Pesti Srácok

Elkezdődött a Budaházy-ügy másodfokú büntetőpere a Fővárosi Ítélőtáblán (Videóval frissítve!)

Szerdán reggel elkezdődött a Hunnia-per másodfokú büntetőpere a Fővárosi Ítélőtáblán. Tízen ülnek a vádlottak padján, miután hét vádlott Novák Katalin köztársasági elnöktől az év elején kegyelmet kapott. Az anomáliákkal terhelt alapeljárás után, megismételt elsőfokú eljárásban még együttesen a 17 vádlottat 117 év fegyházbüntetésre ítélte, a 10 vádlottra 102 év maradt... Ami egy 10 év 3 hónapos átlag fejenként. Budaházy Györgyöt összesen 17 év fegyházra, melyből feltételesen sem szabadulhat. Budaházy és védője a Fővárosi Ítélőtábla kizárását kérte, arra való hivatkozással, hogy az első fokon ítélkező bíró nem sokkal az ügyben kihirdetett ítélet után a Fővárosi Ítélőtáblára került. A kizárási indítványhoz a védők többsége csatlakozott.

Budaházy György és nyolc társa már maguk érkeztek a tárgyalásra, miután már mindannyian enyhébb kényszerintézkedés, lakhelyelhagyási tilalom vagy bűnügyi felügyelet alatt állnak. A harmadrendű vádlottat bilincsben, vezetőszáron hozták a bv őrök. Sz. Endre az utolsó, aki szökés-elrejtőzés veszélye miatt letartóztatásban van. A tárgyaláson a családtagok mellett több szimpatizáns is megjelent. Itt vannak továbbá Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, valamint a Mi Hazánk két politikusa, Toroczkai László és Novák Előd.

A Hunnia-ügyet itt a Fővárosi Ítélőtáblán Török Zsolt bíró vezette büntetőtanács tárgyalja, a tanács tagjai továbbá Szabó Éva és Mészáros László. Érdekesség, hogy két nagy port kavart, kiemelt büntetőügyben is ítélkezett korábban ez a büntetőtanács. Az egyik Biszku Béla véres kezű belügyminiszter büntetőügye, aki végül az ítélőtábla hatályon kívül helyező döntésének köszönhette, hogy elkerülte a felelősségre vonást. A másik a 2006-os rendőrterrort levezénylő rendőri vezetők büntetőpere, amelyben Gergényi Péter 400 ezer forint pénzbüntetést kapott, több rendőri vezetőt pedig felmentettek.

A tárgyalás kezdetén Budaházy György védője azt indítványozta, hogy zárják ki a Fővárosi Ítélőtáblát az ügyből.

PestiSracok facebook image

Az elsőfokú ítéletet hozó bíró, szinte az ítélethirdetés után azonnal a Fővárosi Ítélőtáblásra került. Ebben az esetben a legtermészetesebb lenne, hogy nem tárgyalják ezt az ügyet, az elfogultság, összeférhetetlenség látszatát is kerülve - mondta Szikinger István.

Hozzátette, példa is volt erre a hazai joggyakorlatban, a Koszi-klán ügyében, ahol ítélkező bíró arra a bíróságra került, ahol a büntetőper folytatódott volna, ezért a Koszi-klán ügyét végül másik bíróság tárgyalta másodfokon.

Szikinger István védői indítványához a legtöbb védő és vádlott is csatlakozott. Sz. Endre azt is megjegyezte, hogy a tanácsvezető bíró ráadásul kényszerintézkedés tárgyában eljárt már ebben az ügyben. Erre Török Zsolt bíró megjegyezte, hogy a jogszabály csak azt zárja ki, hogy nyomozati szakban eljáró bíró nem tárgyalhat később az ügyben, a vádemelés utáni időszakra ez már nem vonatkozik.

Azt az indítványt, hogy függessze fel az eljárást és az Alkotmánybíróság álláspontját kérje elutasította. Budaházy György külön indítványt nyújtott be az eljárás felfüggesztésére, írásban beadott jogi elemzéssel az európai unió terrorizmusról szóló kerethatározatáról, amelybe álláspontja szerint nem fér bele a jelen ügy. Szikinger István az indítvány kapcsán megjegyezte, nem lehet a végtelenségig kiterjeszteni egy alapvetően emberélet ellenes cselekményekre hozott törvényt, mert a súlyát, jelentőségét veszíti.

Török Zsolt tanácsvezető bíró az indítvány elutasítását követően felhívta a felek figyelmét, hogy a továbbiakban ebben a kérdésben ha akarnak az Európai Bírósághoz fordulhatnak, egyébiránt a fellebbezésnek helye nincs.

Budaházy György több bizonyítási indítványt is előterjesztett. Új tanúk idézését kérte, akiket az előző bíróság nem kutatott fel, ő tette meg az elmőlt hónapokban. Ezek a tanúk fontos információkkal rendelkeznek az egyes vádbeli cselekményekről, egyértelműen cáfolni tudna vádbeli ténymegállapításokat.

Indítványozta a Broadway jegyiroda kapcsán több fényképfelvétel az ügy tárgyává tételét, amelyek bizonyító erejűek szerinte ebben a vádpontban és egyértelműen megdöntik a koronatanú szavahihetőségét. A legjelentősebb indítvány ennek a bizonyos koronatanúnak az idézése és meghallgatása, aki agyvérzést kapott. Korábbi vallomásai ellentmondásosak voltak. Az elsőfokú tárgyalás során csak a bíró hallgatta ki, a vádlottak kérdéseket sem tudtak feltenni, mivel a négyszemközti háznál történt kihallgatásról előtte két nappal kaptak tájékoztatást. A bíró a szembesítéseket sem rendelte el. Ezt szeretnék korrigálni a koronatanú idézésével, amely indítványhoz a többi vádlott is csatlakozott.

Török Zsolt tanácsvezető bíró a szerdai tárgyalást elnapolta. A bizonyítási indítványokról, melyek elutasítását kérte a vád képviselője, a pénteki napon dönt.

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.