Hortay Olivér a PS-nek: benzinársapka megszüntetése elsősorban az olajembargó életbe lépésének köszönhető

Újra piaci áron vagyunk kénytelenek tankolni, a kormány ugyanis tegnap este óta megszüntette az üzemanyagra vonatkozó árstopot. Hortay Olivér Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitika üzletágának vezetője a PestiSrácok.hu-nak elmondta: a benzinársapka megszüntetése elsősorban annak köszönhető, hogy hétfőn életbe lépett a júniusban elfogadott olajembargó, ami alól ugyan hazánk mentességet harcolt ki, de ez a döntés gyökeresen megváltoztatta a piaci szereplők magatartását.

Hortay Olivér lapunknak elmondta, hogy a benzinársapkát eredetileg is átmeneti intézkedésnek szánta a kormány, addig fenntartva, míg a rendeződik a piaci helyzet. Azonban az unió szankciós döntései miatt a piac sem normalizálódott, ráadásul az ársapka is tarthatatlanná vált. A szakértő felidézte, hogy az Európai Unió tavaly ősszel egy energiaválságba került, aminek az elsődleges kiváltó oka az volt, hogy a koronavírus-járvány utáni helyreállítás hirtelen megemelte a gazdasági aktivitást, ami megnövelte az energiaigényeket és egyszerűen a kínálati oldal – részben amiatt, mert a Covid-járvány alatt elmaradtak a beruházások a szektorban – nem volt képes megfelelő sebességgel követni a kereslet emelkedését.

Ez globálisan egy általános áremelkedést és egy szűkös kínálati állapotot eredményezett, ami az Európai Uniót különösen erősen érintette, mert az EU nagyon erősen kitett a külső hatásokra. Úgyhogy ez tavaly ősszel egy viszonylag magas árkörnyezetet eredményezett, amit súlyosbított az Európai Unió és Oroszország között kialakuló kereskedelmi konfliktus, ami akkor még elsősorban az Északi Áramlat 2 gázvezeték körüli engedélyeztetésről szólt

– mondta Hortay.

Lapunknak nyilatkozva a szakértő elmondta: tavaly ősszel azért, hogy ezt az emelkedő ártendenciát a kormány átmenetileg megállítsa, bevezette az üzemanyagár sapkát, amelyben 480 forintban maximalizálta Magyarországon az üzemanyagokat.

A kormány már akkor is jelezte, hogy ez egy rendkívüli intézkedés, ami átmeneti jellegű, amíg normalizálódik a helyzet, addig fogja életben tartani, mert akkor még úgy tűnt, hogy az olajpiaci helyzet néhány hónapon belül normalizálódhat

– emelte ki Hortay Olivér, hozzátéve, hogy ezt követően kitört a háború, amire az unió szankciókkal reagált, majd  júniusra eljutott oda, hogy az olajembargót is elfogadta.

Bár a háború kirobbanásakor az európai politikai elit úgy nyilatkozott, hogy a szankciók nem fogják érinteni az energiaszállításokat. Ezt a véleményét az európai vezető politikusok egy része később megváltoztatta, és június elején elfogadásra került az olajembargó is.

A szakértő emlékeztetett: ráadásul mindeközben egy tágabb kereskedelmi konfliktus is kibontakozott, elsősorban az USA és a nagy olajkitermelő országok között, aminek a legszembetűnőbb hatása az volt, hogy – bár az USA arra kérte a nagy olajkitermelő országokat, hogy fokozzák a kitermelésüket, ezzel is enyhítve az olajpiaci nyomást – a nagy olajkitermelők nemhogy nem fokozták, hanem a legutóbbi döntésük értelmében napi 2 millió hordóval, ami a globális kitermelés körülbelül 2 százalékkal csökkentették azt. Úgyhogy egy elhúzódó, egyre mélyebbre süllyedő energiaválság alakult ki.

