Szerda délután is Magyarország és Lengyelország volt terítéken Brüsszelben. Az uniós parlament ezúttal hazánk és Lengyelország lehetséges, Szlovéniában és Észak-Macedóniában kifejtett befolyását vitatta meg. Ezen a vitán szólalt fel Hidvéghi Balázs is, aki úgy fogalmazott: “Ennek az intézménynek hitelesnek kellene maradnia, és a polgárok érdekében fellépnie. Nem szabadna, hogy az EP politikai bohócok cirkuszává váljon!”
Miután szerda délelőtt az Európai Parlament az országvezetők decemberi csúcstalálkozóját, így a magyar–lengyel költségvetési vétók ügyét vitatta meg, délután ismét Magyarország és Lengyelország került terítékre a testületben. A Magyar Nemzet korábban is írt arról, hogy négy szocialista EP-képviselő – a holland Piri Kati, a szlovén Tanja Fajon, a horvát Tonino Picula és az osztrák Andreas Schieder – kezdeményezésére tűzték napirendre a magyar befolyás a szlovén és észak-macedón médiahelyzetre kérdését.
Noha Deutsch Tamás, a Fidesz–KDNP, illetve Romana Tomc, a Szlovén Demokrata Párt európai parlamenti delegációinak vezetői már hetekkel ezelőtt egy, az Európai Néppárt tagjainak küldött információs levélben visszautasították a hazai beavatkozásról szóló vádakat, az EP megtartotta a médiapolitikai vitát. Abban az Európai Bizottságot Věra Jourová, az Európai Bizottság liberális alelnöke képviselte, a képviselők sokadszorra is őt kérdezhették hazánkról – írja a Magyar Nemzet. A cseh biztos ismét az Európai Bizottság szeptemberi jogállamisági jelentéseit ajánlotta az uniós parlament figyelmébe: mint azt mondta, azok sajtószabadságról és médiahelyzetről szóló fejezetei Magyarország és Szlovénia esetében is hiányosságokat tártak fel. Elmondta azt is: a koronavírus-járvány a médiavállalatokra is kiemelt nyomást helyez, így az Európai Bizottság a továbbiakban is nagy erőket fog annak szentelni annak, hogy a sajtó függetlenségét és annak finanszírozását EU-szerte monitorozza. Nem ez az utolsó vitánk a kérdésben – ígérte Jourová Brüsszelben.
A rövid, meglehetősen kevés hozzászólással zajló magyar érdekeltségű vitában Hidvéghi Balázs védte meg a hazai álláspontot. A képviselő a baloldali politikusoktól azt kérdezte: vajon miért nem mutatnak ekkora érdeklődést a svéd vagy osztrák befolyásnak Szlovéniában, esetleg a német befolyásnak Magyarország esetében? Szlovénia legnagyobb gazdasági lapja svéd kezekben van. Egy másik napilapot részben osztrák tulajdonos működtet – sorolta a politikus, emlékeztetve: a magyar kereskedelmi csatorna, az RTL Klub pedig a német-luxemburgi székhelyű RTL Csoporté.
A tőke szabad mozgása az uniós alapszabadságok egyike. Ennek az intézménynek hitelesnek kellene maradnia, és a polgárok érdekében fellépnie. Nem szabadna, hogy az EP politikai bohócok cirkuszává váljon!
– húzta alá.
A lengyel abortusztörvény is terítéken
Lengyelországgal kapcsolatban pedig az abortusztörvény szigorítását vitatták meg szerda délután az EP-képviselők. Utóbbit az EU éléről már számos alkalommal kritizálták. Helena Dalli egyenlőségért felelős biztos most is elmondta: a minél erősebb nőjogokra európai vívmányként kellene tekinteni, ahelyett, hogy azok csorbítására tesznek kísérletet. Láttuk, hogy mennyien vonultak utcára Lengyelországban a szigorítás miatt – érvelt. Emlékezetes, Helena Dalli a magyar sajtóban nemrég azáltal került címlapokra, hogy kimondta: az LMBTQ-jogok tiszteletét is az uniós támogatások lehívhatóságának a feltételévé kellene tenni. Dalli akkor is Lengyelországot kritizálta, amelyet az EU leginkább homofób országának tart.
Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
Facebook
Twitter
YouTube
RSS