélességű Olof Palme sétány útburkolatát szűkítik le 6 méterre, így csaknem 5 ezer négyzetméternyi zöldfelületet adnak vissza a parknak. Csütörtökön indult a betonfeltörés második szakasza, amellyel várhatóan február végére készülnek el. A gyalogos és kerékpáros közlekedés a kivitelezés ideje alatt végig biztosított marad a 6 méter szélességben megmaradó burkolt felületen. Gyorgyevics Benedek tájékoztatása szerint a teljes park felújításakor további több ezer négyzetmétert fognak "visszazöldíteni" a ligeti betonutak rovására.

PestiSracok facebook image

– mondta el a Városliget Zrt. vezérigazgatója. Mint hozzátette, a parkfejlesztés eddigi eredményeinek köszönhetően a közönség már birtokba vehette a megújított Vakok kertjét, a környező iskolák igényei szerint kialakított ifjúsági sportpályákat, a városligeti kutyás élményparkot, ami 5 ezer négyzetméterrel növelte a park zöldfelületét, valamint a főváros egyik legnagyobb, 13 ezer négyzetméteres játszóterét, ahol már több, mint 80 ezer család fordult meg.

– fejtette ki. Gyorgyevics Benedek beszámolója szerint a novemberi és decemberi enyhe időben a Városligeti körúton 12, a Rondó környezetében 47, az Ifjúsági sportpályák vonzáskörzetében 7, míg a népszerű Nagyjátszótér mellett 58 darab új, egészséges és ligethonos fát ültettek el a szakemberek. Az ültetési helyeket a Városliget teljes megújítását szolgáló tájépítészeti terv alapján határozták meg, amelyet a Kopaszi-gát és a Várkert Bazár kertészeti terveit is jegyző Garten Studio alkotott meg.

A Városliget Zrt. a Liget teljes zöldfelületének fenntartásáért felelős, így különös gondot fordít a mintegy 7 ezer egyedet számláló faállomány kezelésére, gondozására. 2016-ban idősfaápolási programot indítottak, amelynek köszönhetően több tucat történeti értékű, koros faegyed állapotán sikerült jelentősen javítani, illetve a Liget teljes területére vonatkozó, részletes adatokkal rendelkező fakatasztert készítettek, amely a park több, mint 200 éves fennállása óta hiányzott – idézte fel a vezérigazgató. Mint hozzáfűzte, létrehozták továbbá a Városligeti Faápolási Protokollt, amely a jogszabályoknál is szigorúbb és alaposabb vizsgálatrendszert ír elő a ligeti fák kezelésére. A park megújítása során a faprotokoll előírásai szerint fokozatosan megvizsgálják a Városliget valamennyi fáját, és végrehajtják a szakértők által előírt kezelési javaslatokat.

– mondta el Gyorgyevics Benedek.

Forrás/fotó: MTI

Ajánljuk még

Az angolszász civilizáció egyedül akarja uralni a világot – Loránt Károly közgazdász és az Öreg

Az Öreg 2024 július 12.
Az angolszász harc a világuralomért részben békés eszközökkel folyik, máshol valódi háborúba torkollik. Szoktuk ezt háttérhatalomnak is nevezni, de pontosabb a neoatlantizmus és a mondializmus. Mind a kettő az angolszászok vezette katonai és politikai tömb győzelme után kialakult világrendet jelenti és az azt hirdető, népszerűsítő ideológiát. Loránt Károly közgazdász volt az Öreg vendége.

Az MTA az utolsó sztálinista intézmény? - Az Öreg vendége Náray-Szabó Gábor akadémikus, egyetemi tanár

Az Öreg május 15.
Erről az általános véleményről beszélgettem Náray-Szabó Gáborral, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjával. Szerinte nem itt ragadt sztálinista intézmény az Akadémia, inkább feudális szemléletű. A kommunista hatalom 1949-ben maga alá rendelte a tudományos intézményt és Rákosi-Kádár korszakban, akik ezt az ideológiát nyíltan tagadták, azokat kizárták az akadémia soraiból. Ez történt például Hóman Bálint nagynevű történésszel, oktatás politikussal, Orsós Ferenc egyetemi tanárral, patológussal, aki feltárta a katyni szovjet mészárlást, ahol az erdőben több tízezer lengyel katonatisztet, értelmiségit végeztek ki, vagy Bay Zoltán világhírű magyar fizikust, Bibó István és hosszú a sor.