A Kárpát-medence Európa egyik legsérülékenyebb területe - parlamenti vita az éghajlatváltozásról
Nincs jobb- vagy baloldali, nincs kormánypárti vagy ellenzéki klímaváltozás - mondta Áder János államfő kedden, a második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia parlamenti vitájában, hozzátéve, már nem az a kérdés, hogyan mentsük meg a Földet, hanem az, hogyan mentsük meg az emberi civilizációt. Hangsúlyozta, a párizsi klímacélok ellenére Magyarország is növelte kibocsátását az elmúlt két évben, holott véleménye szerint a Kárpát-medence a klímaváltozás szempontjából Európa egyik legsérülékenyebb területe. Az MSZP vezérszónoka, Gurmai Zita a vitában azt hangsúlyozta, a kormány a bevándorlással riogat, ellenben tétlenkedik a valódi veszélyt jelentő éghajlatváltozás ügyében. Az LMP szerint az alacsony energiaár üzenete az, hogy nem kell takarékoskodni.
Áder János köztársasági elnök a második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia parlamenti vitájában arról beszélt, Magyarországnak ma az oka és a lehetősége is megvan arra, hogy egy bátor, nagyratörő, ambiciózus klímastratégiát valósítson meg. Az államfő felhívta a figyelmet, hogy a magyar törvényhozás egy olyan indítvány vitáját kezdi meg, amely nemzedékeken átívelő kérdéseket érint, így arról közös nemzeti álláspontot kell kialakítani. Áder János a veszélyeket nemcsak az elmúlt nyár melegrekordjaival, erdőtüzeivel és súlyos aszályaival érzékeltette; hangsúlyozta azt is, hogy az emberi tevékenység következtében hússzor olyan gyors a felmelegedés, mint a Föld történetében bármikor.
Ma már nem az a kérdés, hogyan mentsük meg a Földet, hanem az: hogyan mentsük meg az emberi civilizációt
- mondta. Kijelentette, ha nem változtatunk, az évszázad végén már nem lesz visszaút, a Föld jelentős része kietlen pusztasággá válik. A párizsi klímamegállapodás is ezt a veszélyt látva született három éve - idézte fel Áder János, rámutatva azonban, azóta nemhogy nem csökkent a szén-dioxid-leadás, de még jelentősen nőtt is, és Magyarország is növelte kibocsátását az elmúlt két évben.
A Kárpát-medence Európa egyik legsérülékenyebb területe
Az elnök felhívta a figyelmet arra, hogy a Kárpát-medence a klímaváltozás szempontjából Európa egyik legsérülékenyebb területe, ezért az országnak jó oka van egy ambiciózus klímastratégia megalkotására. Ehhez szerinte folytatni kell a naperőmű-kapacitás bővítését, amelynek teljesítménye négy éve minden évben megduplázódott.
Ennek ellenére ma még nem mondhatunk le az atomenergiáról sem, csak e két energiaforrás együttes használatával érhető el, hogy az ország áramtermelése 2030-ra 90 százalékban szén-dioxid-mentes legyen
- tette hozzá. Az államfő reális célnak nevezte a környezet megóvását a gazdaság növekedése, az ipar modernizációja és a javuló életminőség elérése mellett, ehhez azonban szemléletváltást szorgalmazott. Hatékonyságnövelést sürgetett, például államilag támogatott háztartásieszköz-cserével, emellett a közösségi közlekedés elektromossá tételét és a hulladék hatékonyabb hasznosítását is felvetette. Szerinte az emberek is nagyratörő stratégia megalkotását várják el, 83 százalékuk ugyanis nagyon komoly problémának tartja a klímaváltozást, így ők várhatóan a végrehajtásban is szövetségesek lesznek. A legnagyratörőbb célnak azt nevezte, hogy 2050-re 85 százalékkal csökkenjen a károsanyag-kibocsátás 1990-hez képest.
Ezzel nemcsak számos ember korai halála lenne megelőzhető, de az egészségügy is "spórolna", egy megfelelő modernizációs fordulat pedig javítaná az ország versenyképességét
-mutatott rá.
