Így bízzon az uniós élelmiszerbiztonságban - Az EU szerint rendben van a rákot okozó gyomirtó
Ön mennyire érezné hitelesnek és biztonságosnak az Európai Unió élelmiszerbiztonságra vonatkozó hivatalos megállapításait, ha kitudódna, hogy az uniós bürokraták független vizsgálatok helyett a gyártó multicégek tanulmányaiból másolnának át részleteket saját állásfoglalásukba? Célpontban a Monsanto vegyipari mamutvállalat által szívesen alkalmazott glifozát, egyes növényvédőszerek meghatározó komponense, amely az ENSZ vizsgálata szerint gyanúsan rákkeltő és kártékony hatással van a magzatok fejlődésére. Elgondolkodtató, hogy miközben a harmadik világ országai népességrobbanással küzdenek, a lényegesen jobb anyagi és higiénés feltételekkel rendelkező Európában egyre gyakoribb a meddőség, a vetélés, a rákos megbetegedések. Kérdés, hogy az olyan gyomirtószerek, mint a glifozát, amely az európai talajok 45 százalékában, de a terhes kismamák szervezetében is megtalálható, felelőssé tehető –e ezért. A gyártók és a termelők a szer további alkalmazásáért küzdenek, a döntés novemberben várható.
Mint arról a sajtó beszámolt, az uniós tagállamok múlt hét szerdán elhalasztották döntésüket a glifozát tartalmú növényvédő szerek használati engedélyének esetleges meghosszabbításáról szóló döntésüket. Információk szerint leghamarabb november elején születhet döntés az uniós tagországok részéről, hogy a növényvédő szer meddig maradhat kereskedelmi forgalomban és meddig használható az Európai Unió országaiban. Az Európai Bizottság 2016 júniusában a rákos megbetegedések kialakulásáért is felelőssé tett gyomirtó használati engedélyének 10 éves meghosszabbítására tett javaslatot. Végül a tagországi ellenállásra - a végső döntés meghozataláig - 18 hónapos, 2017 decemberéig szóló meghosszabbítás mellett döntöttek. A környezetvédők azonnali tilalom mellett érvelnek, amíg a termelői szakszervezetek a szer használati engedélyének 15 éves meghosszabbítását szeretnék elérni. Korábban az Európai Parlament arról határozott, hogy a glifozát tartalmú növényvédő szerek háztartási használatát azonnal, a mezőgazdasági felhasználását 2022. december 15.-i határidővel be kell tiltani.
Fotó: greenpeace.org
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) rákkutatási ügynöksége 2015 márciusában a lehetséges rákkeltő anyagok közé sorolta a világ egyik legnépszerűbb - és az Egyesült Államokban a legtöbbet használt - gyomirtóját. A franciaországi székhelyű Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség (IARC) szakértői szerint a glifozát jelentette rákkockázat főleg azok esetében áll fenn, akik foglalkozásukból adódóan vannak kitéve a szer hatásainak. Az otthoni kertészkedés szempontjából a glifozát nem jelent kockázatot - jelezték.
Ha a gyártó szerint nem rákkeltő, akkor biztos nem is az
A botrányt a The Guardian szeptember 15-én megjelent tényfeltáró cikke robbantotta ki, amelyből kiderült, hogy az Európai Unió gyomirtókkal kapcsolatos jelentését több helyen a gyártó Monsanto cég tanulmányából másolták át. A portál arról ír, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (Efsa) a gyomirtó és a rákos megbetegedések kapcsolatát vizsgáló tanulmánya úgy nyilvánítja biztonságosnak a szer használatát, hogy annak igazolására szóról-szóra emelt át egész bekezdéseket, mégpedig éppen a Monsanto saját tanulmányából. Mint írják, a glifozát a legfontosabb összetevője a Monsanto évi 4,7 milliárd dollárt jövedelmező gyomirtó-termékcsaládjának. Az uniós tanulmány – amely tehát lényegében és következtetéseiben azonos a Monsanto által pénzelt Glifozát Munkacsoport (Glyphosat Task Force) tanulmányával – olyan problémákat vizsgált, mint a glifozát és a rákos megbetegedések kapcsolata, illetve a szer hatása a reprodukciós képességekre. Az Európai Bizottság a szer használatának meghosszabbítására tett 2016-os javaslatát a Efsa véleményére alapozta.
