Újabb eseményt tartott a Szabadság körei, amelyen Gulyás Balázs beszélgetett Perintfalvi Ritával és Hodász Andrással, ahol sikerült oda kifuttatniuk a társalgást, hogy a Fidesz–KDNP-kormány miatt ürültek ki a templomok – számol be a vasárnap.hu. Hodász ugyanis felhozta a II. Vatikáni Zsinatot, miszerint annak tételes tanítása, hogy „az Egyház nem kötődhet szorosan egyetlen politikai párthoz sem”, és „a híveknek megvan a szabadsága, hogy maguk válasszák meg, a saját lelkiismeretük szerint, hogy kire akarnak szavazni”.
Ezzel szemben Magyarországon az van, hogy ha te hívő vagy, akkor egy bizonyos pártra szavazol. Ami egyébként visszaüt, mert Magyarországon az elmúlt 15 évben kereszténynek lenni azt jelenti, hogy egy bizonyos helyre szavazol – és kiürülnek a templomok
– véli Hodász András. Ezzel aztán több mindent is állít.
Ha azt jelenti kereszténynek lenni, hogy bizonyos helyre szavazok, akkor minek menjek el templomba?
– tette fel a kérdést. Tehát azt akarja mondani, hogy nem kell elmenni a misére, nem kell imádkozni, hinni, hanem csak behúzni négyévente az ikszet a megfelelő helyekre. Ezt mi, keresztények, katolikusok sem állítjuk, ahogyan a (nem libsi) papjaink sem, azt viszont igen, hogy olyan pártot támogatni nem lehet katolikusként, amely nyíltan kiáll az abortusz vagy a betűleveslobbi mellett (amely szigorúan nem összekeverendő a „sima” melegekkel, azokkal, akiknek „csak” homoszexuális hajlamaik vannak, és nem akarják ezt mindenkire, főleg a gyerekekre ráerőltetni). Ráadásul a beszélgetés azon részén, amelyen az LMBTQ-ról volt szó, könnyelműen elfeledkeztek a katekizmus homoszexuálisokkal kapcsolatos tanításának ezen mondatairól:
Tisztelettel, együttérzéssel és gyöngédséggel kell fogadni őket. Kerülni kell velük kapcsolatban az igazságtalan megkülönböztetés minden jelét
– persze azért „az ereszen lecsúszó morál” megemlítését nem hagyhatta ki Hodász.
„A Fidesz-KDNP kormányzása az oka annak, hogy kiürülnek a templomok” című narratívához azonban már vannak számaink is: a Tárki 2022-es Társadalomriportja szerint 2006-ban 18 százalék volt azok aránya, akik legalább havonta egyszer elmentek templomba, 2010-ben ez a szám 17 százalék, 2012-ben és 2014-ben 15 százalék, 2016-ban és 2018-ban 16 százalék, míg 2020-ban ismét 18 százalékra nőtt az arány – a mi számításaink szerint a 18 százalék még több is, mint a 2010-es 17 százalék. Ezzel szemben érdekes adat, hogy a Georgetowni Egyetem központjának kutatása szerint Magyarországon a katolikusok 24 százaléka vesz részt szentmisén legalább hetente egyszer.
Hodász az Ipsos Religion 2023 felmérésre hivatkozik, amely alapján a magyarok 58 százaléka vallja magát kereszténynek (62 százaléka vallásosnak), viszont csak 11 százalék jár templomba. A kutatás azonban rávilágít a Z generáció (1997 és 2009 között születettek) és a boomer generáció (1946 és 1964 között születettek) közötti különbségekre: Magyarországon az a helyzet, hogy a katolikusok aránya 4 százalékponttal csökkent a két generáció között, míg a protestánsok és egyéb keresztény felekezeti tagok száma 9 százalékponttal nőtt. Viszont érdemes megnézni azt is, hogy a Z generáció tagjai a boomerekhez képest 7 százalékponttal nagyobb arányban imádkoznak legalább havonta egyszer, és 11 százalékponttal nagyobb az esélye annak, hogy szentmisére vagy istentiszteletre mennek.
Talán a Tárki adatait érdemes alapul venni, ha Hodász szavait értelmezni szeretnénk, miszerint az elmúlt 15 évben kiürültek a templomok – csakhogy a kutatók nem ezt mondják. A 2006-os állapotokhoz képest – sajnos – nem nőtt a templomba járók aránya, azonban nem is csökkent, még ha volt is benne egy kis megingás, de 2014 után ismét növekedni kezdett az adat. Az viszont tény, hogy kevés: akár a 11 százalékot, akár a 24 százalékot, akármelyik adatot vesszük elő, kevesen látogatják a szentmiséket. (Maradjunk a szentmiséknél, hiszen Hodász, Perintfalvi és Gulyás is katolikusnak vallja magát.)
Aztán rögtön át is térhetünk arra, hogy miért is ürültek ki a templomok, és ez valójában mikor is történt. Röviden nézzük, hogy Magyarországon hogyan is áll a dolog: a második világháború után hamar szétosztották az egyházi birtokokat, feloszlatták a társadalmi szervezeteket, majd államosították az iskolákat.
Az 1948-as kommunista hatalomátvétel után megkezdődött az egyházak vezetésének megtörése. 1950-ben összesen mintegy háromezer szerzetest internáltak, majd megszüntették az ország 23 férfi és 40 női szerzetesrendjét, akik végül 1989-ben újra folytathatták a működésüket: 1990 elején 58 női és férfi szerzetesközösség szerveződött újra, 2004-ben pedig már 70 női és 30 férfi rendet, illetve közösséget tartottak nyilván a Magyar Katolikus Egyházban több mint 2500 taggal.
A politikai viszonyok ismeretében természetesen nem meglepő, hogy a Kádár-rendszerben a vallási kérdés hiányzott a népszámlálási kérdőívekről, de az egyházi adatok azt mutatják, hogy az 1950-es évektől csökkenő vallási aktivitás 1978 körül érhette el a mélypontját, és az 1980-as évektől tudott újra valamelyest erősödni. 1972-ben vallásosnak és nem vallásosnak is 46–46 százalék mondta magát; ez 1977-re 39 és 58 százalékra változott, 1980-ban 38 százalék volt a vallásosok aránya, 61 a nem vallásosaké, 1985-ben már 41 százalék vallotta, hogy vallásos, míg 57 százalék azt, hogy nem, a rendszerváltásra, 1990-re viszont már ismét többségbe kerültek a vallásosok: 51 százalék a 46 százalék ellen.
A teljes cikk ITT olvasható.
Forrás: vasarnap.hu; Fotó: Magyar Hang
Valaki
2023-06-22 at 10:37
Ha egy katekumen ezeket hallgatná, nem akarna keresztény lenni. Remélhetőleg vannak közösségek, akik helyet adnak a fiataloknak és hasznos időtöltést szerveznek, hogy ne a világhálón találjanak rá ilyen selejtes gondolkozású ,magamutogató keresztényekre. Aki csak egyet is megbotránkoztat.. ez már majdnem az a szint.
Dzsoszer
2023-06-22 at 02:45
Miért van az hogy fotó alapján (pofáról) már kiderül ki a bolsevik suttyó.
bl
2023-06-21 at 19:37
Tipikus kommunista, önellentmondásos hablatyolás.
Ezzel szemben az van, hogy:
1. A régi kérdésre, hogy kenyér vagy áldás kell-e az a régi válasz, hogy áldás nélkül a kenyér sem ér semmit, viszont ha van áldás, akkor a kenyér is előkerül majd valahonnan.
2. A modern kor ugyanerre a kérdésre azt válaszolja, hogy első a kenyér, első a matéria, és csak utána jönnek az egyebek, mert a matériából nőnek ki. Ha alaposabban meggondoljuk elég gyorsan rájövünk, hogy a kenyérhez először szántani kell, sőt legelőször szándék kell a szántásra, mert véletlenül aligha teremtődik meg a kenyér. Tehát továbbra is elsődleges a gondolkozás (és kellékei, tehát a hit a bizalom stb). Sose volt másképp, a kommunisták azért buktak el, mert irtották a gondolatot, az emberi jóra hivatkoztak ugyan, de szétloptak, szétromboltak, lelaktak, kifosztottak mindent és mindenkit.
3. Ma sincs másképp, a legnagyobb korrupció az anyagelvű, antikeresztény, liberálfasiszta világot jellemzi, ami jó van benne, annak keresztény a gyökere.
Miki
2023-06-21 at 18:59
:)))feltört a metán…
Orientál
2023-06-21 at 16:03
Balliberális zöld Perintfalviék Hodászék ti erőszakkal a rengeteg muszlim élősködő gazdasági migránsokat akarjátok hazánkba telepíteni, aljas hazaárulók vagytok.
tarcsa
2023-06-21 at 15:52
Milyen hasznos dolog is volt az inkvizíció! Ezeket a szarháziakat máglyára küldték volna, ahol a jól kiérdemelt helyük van.
mirti
2023-06-21 at 15:51
….a volt “pap” részéről ez nagyon inkorrekt amit tesz !…..mit tanúlt a papi iskolában és mire esküdött fel ?…talán nem emlékszik semmire ,vagy nem is számít…..Az hogy egy pap kommunista aktivista legyen az durva és erkölcstelen !….Inkább vonuljon vissza és próbáljon valami polgári elfoglaltságot választani amiből megél !….Az hogy naponta Judásként néz szembe a tükörbe ez nem tudom miért jó neki….GUSZTUSTALAN!!!!
kektarnics
2023-06-21 at 15:46
Ez a ket lehuto, egymasra talalt?
Nem vettek eszre, hogy nemreg jart Magyarorszagon a papa?
Korulnezhetnenek nyugaton, felterkepezni a templombajarokat…
Sas
2023-06-21 at 15:45
….sőt az mszp is a Fidesz miatt ürült ki…………és a nyugati templomok is.Most már az univerzum lesz a következő, ami kiürül.
K
2023-06-21 at 15:22
Az emberek azért szavaztak a FIDESZ-re, mert a megélhetésük javult, és megszűnt az éhezésük.
Egy millió munkahely létesült, és a boltok árúforgalma nagy mértékben növekedett, az ellenzék által oly nagyon emlegetett infláció ellenére.
Az embere vásárló ereje az infláció ellenére nőtt, és erre a liberális kormányzás képtelen volt.
A lakosság nem akar éhezni mint a liberális kormányzás idején, és ezért szavaz a FIDESZ-re.
K
2023-06-21 at 15:17
Ha azt akarod hogy szegény legyél, és éhezni akarsz, akkor szavazz a liberális ellenzékre.
K
2023-06-21 at 15:13
Én nem statisztika szerint, hanem csak ránézésre saccolom meg a templomba járókat.
Szerintem 1960-1970-es években szabályos tömegek jártak a templomba a jelenlegihez viszonyítva, és vasárnap zsúfolásig tele voltak a templomok.
Sajnos a templomba járók száma drasztikusan csökkent az 1990-es, 2000-es években.
2008 után megint nőtt a templomba járók száma, és ez egyenletesen lineárisan nőtt a mai napig. Jelenleg elég sokan járnak templomba, de ez még mindig legfeljebb csak a fele vagy harmada az 1960-as évekhez képest.
Én úgy gondolom hogy a templomba járást nem a párthoz való tartozás szabja meg, de azt én is elfogadom hogy egy keresztény ha keresztény , akkor nem szavaz a liberális kommunista ellenzékre.
Tehát Hodász és Perintfalvi nem mond igazat, bár lehet hogy csak nem voltak nagykorúak 1990 előtt, és nem tudják mi volt a kommunista rendszerben.
A templomba járást nagy mértékben csökkenti a hedonista élvezethajhászó életmód és az anyagiak imádata, és jelenleg ez a probléma.
Az emberek esze csak a pénzen és a szexen jár , és az ilyen emberek nem fognak templomba járni.
A liberális terjeszkedési technika is az emberi élvezetek szintjén próbál előre törni, és ez sokszor sikerül is nekik.
2010 előtt az emberek éheztek és szegények voltak, ezért is fordultak el a liberális pártoktól az emberek, mert a szegénységük oka és éhezésük oka a liberális kormányzás volt….
Logikus
2023-06-21 at 15:00
Ezek szerint a nyugati országokban is a Fidesz kormányzik azért ürülnek ki ott is a templomok 🙂