Az államfő idézte Ferenc pápát, aki szerint "nincs vesztenivaló időnk. A Földet édenkertként kaptuk a Teremtőtől. A jövő generációnak ne vad pusztaságként adjuk tovább". Áder János beszédét azzal zárta, önmagunkat kell megmenteni, gyermekeink és unokáink jövőjét, de helyes döntéssel édenkertet adhatunk tovább.
A zöldinnováció a magyar ipar erőssége kell legyen
Az országgyűlési határozati javaslatot előterjesztő innovációs és technológiai miniszter szerint a második nemzeti éghajlatváltozási stratégia megvalósításával Magyarország 2030-ra végleg olyan pályára állhat, amely fenntartható, az éghajlatváltozás negatív hatásaival szemben ellenálló jövőt biztosít. Közölte, Magyarország az éghajlatváltozás mérséklésével összefüggésben jelentős kiaknázható fejlesztési és technológiai potenciállal rendelkezik.
Kiemelten fontos, hogy a zöldinnováció a magyar ipar erőssége legyen, például az energiatárolással kapcsolatos megoldások terén
- közölte.
Palkovics László elmondta, a célok megvalósítását több uniós forrás is segítheti, 2021-2030 között várhatóan több száz milliárd forint értékben valósulhatnak meg projektek. Megjegyezte ugyanakkor, hogy uniós és tagállami források mellett elengedhetetlen magánbefektetők bekapcsolódása is.
A paksi beruházás fontos a klímabarát energiaszektor létrehozása szempontjából is
Elmondta, a stratégia átfogó, tematikus és specifikus célokat tartalmaz. Az átfogó célok - ezek közé tartozik például a fennmaradás témaköre - szakterületi kifejtését a tematikus célok foglalják össze - mondta. Hozzátette, ide tartozik a dekarbonizáció, az éghajlati sérülékenység területi vizsgálata vagy az éghajlati partnerség kialakítása. Közölte, a specifikus célok határozzák meg az egyes ágazatokra vonatkozó célértékeket, határidőket.
A stratégiában foglalt célok teljesítése érdekében három évre szóló cselekvési tervet készítenek majd
- közölte.
Palkovics László szükségesnek nevezte egy új energiastratégia megalkotását is. Fontosnak nevezte a nukleáris erőmű szinten tartását; a paksi beruházás szerinte nemcsak az ellátásbiztonság miatt fontos, hanem a klímabarát energiaszektor létrehozása szempontjából is. Elmondta, napelemforradalom zajlik Magyarországon, és megkezdődött a távhőszolgáltatás megújuló energiaforrásra történő átalakítása is. Úgy összegzett, az energiaszektor klímabarát átalakítása hosszú távú cél, okos és megfizethető energetikai szolgáltatások biztosításával, az ellátásbiztonság további erősítésével és az energetikai innovációban, valamint a klímaváltozásban rejlő gazdaságfejlesztési lehetőségek kihasználásával.
A globális felmelegedés nem áll meg Hegyeshalomnál
A szocialista párt vezérszónoka szerint "az Orbán-kormánynak egyáltalán nem fontos a jövő". Gurmai Zita arról beszélt, miközben a kabinet a bevándorlással riogat, semmit nem tesz, tétlenkedik a valódi veszélyt jelentő éghajlatváltozás ügyében. Kifogásolta, hogy a kormányzat szerinte akadályokat gördít a megújuló energia termelésének terjedése elé, miközben Budapesten fákat vágnak ki, az utóbbi években pedig emelkedett az üvegházhatású gázok hazai kibocsátása. Szerinte a kormányzat tétlenségét az is mutatja, hogy nyolc év kormányzás után sincsen elfogadott klímapolitika.
