Habár az elsőfokú ítéletet nagyon jelentősen enyhítette a bíróság, Budaházy Györgynek például még majdnem két évet kellene fegyházban töltenie jogerőre emelkedés esetén. Az ítélethirdetés alatt száznál is többen fejezték ki szolidaritásukat a vádlottak mellett, majd a tárgyalótermet teljesen megtöltő tömeg átvonult az Igazságügyi minisztériumhoz. A szimpátiatüntetés résztvevői abban reménykednek, hogy Novák Katalin államfő kegyelemmel vet véget a Hunnia-csoport másfél évtizede tartó kálváriájának. (Exkluzív videókkal!)
Bár sokan azt gondolják, Budaházyék ügye már rég lezárult, valójában a Gyurcsány-érában gründolt büntetőeljárás lassan 15 év után még mindig tart. De a mai nap kétségkívül mérföldkő: másodfokon még nem született eddig ítélet az amúgy egészen a Kúriáig az igazságszolgáltatás minden szintjét megjárt perben. Egy éve, a megismételt első fokú eljárásban a 17-ből még 15 vádlottat ítéltek el, a legtöbbeket súlyos fegyház- és börtönévekre. Budaházy György például 17 évet kapott akkor, fegyházban, amelyből kedvezménnyel sem szabadulhat.
Másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla előtt azonban már csak tízen állnak, a többieket a köztársasági elnök főként az elhúzódó eljárásra hivatkozva kegyelemben részesítette. Budaházy György és 9 társa ügyében most másodfokú ítéletet hirdetnek, amely, ha ellentétes az első fokkal, azaz felmentés az eredmény, akkor a harmadfokú eljárás előtt nyílik meg a lehetőség, ha azonban az ítélőtábla is azt mondja, hogy bűnösök terrorcselekmények elkövetésében a hunniások, a másodfokú ítélet jogerőre is emelkedik. A Fővárosi Ítélőtábla előtt reggel 8 órától gyülekeztek a Budaházyék mellett kiállók. Az eseményekről a PestiSrácok.hu élőben tudósított. (Mivel a tárgyalóteremből élő közvetítés nem megengedett, onnan írásban tudósítunk élőben, percről-percre. A bíróságon készülő felvételeket a nap folyamán későbbi időpontban láthatják csatornáinkon.) Budaházy György fél 9 körül érkezett meg a tábla elé, az egybegyűlt tömeg tapssal köszöntötte.
Az ítélethirdetésre több közéleti szereplő is eljött a táblabíróságra. Itt van Morvai Krisztina volt európai parlamenti képviselő, büntetőjogász, aki interjút is adott élő bejelentkezés során a PestiSrácok.hu-nak. Morvai Krisztina kiemelte, hogy olyan súlyos törvénysértések történtek az eljárás során, amivel 40 év alatt nem találkozott. Véleménye szerint bár mindaz, ami történt, teljesen nem orvosolható már a tárgyalóterem falain belül, ha felmentés lenne az eredmény, akkor a harmadfok előtt nyílik meg a lehetőség, ami további évekig húzhatja az eljárást. Morvai Krisztina szerint több abszolút hatályon kívül helyezési ok van, ezért ő erre számít.
Megjelent az ítélethirdetésen Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke, Barcsa-Turner Gábor, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom társelnöke, Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, és a Budaházy Bizottság az Igazságtételért több tagja, köztük dr. Csókay András és Skrabski Fruzsina. Akkora tömeg követte a vádlottakat a tárgyalóterem felé, hogy a tárgyalást nem is tudták időben elkezdeni. Ki nem zárhattak senkit a nyilvános tárgyalásról helyhiány miatt, meg kellett oldani, hogy mindenki le tudjon ülni. Jó 20 percen át várakozott a tömeg a levegőtlen folyosón. Azután nyílt ki a tárgyalóterem ajtaja, hogy Morvai Krisztina elindult az elnöki iroda felé…
A kihirdetett másodfokú ítélet a kiszabott évek tekintetében Budaházy esetében csaknem harmada az első fokon kiszabott ítéletnek, a többi 10 év feletti kiosztott büntetéseket pedig gyakorlatilag megfelezték. Több vádlottat több vádpontban is felmentett az ítélőtábla.