A kormányzat azért, hogy tompítsa az energiapiac hatásainak begyűrűzését a háztartások életébe fenntartotta, ameddig csak képes volt a benzinárstopot. Az, hogy most ezt meg kellett szüntetni elsősorban annak köszönhető, hogy hétfőn életbe lépett a júniusban elfogadott olajembargó, ami alól ugyan hazánk mentességet harcolt ki – tehát továbbra is vásárolhatja a nyersolajat Oroszországtól – de egyszerűen ez az olajembargó és az azt megelőző napok nagyon jelentősen, gyökeresen megváltoztatták a piaci szereplők magatartását

– emelte ki Hortay.

Egyre szűkülő energiapiaci mozgástér

A szakértő lapunknak elmondta azt is, hogy Európa-szerte megfigyelhető, hogy a vállalatok elkezdtek elsősorban befelé termelni, ami hazánk import mozgásterét szűkítette. Ráadásul az árak elkezdtek emelkedni, hiszen az olajembargó életbelépésével azok a feldolgozók, olajfeldolgozók, olajfinomítók, amelyek korábban orosz olajjal működtek, most át kell, hogy álljanak nyugati típusú olajfajtákra, amelyeknek az ára körülbelül 40 százalékkal magasabb, mint az orosz nyersolaj.

Tehát kialakult egy egyre szűkülő energiapiaci mozgástér, és egyre nagyobb nyomás az árakon

– húzta alá Hortay, hozzátéve, hogy ebben az egyre feszültebbé váló piaci helyzetben jött két nem várt esemény is. Az egyik a Mol százhalombattai finomítójának a nem tervezett karbantartása, ami múlt hét péntekig tartott volna, de elhúzódott. Ezzel kapcsolatban fontos tudni, hogy a százhalombattai finomító a hazai olajigények jelentős részét fedezi, tehát az, hogy csak 55 százalékon volt képes üzemelni, és csak most indulhat meg fokozatosan a helyreállítás, szintén egy jelentős kihívás elé állította a hazai üzemanyagellátást.

A másik nem várt esemény pedig a kereslet hirtelen megugrása volt. Az elmúlt 7 napban 60%-kal több nagyobb volt az üzemanyagigény, mint egy évvel ezelőtt ugyanebben az időszakban Magyarországon

– emelte ki a szakértő.

Még valami, amit az EU-nak “köszönhetünk”: tovább szűkülő mozgástér az olajpiacon

Hortay Olivér lapunknak elmondta: ráadásul az olajembargónak lesz egy második lépcsőfoka is, mely február 5-től az olajtermékekre is kiterjed majd. Ez az intézkedés alól hazánk ugyan szintén mentességet kapott, de ez a mozgásteret tovább szűkíti például azon keresztül, hogy az a február 5-én életbe lépő intézkedés megtiltja az orosz nyersolajból előállított olajtermékek exportját is. Tehát hiába kapott mentességet Szlovákia és Magyarország egyaránt az olajembargó vagy az olajtermékek alól is. A pozsonyi finomítóban előállított orosz nyersolajból előállított olajtermékeket nem lehet majd behozni Magyarországra és a Magyarországon orosz nyersolajból előállított olajterméket sem lehet majd kivinni más országokba.

Ez tovább szűkíti majd a helyzetet, ehhez is a piaci szereplők már elkezdtek felkészülni, hogy erre is már elkezdtek felkészülni, így elengedhetetlenül szükségessé vált, hogy Magyarország a korábbi import arányát elkezdje visszaépíteni az üzemanyag-ellátásba

– mondta el a Századvég vezetőelemzője, hozzátéve, hogy ezekre felül jön még egy kockázat, hogy Magyarország a mentesség miatt ugyan képes nyersolajat vásárolni a Barátság kőolajvezetéken keresztül, ez mégis átfut egy olyan országon, amiben háború van. Az elmúlt hetekben előfordult, hogy rakétatámadás érte a vezetéket kiszolgáló infrastruktúrát, ami miatt akadozott az ellátás, és ilyen típusú kockázatokra a jövőben is fel kell készülni, tehát Magyarországnak a tartalékait is érdemes újratöltenie.

