Hozz világra még egy magyart – Nemzeti konzultációs kérdésekről, őszintén Budaházy Eddával (PS-videó!)

Drasztikusan, évente negyvenezer emberrel fogy a magyarság, a népességcsökkentés üteme pedig a ’90-es évek óta folyamatosan gyorsul. Ma ezer magyar nőnek 1500 gyermeke születik az élete során. Ha ezt a számot a kormányzati program célkitűzése szerint sikerülne 40 százalékkal emelni, még akkor is negyven évbe telne, mire sikerülne megállítani a nemzetfogyást. Addigra viszont már csak 8-9 millióan leszünk. A bevándorlás csak tüneti kezelése a problémának, ami nemcsak Magyarországot, hanem egész Európát sújtja. Ha a magyar nemzetet meg akarjuk menteni, amelyben azonos történelmi múltú, kultúrájú, nyelvű emberek, magyarok élnek, akkor újra meg kell szilárdítani a társadalmi szerepeinket, újratanulni a felelősségvállalást és gyermekeknek kell életet adnunk. Ugyanakkor az is fontos, hogy ne forduljon visszájára ez a törekvés, és a családpolitikai lépések következtében ne alakuljon ki egy olyan réteg, amelyik nem a gyermekeiért, hanem a gyermekeiből él – hangzott el a napokban a Polgári Mulatóban, ahol Budaházy Edda, a Hozz Világra Még Egy Magyart Mozgalom vezetője vezetett beszélgetést. Az est folyamán olyan szakemberek mondták el véleményüket a témában, akik mindennapi életükben találkoznak a népességfogyás vagy a gyermekvállalás kérdésével: Albertné Görgey Zsuzsanna életvédő, a Magyarok Európában Egyesület elnöke, Tóth I. János filozófus, a Szegedi Tudományegyetem docense és Majoros István, a Magyar Családok a Megmaradásért Alapítvány vezetője, a népesedési kerekasztal tagja.

Budaházy Edda mozgalmat alapított, hogy ösztönözze a gyermekvállalást

Budaházy Edda (Budaházy György testvére), a Hozz Világra Még Egy Magyart Mozgalom alapítója korábban nagy port kavart határozott kijelentéseivel és kiállásával, amikor arra hívta fel a figyelmet, hogy ha így folytatjuk és nem vállalunk sokkal több gyermeket, néhány évtizeden belül kisebbségbe kerülünk a saját hazánkban, életterünket átveszik az idegen fajtájú és kultúrájú népek.

Edda tavasszal egy videót is készített, amelyben gyermekvállalásra ösztönzi a nőket. A néhány perces kisfilm komoly indulatokat váltott ki a liberális körökben, még tüntettek is a civil vezető ellen, aki szerint az abortusztörvényen is szigorítani kellene.

Budaházy Edda: Gyermekek hiányában a következő évtizedekben sorra épülhetnek le intézményeink, bezárnak az óvodák, az iskolák, megszűnnek a települések, hanyatlásnak indul a kultúránk

Budaházy Edda üdvözli a kormány családpolitikáját  és a Nemzeti Konzultációt, amely napjaink legégetőbb kérdéseivel, a család, a gyermekek és a gyermekvállalás kapcsán kéri ki a magyar polgárok véleményét. “Ki mit tesz a nemzeti konzultációs ívvel?” – teszi fel a kérdést.

Gyurcsány Ferenc papírhajót hajtogatott belőle, Bangóné Borbély Ildikó hangos szitkok kíséretében tépte szét a parlamentben. Mi azt javasoljuk, hogy töltse ki és küldje vissza

– üzeni vendégeivel, akikkel mind a tíz konzultációs kérdést megvitatták.

A huszonnegyedik órában a nemzet

A magyar népesség 1990 óta csökken és a népességfogyás üteme folyamatosan gyorsul. Napjainkban évente 90 ezer gyermek születik, miközben 130 ezren halnak meg. Ez azt jelenti, hogy minden évben 40 ezerrel kevesebben vagyunk. Ha a tendenciát nem sikerül megfordítani, akkor elfogy a nemzet. A huszonnegyedik órában vagyunk, amikor még tehetünk valamit – vélekedett Tóth I. János filozófus, a Szegedi Tudományegyetem docense.

Majoros István, a Magyar Családok a Megmaradásért Alapítvány vezetője arról beszélt, hogy a bevándorlás nem lehet megoldás, legfeljebb csak tüneti kezelés. A probléma gyökerét kell megragadni, azaz a népességfogyás okait kell megérteni.

Majoros István: A bevándorlás nem lehet megoldás, csupán tüneti kezelés

A Hozz Világra Még egy Magyart Mozgalom is azt vizionálja, hogy a népességfogyás következményeként, vagyis gyermekek hiányában a következő évtizedekben sorra épülhetnek le intézményeink, bezárnak az óvodák, az iskolák, megszűnnek a települések, hanyatlásnak indul a kultúránk.

Felelősség és nőiség lehet a kulcs

Albertné Görgey Zsuzsanna, a Magyarok Európában Egyesület elnöke évente több száz gyermeket ment meg a halál torkából azzal, hogy olyan fiatal nőket segít, támogat, akik abortuszra készülnek. Az életvédő szerint a rengeteg abortusznak és a kevés gyermek születésének az az oka, hogy “nem neveljük felelősségre a fiainkat és nőiségre a lányainkat”.