Franziska Achterberg, a GreenPeace EU élelmiszerbiztonsági igazgatóságának vezetője a portálnak úgy nyilatkozott, akár hanyagság, akár szándékosság áll az eset mögött, mindenképpen elfogadhatatlan és megkérdőjelezi az Európai unió teljes növényvédőszer-ellenőrzési eljárását. Mint fogalmazott, ha az ellenőrzés során a gyártócég elemzéseire támaszkodnak, anélkül, hogy saját, független vizsgálatok alapján döntenék el egy szer biztonságos voltát, azzal gyakorlatilag a multicégek kezébe adják a döntést. Az Efsa szóvivője úgy nyilatkozott, döntéshozási mechanizmusukat továbbra is pártatlannak tartják, és úgy védekezett, a Monsatno tanulmányai részei a tudományos szakirodalomnak.
Vetélés okozhat
A GreenPeace témában kiadott közleménye felidézi, idén hivatalos európai polgári kezdeményezés (ECI) indult a glifozát betiltásáért, amelyhez eddig több mint 1,3 millió uniós állampolgár csatlakozott. A zöld szervezet szerint emiatt is elfogadhatatlan, hogy az Európai Bizottság a fentiekkel szembemenve mégsem a glifozát betiltását, hanem további 10 éves engedélyezését terjesztette elő. Hozzátették, Ausztria, Belgium, Franciaország, Görögország, Horvátország, Luxemburg, Olaszország, Málta, Szlovénia és Svédország utasította el a javaslatot, míg Németország és Portugália tartózkodott. A többi uniós tagállam, köztük Magyarország is, támogatta a rákkeltéssel vádolt gyomirtó újabb 10 éves engedélyezését. A GreenPeace hangsúlyozza, a kismamák szervezetében is kimutatható glifozát a méhlepény- és embrionális sejtekben nekrózist és apoptózist, azaz nem programozott és programozott sejthalált válthat ki. Egy nemrégiben bemutatott átfogó tanulmány szerint az európai talajok 45%-a szennyezett a glifozáttal vagy bomlástermékével, ami a kutatók szerint kockázatot jelenthet az emberi egészégre és a környezetre. A vizsgálat szerint a magyar talajok is szennyezettek.
Még legalább tíz évig forgalomban maradhat
Portálunk érdeklődésére Simon Gergely, a Green Peace vegyianyag-szakértője elmondta, több civil szervezettel a héten azzal a kéréssel fordulnak a Földművelésügy Minisztérium illetékeseihez, hogy a november 9-ei szavazáson hazánk ne támogassa az Európai Bizottság javaslatát a glifozát használatának öt éves meghosszabbításáról. Mint hozzátette, a Bizottság javaslata így is egy kompromisszumos megoldás, hiszen az Európai Parlament korábban a glifozát öt éven belüli kivonásáról döntött. A zöld szervezet szerint ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a káros növényvédő szer még legalább 10 évig forgalomban marad. Simon Gergely arról is beszélt, az időtényező azért is olyan fontos, mert a gyártók állításával szemben ezek az anyagok korántsem bomlanak le olyan gyorsan, így felhalmozódhatnak a talajban, károsítva az élő szervezeteket.
Portálunk azon kérdésére, hogy az Európai Uniónak miért nem kellő figyelmeztetés az egészségügyi világszervezet jelzése a szer veszélyességéről a szakértő elmondta, az Unió állítása szerint bekérte, összegyűjtötte a vonatkozó szakmai tanulmányokat, és ez alapján hozta meg a véleményét csakhogy, mint kiderült, nagymértékben a glifozátot kifejlesztő Monsanto anyagaira támaszkodott az értékelés során, akik nem meglepő módon nem találtak káros hatásokat. Simon Gergely arról is beszélt, véleménye szerint a gazdák könnyen megszokják, ami megfizethető és hatékony, még akkor is, ha a rezisztencia miatt egyre többet kell az adott szerből használni. Egyes, jó lobbizókészségű hazai nagygazda ráadásul arra törekszik, hogy a lehető legnagyobb profitot sajtolja ki termőföldjeiből, ami azonban a vegyszerezés miatt nem biztos hogy jót tesz sem a földnek, sem a környezetnek, sem az emberi egészségnek. A szakértő felhívta a figyelmet arra, hogy számtalan ajánlás létezik már, hogyan lehet a vegyszeres földművelést alternatív megoldásokkal kiváltani.
Forrás: MTI/GreenPeace/theguardian.com/PestiSrácok.hu; vezető kép/videó: greenpeace.org
