Pesti Srácok

Hivatalos személy elleni erőszak miatt emeltek vádat a Momentum vezetője, Fekete-Győr András ellen

Hivatalos személy elleni erőszak miatt emeltek vádat a Momentum vezetője, Fekete-Győr András ellen

A Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség hivatalos személy elleni erőszak bűntette miatt a mai napon öt ügyben, hat személy – köztük momentumos politikusok, Fekete-Győr András és Szarvas Koppány Bendegúz – ellen nyújtott be vádiratot a Pesti Központi Kerületi Bíróságon – írta portálunknak küldött közleményében a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) vezetője, Keresztes Imre.

A közleményben a főügyész megemlítette, hogy a vádirati tényállások lényege szerint a 2018 decemberi Kossuth téri tömegdemonstrációkon részt vevő vádlottak a Parlament épületének védelmét ellátó rendőrsorfalba különböző tárgyakat – köztük üveget és pirotechnikai eszközt – dobtak, illetve tüntetőtársaikat és a rendőröket lökdösték azért, hogy a sorfalat áttörjék.

– áll az ügyészségi közleményben.

PestiSracok facebook image

Keresztes Imre hangsúlyozta: az ügyészség a mai napon benyújtott vádiratainak többségében azt indítványozta, hogy a bíróság a vádlottakkal szemben – figyelemmel a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségéről szóló törvényre – tárgyalás nélkül, büntetővégzés meghozatalára irányuló eljárásban, végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés büntetést szabjon ki. Egy vádlottat érintően – akit csoportosan elkövetett garázdaság bűntette miatt korábban a bíróság próbára bocsátott – egyszerűsített eljárásra az ügyészség nem látott lehetőséget, így esetében azt indítványozta, hogy a bíróság az általános szabályok szerint eljárva ítélje végrehajtandó szabadságvesztésre. A nyomozó ügyészség hasonló ügyekben eddig kilenc személy ellen emelt vádat, amelyekben a bíróság – hat esetben jogerős – ítéletet is hozott. A bíróság öt esetben egy év vagy az alatti börtön fokozatú, végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés büntetésre ítélte a vádlottakat – amely ítéletek közül kettő lett másodfokon jogerős –, míg egy vádlottat egy év nyolc hónap börtön fokozatú, végrehajtásában két év próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés büntetésre ítélt - írta Keresztes Imre.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, a túlóratörvény elfogadása miatt a baloldali pártok felhívására néhány ezren 2018. december 12-én és 13-án este az utcára, a Kossuth térre mentek. A tüntetők „pribékek, fasiszta pribékek, azok vagytok”, “rabszolgák”, “rohadt geci rendőrök” mellett egyéb válogatott szitkokat szórtak a munkájukat végző egyenruhásokra, emellett nem elhanyagolható károkat is okoztak. Megrongálták az Országház műemlék épületének I-es kapuját, parkokban és környékbeli épületekben tettek kárt, kukákat gyújtottak fel. A rendőrség akkori tájékoztatása szerint 51 főt állítottak elő, 13-at közülük őrizetbe vettek. Az összecsapásokban 14 rendőr megsérült, 8 rendőrautót pedig megrongáltak a tüntetők. A tüntetésen több baloldali politikus is részt vett.

Később Fekete-Győr András a hvg.hu-nak elismerte, hogy ő maga is füstgránátot dobott a rendőrök felé. A Momentum elnöke szerint senkit nem bánt a füstgránát, de düh van az emberekben, ezt valahol ki kell mutatni. Hozzátette: a rendőröket nem akarják bántani, de 2006 óta nem látott ennyi embert ilyen felfokozott állapotban. Tényi István ezután fordult a hatóságokhoz és garázdaság gyanúja miatt tett feljelentést. A pártelnököt pár hónappal később a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) alárendeltségébe tartozó Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség hivatalos személy elleni erőszak bűntettének megalapozott gyanúja miatt gyanúsítottként hallgatta ki. Az ügyészek szerint ugyanis a fiatal politikusnál igazolható, hogy a Parlament védelmére felsorakozott rendőrök irányába célzottan egy meggyújtott füstgránátot hajított; “az eszköz által kibocsátott füst pedig a sorfalban lévő rendőrök látását és légzését akadályozta”. Fekete-Győr András a gyanúsítás ellen panasszal élt, vallomást nem tett. Ezek után jutottunk el a mai vádemelésig, ami a Momentum másik politikusát, Szarvas Koppány Bendegúzt is érinti, akit szintén hivatalos személy elleni erőszak bűntettével vádolnak. Az ügyészség a terhére rója (legalábbis korábban ezzel gyanúsították meg), hogy dobálta a rendőröket, illetve egy 400 milliliteres, kapszaicinoid hatóanyagú könnygázszóró palackkal a rendőrsorfal tagjai irányába fújt, majd a rendőrök felé dobott egy "szikrázó tárgyat", amellyel eltalált egy rendőrt.

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.