Stabilizálódó üzemanyagellátás

Hortay Olivér a PS-nek elmondta: az ársapka megszűnésével számíthatunk a pánikvásárlás megszűnésére. Az elmúlt napokban tapasztalható drasztikus üzemanyagigény-növekedés részben annak köszönhető, hogy egy pánikvásárlási helyzet alakult ki Magyarországon, ezt a mostani intézkedés már rövidtávon is letörheti.

Emellett tegnap bejelentette a Mol, hogy fokozatosan megkezdi a százhalombattai finomító kapacitásának a növelését az 55 százalékról, hogy néhány hét alatt ez elérje a 100 százalékot. Az elemző ismertette: ez azt jelenti, hogy a finomítóból kihozott olajtermékek is a következő napokban, hetekben enyhíteni fogják a helyzetet, és megindulhat az import visszaépítése.

Erre tegnap a Kormányinfón Hernádi Zsolt azt prognosztizálta, hogy teljesen januárra állhat vissza, de ez a fokozatos növekedés is csökkentheti az üzemanyag-ellátási nehézségeket, és ezek mellett lehet egy olyan hatás is, hogy az árak emelkedése a keresletet valamelyest visszafoghatja, ami szintén a helyzet enyhülése irányába hathat. Ezek együttesen egy folyamatos enyhülést ígérnek a jövőben

– szögezte le Hortay.

A Századvég vezető elemzője lapunknak arra a kérdésre is válaszolt, hogy a hatósági ár eltörlésével számíthatunk-e áremelkedésekre a különböző szektorokban is. Hortay szerint áremelkedésekre korlátozottan vagy egyáltalán nem kell számítanunk, a hatósági árak ugyanis korábban is csak a lakosságra vonatkoztak, tehát a vállalatok korábban is piaci áron vehették az üzemanyagokat.

Önmagában a hatósági ár kivezetésének az élelmiszerárakra, a vállalatok termelési költségeire már nem kellene, hogy hatása legyen. Ez az emelkedés, amikor az üzemanyagárak kedvezményezetti köre módosult, akkor már ez beépült, vagyis a termelési költségekbe tehát a piaci üzemanyagáraknak már be kellett, hogy épüljenek

– mondta el a szakértő.

Az inflációért nagy részben az EU és Oroszország közti kereskedelmi konfliktus a felelős

Az infláció emelkedését tekintve Hortay szerint általánosságban azt mondhatjuk, hogy az inflációs nyomás jelentős részéért a megnövekvő vagy megnövekedett energiaárak a felelősek, amiknek a nagyobb részét az Oroszország és az Európai Unió közötti kereskedelmi konfliktus mélyülése okozza.

Való igaz, hogy az inflációs nyomás az nem a háborúval kezdődött, és hogy az energiaárak is már a háború előtt növekedésnek indultak, viszont a mai árszintek nagy részéért a szankciók és az azokra adott válaszintézkedések, tehát a kereskedelmi konfliktus a felelős

– emelte ki Hortay hozzátéve, hogy a növekvő energiaárakkal az a nehézség, hogy nemcsak a háztartások rezsiköltségeiben jelenik meg. Minden vállalatnak a termelési költségei között ott van az energia, és azáltal, hogy a földgáz ára a tízszeresére növekedett másfél-két év alatt, azzal a termelési költségek is megemelkednek, ami átgyűrűzik a végfelhasználói árakba, és így növeli az inflációs nyomást.

Ez nem egy magyar jelenség, ez az egész Európai Uniót nagyon jelentősen érinti

– jelentette ki a szakértő.

(Kiemelt kép: fotó: Hatlaczki Balázs – PS)