Pesti Srácok

Hunnia-portrék: Gyurcsányék terroristának bélyegezték, elismert örökségvédő szakember lett

Nyolc vádpontból négy alól már felmentették, mégis 8 évre fegyházba küldené a bíróság legalább is az első fokú ítélet szerint dr. Sz. Frigyest, a Hunnia-per negyedrendű vádlottját. Budaházy György kedvezménnyel sem szabadulhatna. A most 37 éves régész-történész a terrorper legfiatalabb terheltje, még alig 20 éves volt, amikor részt vett a nemzeti ellenállásban, a szemkilövéseket legalizáló Gyurcsány-kormány elleni tüntetéseken és 22, amikor kámzsás kommandósok "veszélyes terroristaként" elhurcolták. Dr. Sz. Frigyes eddigi élete csaknem felét kiteszi a rendkívül hosszúra nyúlt és még mindig folyamatban lévő büntetőeljárás, amely idő alatt hol letartóztatásban, hol házi őrizetben volt, hol pedig a lakhelyét nem hagyhatta el. A börtönben készítette diplomamunkáját, házi őrizetben írta a doktoriját és a hazai örökségvédelem egyik ismert, elismert tagja lett. Múzeumpedagógus feleségével, Zsuzsannával már az eljárás alatt ismerkedtek meg, házasodtak össze és két gyönyörű gyermekük született.

Már tavaly februárban, amikor a Fővárosi Törvényszék ítélkező bírája sorolta a vádlottak nevét, megütköztem az egyik név hallatán. Dr. Sz. Frigyes, mely után hidegen koppant a kimondott 8 év...Akkor még nem ismertem Fricit, akivel most fél napot tölthettem el bakonyi otthonukban, felesége Zsuzsa, a négy éves Rozi és a két éves Nándi társaságában. Most még abszurdabb a teljes kép. Frici azt mondja, még a börtönben is megmosolyogták, hogy állítólag veszélyes bűnöző.

meséli. 2009-ben, amikor őrizetbe vették, tréfának gondolta, míg nem csattant a csukóján a bilincs. Aztán tíz hónapra előzetes letartóztatásban talált magát. Egyetemista volt, záróvizsgáira, diplomamunkájára készült, ami nem volt könnyű úgy, hogy a letartóztatás szigorú szabályai mellett könyvekhez sem jutott könnyen.

PestiSracok facebook image

meséli. Vizsgáit később sikerrel abszolválta, majd évekkel később a doktorit már házi őrizetben szerezte meg. A régész szakmában már fiatalon hírnevet szerzett, megjelent könyve, fontos szakmai publikációi, konferenciákon adott elő - már amikor el tudta fogadni a felkérést mert nem állt éppen olyan kényszerintézkedés alatt, ami kizárta a lehetőséget. Egyszóval megtanult együtt élni a folyamatos bizonytalansággal, a logisztikai nehézségekkel. Azt mondja, volt olyan év, hogy annyi tárgyalási napot tartottak, nem nem volt elég a szabadsága.

Zsuzsával, aki múzeumpedagógus, már úgy ismerték egymást, hogy Frici gyanúsítottja volt a Hunnia-ügynek. Elfogadta az az ezzel járó nehézségeket, akkor is, amikor feleségül ment hozzá. Azt mondja, nem volt mindig ilyen erős, mint amilyennek most látom.

– meséli. Megjegyzi, hogy kettejük közül Frici viseli jobban a perrel járó megpróbáltatásokat. Ő az erősebb, az optimista, aki nem engedi, hogy megtörje a hosszú szabadságvesztéssel fenyegetettség. Idő közben amennyire csak tudták próbálták kizárni az életükből a terrorpert és csak annyit foglalkozni azzal, amennyit muszáj. Frici azt mondja, az egyik legnagyobb veszteség, amit semmivel sem lehet pótolni, hogy első gyermekük, Rozi születésénél nem lehetett ott. Apás szülést terveztek. Ő éppen lakhelyelhagyási tilalom alatt állt. Nem hagyhatta el a falut, ahol élnek. Hiába kérte a bíróságot, hogy felesége mellett lehessen, addig húzták a döntést, míg fél nappal lekéste kislánya világra jöttét.

Még ha szerencsés is abból a szempontból, hogy szakmai előmenetelét, sikereit nem gátolta az ügy és családot is tudott alapítani az évek múlásával egyre jobban belefárad a szélmalomharcba.

– mondja. Míg Zsuzsa a gyerekekkel a szobájukban játszik, az eljárásról kezdünk beszélni: az akkori politikai környezetről, koronatanúról, kihallgatásokról és nyomásgyakorlásról és bírói szabadságról, amely úgy válogathat a bizonyítékok között, mit vesz figyelembe és mit zár aki, ahogy neki tetszik. Felidézzük, milyen cinikus megjegyzéseket tett a tavaly februári ítélet hirdetéskor Ignácz György bíró, arról, hogy a vádlottak koncepciós pernek tartják az ellenük zajló eljárást.

- véli Sz. Frigyes.

Felidézi, hogy legutóbb az ítéletnél súlyosbító körülménynek számított, hogy a 2006-os eseményekkel párhuzamba állították mindazt, amivel őket vádolják. Ennek ellenére újra kimondja, hogy az ő értékítélete szerint lábtörlő megperzselődése, vagy kisebb tűzkárok sehol nincsenek ahhoz képest, hogy 2006-ban véresre verhettek rendőrök békés tüntetőket, kilőhették emberek szemét, karlapozhattak, üthettek-rúghattak védtelen embereket. Ehhez képest a 2006-os eseményeknek a mai napig nem lettek érdemi következményei, őket pedig megkérdőjelezhető bizonyítékok alapján első fokú eljárásban már kétszer a legsúlyosabb terrorbűncselekmények miatt ítélték el. Történt ez úgy, hogy a koronatanú esetében véleményük szerint vallatása során nyomásgyakorlás történhetett. Bár például rá vonatkozóan is ellentétesen vallott a nyomozati szakban tett vallomásaihoz képest - kimondta, hogy Sz. Frigyes olyan helyszínen jelen sem volt, amiért egyébként még mindig elítélték. Mert a bíró úgy döntött, hogy a nyomozati szakban tett vallomásokat fogadja el és a bírósági szakaszban tett vallomást kizárja, vagy épp figyelmen kívül hagyja.

– részletezi Sz. Frigyes, miért is kellene leginkább hatályon kívül helyezni újra az első fokú ítéletet. Csakhogy közben ilyen körülmények mellett azt már megismételni sem igazán lehetne. Még az a szerencse, hogy a gyerekek még kicsik és semmit nem fognak fel ebből az egészből - térünk vissza újra a családi ügyekhez, miközben Nándi, aki épp az imént szaladt oda édesapjához, annak nyakába csimpaszkodik.

-mondja Frici.

A Hunnia-perben éppen ma kezdődik a másodfokú büntetőper a Fővárosi Ítélőtáblán. Az ügyészség a legtöbb vádlott esetében súlyosbításért fellebbezett. Közben a 17 vádlott közül hétnek az irreálisan elhúzódó eljárásra hivatkozva kegyelmet adott Novák Katalin köztársasági elnök. Tíz vádlott kegyelmi kérelme, köztük dr. Sz. Frigyesé még elbírálásra vár. Tudósításunkat itt olvashatja.

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.