A probléma nem kezelhető nemzetállami szinten, hiszen a globális felmelegedés nem áll meg Hegyeshalomnál
- tette hozzá. Rámutatott, ebben a kérdésben a nemzetállami és a globális érdek egybeesik; az innovatív, hatékony karbonfelhasználású, magas hozzáadott értékű gazdasági ágazatok fontosak. A klímaváltozás hatásairól szólva kiemelte, rengetegen lesznek, akik nem tudnak majd védekezni a nyáron - az évszázad végén már évi egy hónaposra prognosztizált - extrém hőség ellen, példaként Gurmai Zita a panellakásokban élő magyarokat említette. Az ellenzéki képviselő annak a véleménynek adott hangot, hogy a kormányzat semmilyen újító ötlettel nem jelentkezett az éghajlat-stratégiában, csupán az uniós források és a beszivárgó innovációk felhasználásával számol.
Az alacsony energiaár üzenete az, hogy nem kell takarékoskodni
Schmuck Erzsébet, az LMP vezérszónoka szerint olyan a tárgyalt előterjesztés, mintha a kormányzat számára 2014-ben megállt volna az idő, hiszen addigi, az üvegházhatású gázok hazai kibocsátásának csökkenését mutató adatokkal számol az anyagban. Ezzel azt állította szembe, hogy 2015 óta átlagosan évi 5,6 százalékkal nő a kibocsátás, miközben a GDP csak 2-4 százalékkal, ami a hatékonyság csökkenését jelenti. Schmuck Erzsébet szerint lecsengtek a gazdaság szerkezetátalakításának pozitív hatásai. Megemlítette, hogy a károsanyag-kibocsátás számításában nem szerepel a Magyarországon felhasznált, de máshol termelt anyagok - például a cseh- és lengyelországi, vagy ukrajnai bányákban kitermelt szén - hatása. Az ambiciózus, előretekintő stratégia szükségességét hangsúlyozva kifogásolta, hogy a most tárgyalt anyag úgy kezeli az éghajlatváltozást, mintha azért nem az emberiség volna felelős.
Schmuck Erzsébet problémaként említette, hogy Magyarország erdőterülete a hatoda annak, ami saját karbonkibocsátásának elnyeléséhez kellene, akárcsak azt, hogy szerinte a gazdaság érdekeivel szemben rendre alulmaradnak az éghajlatvédelmi szempontok. A nukleáris energia hosszú távú hatásai szerinte vállalhatatlan kockázatot jelentenek. A képviselő hiányolta az anyagból a megújuló energiaforrások használatának bevezetéséhez nyújtott támogatást. Szerinte az alacsony energiaár üzenete az, hogy nem kell takarékoskodni, pedig eközben ha nem növeljük a hatékonyságot, "azt pocsékoljuk, amiből kevés, egyre kevesebb van".
Megszüntették az önálló zöld ombudsman hivatalát
Tordai Bence (Párbeszéd) azt mondta, "Orbán Viktor szótárában nem szerepel a klímaválság", a kormány nem hajlandó tudomást venni a klímaváltozásról, az éghajlat-felmelegedésről. Pedig tudományos egyetértés van arról, hogy ha nem sikerül megállítani a felmelegedést, a folyamat visszafordíthatatlanná válik, és jelentősen visszaesnek a terméshozamok, hatalmas régiókban fogy el az ivóvíz, növény- és állatfajok pusztulnak ki - hívta fel a figyelmet. A megoldás egy klímatudatosabb életmód lenne - mondta -, Magyarországnak azonban még mindig nincs elfogadott, érvényes klímastratégiája.
Persze a klímacélok betartása veszélyeztetné a fideszes oligarchák és a nagy cégek érdekeit
- tette hozzá.
Megszüntették az önálló zöld ombudsman hivatalát, leállították a szélerőművek építését, megadóztatták a napelemeket és a hőszivattyúkat, fákat irtottak ki, elmulasztották a víztakarékos öntözési technológiák elterjesztését, nem valósították meg a vízgazdálkodási stratégiát, és nem büntették meg a dízelbotrány miatt a Volkswagent
- sorolta kifogásait Tordai Bence. Szerinte ha Áder János államfő nem képes az ügyben befolyásolni a kormány politikáját, akkor valójában asszisztál ahhoz, ami zajlik.
Forrás/vezetőkép: MTI