Jelentősen enyhítette a Fővárosi Ítélőtábla a törvényszék elsőfokú ítéletét, Budaházy Györgyöt másodfokon a 17 év helyett 6 év fegyházra ítélte, a többi vádlottra 5, illetve 5 és fél év fegyházbüntetést szabott ki. Két vádlott kivételével a többi ítélet jogerős. A jogerősen elítélt vádlottakat a tárgyalást követően le is tartóztatják.
Kép a tárgyalóteremből
A tárgyalóteremben egybegyűlt tömeg az ítélet kihirdetését követően bekiabálás nélkül, fegyelmezetten elénekelte a Szózatot. A tanácsvezető bíró ezt rendbontásnak megítélve szólította fel a készenléti rendőrség jelenlévő tagjait, hogy ürítsék ki a tárgyalótermet.
A készenlétisek sorban álltak a széksorok között, de a kiürítést nem kezdték el. Perceken át tartó huzavona után a bíró mégis megengedte, hogy mindenki a teremben maradjon, ha csendben hallgatják végig az indokolást.
Miután a szolidaritásból megjelent hallgatóság mégis a teremben maradhatott, a tanácsvezető bíró elkezdte az ítélet indokolását.
A bíróság indoklása
Összefoglalta a vád és védelem fellebbezésének indokait. Mint ismert, a vádhatóság több esetben súlyosítást kért, a védelem elsősorban eljárási hibákra, törvénysértésekre hivatkozott, kiemelten az első fokon ítélkező bíró elfogultáságára. Összefoglaló indokolásában a bíró azt mondta, az ítélőtábla maga is észlelt eljárási szabálysértéseket, de olyan súlyúakat nem, amelyek befolyásolták volna az ügy kimenetelét, és nem látják úgy, hogy az eljárási hibákat ne lehetne másodfokon korrigálni. Mint mondta, az ítélőtábla elhatárolódik attól a bírói magatartástól, hogy érzelmeit vigye valaki az eljárásba.
Török Zsolt tanácsvezető bíró részletesen kitért rá, hogy miért nincs igaza álláspontjuk szerint a védelemnek abban, hogy törvénytelen nyomozati cselekmények történtek és törvénytelenül beszerzett bizonyítékokat használt fel a vádhatóság.
A védelem által indítványozott kétes hátterű vagy megfélemlítéssel elért vallomások kizárására irányuló indítványokat elutasította a tábla. Az ítéleti indokolás szerint a vádlottak védekezéshez való joga sem sérült, törvényesek voltak a gyanúsítások, és a házkutatások is, mivel a jogszabályok szerint a család bármely tagjának jelenlétében bűncselekmény megalapozott gyanúja esetén megtartható a házkutatás. Nem kellett bizonyítékokat kirekeszteni – mondta a bíró, mivel nem állapított meg a Fővárosi Ítélőtábla olyan jogsértést a bizonyítékok beszerzése során, amely ezt indokolná.
A vádlottak egyelőre az első sorban szabadon várják az indokolás végét és a bíró rendelkezését. A másodfokon kiszabott büntetési tételekbe be fogják számítani a letartóztatásban, házi őrizetben töltött időt. A letartóztatás egy az egyben számít, fegyházbüntetés esetén a hatályos jogszabályok szerint 5 nap háziőrizet felel meg egy napi fegyháznak. A kényszerintézkedéseket összegezve is fennmarad még idő a kiszabott büntetésből, amely Budaházy György esetében 6 év, S. Józsefnél 5 és fél év, a P. testvérek egyikénél 2 év, a többi vádlott esetében 5 év.
A bíró most azt összegzi, milyen bizonyítékokat vett alapul az ítélet meghozatalakor. Álláspontja szerint objektív bizonyíték van bőven. Például tényként megállapítható, hogy az S. József másodrendű vádlottól lefoglalt fegyverrel lőttek rá Hiller István házára. A beismerő vallomások közvetlen bizonyítéknak minősülnek, de közvetett bizonyítékok is vannak, például a helyszíneken talált DNS-minták, amelyek több esetben is DNS-profilegyezést mutattak egy-egy vádlott DNS-ével.