Albertné Görgey Zsuzsanna olyan gyakorlati nehézségeket is felvetett, mint a gyermekes anyák munkavállalása, vagy azon édesanyák megélhetési lehetőségei, akiknek nem volt munkájuk, vagy nem dolgoztak legalább egy teljes évet, mielőtt várandósok lettek. Vannak olyan részei az országnak, ahol ez gyakori probléma, de az is jellemző, hogy az egyszerűsített foglalkoztatást részesítik előnyben az adózási kedvezmények miatt a munkaadók, ami szinte ellehetetleníti a szülésre vállalkozó kismamákat.

Albertné Görgey Zsuzsanna: Nem neveljük felelősségre a fiainkat és nőiségre a lányainkat

Akinek nincs 356 nap munkaviszonya, az alanyi jogon járó gyermekvállalási támogatást kapja, ami egy annyira gyalázatosan, kritikusan alacsony összeg (alig több, mint 20000 forint), hogy abból megélni, gyermeket nevelni nem lehet – húzta alá az életvédő. Mint mondta, ha egészséges népszaporulatot szeretnénk elérni, akkor a kismamákat kiemelten támogatni kell, el kell őket látni ruhával, vitaminokkal, egészséges élelmiszerekkel, hogy egészséges magzatnak adjanak életet és egészséges gyermeket neveljenek fel.

A családok megerősítse és a fiatalok otthonteremtésének támogatása változtathat a társadalmi tendenciákon

A gyermekvállalás kormányzati támogatásának azonban veszélyei is vannak – ezt Tóth I. János filozófus vetette fel. Mint mondta, nem mindegy, hogy valaki a gyermekeiért, vagy a gyermekeiből él.

El kell kerülni, hogy a kormányzati célkitűzés a visszájára forduljon, és egy olyan társadalmi réteg alakuljon ki, amelyik a munka helyett vállal gyermekeket és a gyermekeiből él

– fogalmazott.

A főállású szülő státusz természetesen más kategória, de ez esetben fontos, hogy a főállású szülő néhány fontos kritériumnak megfeleljen – fűzte hozzá. Tóth I. János és Majoros István több tanulmányt is írtak a témában, amely konkrétan megfogalmazza ezeket a kritériumokat.

Fontosnak tartják a szakemberek többek közt, hogy a főállású szülő büntetlen előéletű legyen, legalább középfokú végzettséggel rendelkezzen. Továbbá vállalják, hogy összesen legalább 8 gyereket szülnek, és az egyes gyerekek születése között átlagban nem telik el több idő, mint 2,5 év.

Vállalják, hogy a gyerekeket a magyar standardoknak megfelelően felnevelik, s végül, hogy a gyerekek mindegyike legalább szakmát vagy középfokú végzettséget szerez. Ezért cserébe az állam járandóságot fizetne a főállású szülőnek, aki egyaránt lehet az anya vagy az apa, a házaspárok döntésének megfelelően. A főállású szülő járandóságát elsősorban a gyerekek száma, valamint a szülő, illetve a gyerekei iskolai végzettsége befolyásolja

– áll az egyik tanulmányban.

A filozófus, egyetemi docens véleménye szerint ez lehet a kulcsa annak, hogy viszonylag rövid időn belül sok gyermek megszülessen. Természetesen fontos az is, hogy a dolog ne váljon a “gyermekekből élő réteg” javára, ugyanakkor szükséges egy olyan életpályamodell, amely versenyképes fizetést biztosít azoknak a szülőknek, akik tisztességgel több gyermeket nevelnek – hangsúlyozta.

Tóth I. János: Nem szabad, hogy kialakuljon egy olyan társadalmi réteg, amelyik a munka helyett vállal gyermekeket és a gyermekeiből él

Ezért is kiemelten fontos, hogy az állami támogatások, családi kedvezmények ma munkához kötöttek – tette hozzá Majoros István. A Magyar Családok a Megmaradásért Alapítvány vezetője kiemelte, hogy a társadalom alapegységei a családok, amelyek megerősítése most a fő cél. Ezért tartalmazza a Nemzeti Konzultáció azt a kérdést is, hogy “ön támogatná-e a fiatal házasok otthonhoz jutását”. Nem új keletű ez a támogatási forma, hiszen külföldön számtalan példa van rá. Ha a házaspárok lehetőségeit bővítik, őket erősítik meg kormányzati eszközökkel, akkor a családok lesznek erősek.

Ma az a tendencia, hogy a fiatalok először építenek karriert, teremtenek egzisztenciát és csak ezután gondolnak a családalapításra, gyermekvállalásra. “Könnyen kifutnak az időből” – mutatott rá Tóth I. János. A filozófus szerint, ha az egzisztencia megteremtését segíti az állam, az előrehozhatja a házasságokat és a gyermekvállalást a fiatalok életében.

A családokról szóló nemzeti konzultációt már online is kitöltheti az alábbi linken:

https://nemzetikonzultacio.kormany.hu/

Fotók, videó: László Petra