A külpolitikai bizonytalanság a háború kirobbanásával állandóvá vált. A világrendszerváltás, a háború és a korábbi egyensúly felborulása új kihívásokat hoztak. Az új helyzetek új alternatívákat is kínálhatnak? Meddig van hazánknak külpolitikai mozgástere? Mik a bizonyosságok a bizonytalanságban? Szijjártó Péter az idei Tranziton tartott előadásában mutatta be Magyarország valós súlyát a világpolitika küzdőterében.
Szijjártó Péter beszéde elején köszönetett mondott a Tranziton megjelent közösségnek a támogatásért, amelyet a magyar külpolitika az utóbbi években kapott. Mint mondta, jelenleg turbulens időket élünk, és a külpolitika egy “nyugodt” területből a legkonfliktusosabb politikai műfajjá vált.
Amikor átvettem a külügyminiszteri tisztséget azt mondták nekem, hogy Peti, amíg nincs háború, addig a tied a világ legnyugodtabb munkája
– fogalmazott a tárcavezető, hozzátéve, azért kell kiemelni a közösség támogatását, mert anélkül sokkal lesújtóbb képet kellene alkotni a magyar külpolitikáról, és nem sikerült volna megvédenünk a szuverén mozgásterünket. Szijjártó szerint békésebb időkben egyértelmű lenne, hogy egy független ország független külpolitikát folytasson, ma azonban sajnos ezért meg kellett küzdenünk.
A miniszter szerint az elmúlt években a világ egyre veszélyesebb hely. Testközelből érezhetjük a szomszédunkban dúló háború következményeit, de a közel-keleti konfliktus eszkalációjának sem látjuk a végét, napról napra nagyobb a fenyegetése annak, hogy tovább lépjünk az eszkalációs lépcsőn, és mindemellett továbbra sem szabad megfeledkeznünk a migrációs krízisről.
Az elkövetkező húsz esztentőben az afrikai kontinens lakossága 750 millió fővel fog növekedni. Nem 750 millió fő lesz, hanem ennyivel nő. Ez az európai kontinens lakosságának másfélszerese
– emlékeztett a miniszter, kijelentve, hogy ha ez az ember tömeg nem tud a saját otthonában megfelelő orvosi ellátást, gazdasági lehetőségeket kapni, akkor ők is felénk fognak indulni, Európa gazdasága pedig már így is földbeállt, képtelen ellátni a bevándorlók tömegeit, sőt lassan saját lakosságát is.
A fizikai megsemmisítés az új cancel-culture
Szijjártó Péter szerint a liberálisok eszköztára alapján nem csak politikailag, jogilag vagy gazdaságilag akarják kiszorítani a mainstreammel szemben állókat, hanem megjelent a fizikai megsemmisítés gondolata is, amire bizonyíték Robert Fico szlovák miniszterelnök, valamint Donald Trump republikánus amerikai elnökjelölt ellen elkövetett merényletkísérletek.
A liberális mainstream létre akar hozni egy posztszuverén korszakot, amelyben nincs jelentősége egy-egy ország külpolitikájának és azt mondják, hogy ami régi, az sikertelen
– tette hozzá. Szijjártó Péter szerint a szuverenitás az egyetlen sikeres út, hazánk pedig az élő példa arra, hogy a szuverenitás megőrzése élet-halál kérdése, Magyarország így a liberális mainstream antitézise lett. Mint mondta, a küzdelem eddig sikeres, de folyamatosan tart, itthon és Brüsszelben egyaránt, de a szuverenitást csak a magyar emberekkel lehet megvédeni. A miniszter emlékeztetett, hogy az idei évben tartott választások földindulásszerű változásokat idéztek elő.
Az európai parlamenti választáson történelmi sikert értünk el, mivel kétmillió szavazatot soha senki nem tudott szerezni hazai EP-választáson
– szögezte le. Jelezte, hogy számba kell venni, milyen támadások fogják érni a magyar szuverén külpolitikát az elkövetkezendő egy évben. A miniszter szerint fogják támadni a politikai, a fizikai, az energia és a gazdasági biztonságát hazánknak. Mint mondta, a politikai támadásokkal szemben Brüsszelben felhúzták a legerősebb védvonalat a Patrióták EP-képviselőcsoport létrehozásával.
Brüsszelből utasították az ukrán kormányt a kőolajembargóra
A fizikai biztonság kérdése kapcsán közölte, hogy Magyarország lett az utolsó akadálya a háborús pszichózis európai tombolásának, de az eszkalációs törekvések hazánk bőrét viszi a vásárra. Szijjártó Péter szerint a magyar békemisszió példát mutatott arra, hogy a háborúnak nem lesz megoldása a csatatéren, de még mindig van esély arra, hogy a tárgyalóasztaloknál véget érjen. Úgy vélte, hogy ha demokrata győzelem születik az amerikai elnökválasztáson, akkor minden eddiginél nagyobb nyomás lesz hazánkon.
A tárcavezető az energiabiztonságról elmondta, hogy azt a képmutatás jellemzi, hogy a színfalak mögött a legszorosabb együttműködés van az EU és Oroszország között. Emlékeztetett, hogy éppen csak sikerült az olajszankciók alól kivételt szereznie hazánknak. Szerinte az EU végzetes meggyengülését mutatja, hogy nem tudták megvédeni Magyarországot és Szlovákiát, miután az ukránok elzárták a hazánkba tartó olajszállításokat.
Az EU nem védte meg hazánkat, ami arra utal, hogy Brüsszelből utasították az ukrán kormányt arra, hogy egy ilyen lépést tegyen
– rögzítette a miniszter. A paksi beruházás kapcsán elmondta, hogy azzal függetleníteni tudja hazánk magát a nemzetközi piac alakulásától. A gazdasági biztonságról szóval jelezte, hogy a magyar kormány nyíltan és őszintén kimondja, hogy totális kudarcot vallott a keleti és a nyugati gazdaságok elválasztása egymástól, ami több problémát okoz a nyugatnak, mint a keletnek. Úgy vélte, hogy a jelenlegi lengyel kormány a legszemforgatóbb ebben a kérdésben, mert továbbra is megveszik az orosz kőolajat, de a miniszter szerinte nem kellene kritizálni azt, aki ezt őszintén teszi.
Fontos, hogy a modern keleti és a nyugati beruházásokat továbbra is hazánkba hozzuk
– fogalmazott. Az előadása végén Szijjártó Péter elmondta, hogy a jövőben továbbra is támadások fogják érni a magyar szuverenitást, de minden egyes kivédett támadás tágítja Magyarország külpolitikai mozgásterét.
Fotó: MTI/Krizsán Csaba
Facebook
Twitter
YouTube
RSS