Miért terrorcselekmény?
Nincs jó vagy rossz terrorizmus. A legnemesebb cél sem mentesítő, háborúban sem vethető be minden a győzelem érdekében. Nincs vitája a bíróságnak a vádlottakkal abban, hogy ők nem terroristák. Ez nem jogi kifejezés. A bíróságnak büntetőjogi szakmai alapon kellett eldönteni, hogy terrorcselekményt elkövetettek-e. A laikus szemlélet és a szakmai elválik egymástól – hangsúlyozta a bíró, aki egy EU-kerethatározatra hivatkozik itt: a szabályozás keretei kötelezőek, de olyan cselekmény is lehet terrorcselekmény, ami nem szerepel a kerethatározatban. Az állami szervek megtámadása körbe országgyűlési képviselők elleni támadások, fenyegetések is beletartoznak. A civil szférának is üzentek például a Broadway jegyiroda elleni támadással, azzal az üzenettel, hogy nem akarnak buzipropagandát, ami alkalmas lehet a lakosság megfélemlítésére. Csekély kár okozása valóban nem terrorcselekmény – ebben osztja a tábla a védelem álláspontját. Sorozatos jellegük azonban a célzat megállapítására alkalmas.
A cselekményeket Budaházy esetében 3 rendbeli terrorcselekményből 1 esetben 1 rendbeli terrorcselekménnyé és két esetben 2 rendbeli felbujtássá minősítette át a bíróság. A közveszélyokozás bűntette esetében, ahol a tűz nem tudott volna továbbterjedni, ott még eshetőleges szándékot sem fogadott el az ítélőtábla. Ahol a tűz továbbterjedésére lett volna esély, ott megállapította a terrorcselekményt. A bűnszervezet kérdésében a tábla egyetértett a törvényszékkel, az új Btk. a bűnszervezeti elkövetést szigorúbban bünteti. Szervező, feladatelosztó tevékenysége miatt állapította meg a bíróság Budaházy György irányító, felbújtó szerepét. A felbujtás eshetőlegesen is elkövethető – érvelt a bíró.
Mindenki érzékeli az ellentéteket ebben az ügyben. Eltelt 14 év, akkor valóban súlyos bűncselekmények történtek, amelyek akár életfogytig tartó büntetési tétellel is fenyegetettek. Ugyanakkor a vádlottak életében, személyiségében változás állt be. A bíróságnak fel kellett oldania ezt az ellentétet. Az ügyészség is megtehette volna, hogy ejti a vádat. A bíróságnak viszont a törvény keretein belül kellett dönteni. Az időmúlást jelentős enyhítő körülményként értékelte a bíróság. Ilyen és hasonló cselekményeket nem szabad elkövetni – ennek az üzenetnek a kifejezése is a megtorlás, a büntetés célja. A korábban említett anomáliák nem teszik lehetővé, hogy csak ezt a szempontot vegye számba a bíróság.
Így számolták az éveket…
A legalacsonyabb, legkisebb büntetési tétel kiszabása mellett döntött a tábla. Felfüggesztett büntetés, a feltételes szabadlábra helyezés fel sem merülhet a bűnszervezeti elkövetés miatt. Differenciálni is kellett a vádlottakat a cselekményeik súlya alapján. Miután Budaházy volt a karizmatikus vezetője a szervezetnek, ezért magasabb az ő büntetési tétele. Neki egyébként még két évet kellene fegyházban töltenie.
Az első-, másod-, harmad-, ötöd-, kilenced-, tizenegyedrendű vádlottak esetében foganatba kell venni a szabadságvesztés büntetést. Az ügyészség 3 nap gondolkodási időt kért eldönteni, elfogadja-e az ítéletet azon vádlottak esetében, ahol az nem jogerős. Megalapozatlanság miatt fellebbezést jelentett be a negyedrendű (Sz. Frigyes) és a nyolcadrendű (T. Csaba) vádlott védője. A hatod-, hetedrendű vádlottak (P. testvérek) védője 3 nap gondolkodási időt kért. A harmadfokra továbbjutott vádlottak bűnügyi felügyeletét megszüntette a táblabíróság.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS