Pesti Srácok

Itt a válasz a levegőminőség romlására - Tíz magyar várost segít a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. által elnyert uniós pályázat

Itt a válasz a levegőminőség romlására - Tíz magyar várost segít a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. által elnyert uniós pályázat

Nyolc magyarországi régió tíz települését érintő pályázatot nyert el a Herman Ottó Intézet Nonprofit kft., amelynek célja a levegőminőség hosszú távú javítása. A projekt komplex megoldást nyújthat a levegő szennyezettségének csökkentésére, amelynek része egy emissziós adatbázis kiépítése, egy levegőminőségi modellrendszer létrehozása, valamint egy levegőtisztaság-védelmi tanácsadó öko-menedzser hálózat kialakítása. Béres András, az Intézet vezetője a szerdai sajtótájékoztatón arról beszélt: a projekt nyolc éves időtartama alatt összegyűlő eredmények a döntéshozóknak is támpontot adhatnak a szabályozások módosítása, szigorítása, az eljárások átalakítása tekintetében.

Sikeresen pályázott egy nyolcéves, LIFE környezetvédelmi integrált projekt megvalósítására a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. partnereivel – írják szerdai közleményükben. Mint hozzáteszik: a projekt az emberiség egyik legfőbb környezetvédelmi problémáját, a levegőminőség javítását célozza 8 magyarországi régiót képviselve 10 településen emissziós adatbázisok fejlesztésével, átfogó szemléletformáló, tájékoztató tevékenységgel és egy országos szakértői, tanácsadói hálózat felállításával. Az együttműködésben részt vesz az Országos Meteorológiai Szolgálat, a belga Flemish Institute for Technological Research (VITO), valamint Budapest, Debrecen, Eger, Kaposvár, Karcag, Miskolc, Pécs, Szolnok, Tatabánya önkormányzatai és szolgáltatói.

Fotó: Herman Ottó Intézet

Öko-menedzser hálózat, térinformatikai adatbázis segíti a levegőminőség javítását

PestiSracok facebook image

Mint a közleményben kifejtik, a levegőminőségi tervek felülvizsgálatához térinformatikai adatbázis és nagy felbontású levegőminőség-modellező eszköz fejlesztése szükséges. Mivel a városok levegőminőségét nagymértékben meghatározzák a városok területén kívül található – akár az országhatáron túli – források, ezért első lépcsőben regionális, valamint Magyarország területére vonatkozó modellszámításokat kell végezni. Hozzáteszik: a kiépített modellrendszerrel lehetővé válik a levegőminőségi tervekben található intézkedések hatásának a becslése, illetve azonosítják azokat a kulcsfontosságú területeket, ahol intézkedéseket kell tenni.

A közleményben arról is írnak: a projekt további célja egy levegőtisztaság-védelmi tanácsadó öko-menedzser hálózat létrehozása. A hálózat szakértői az adott településen segítik a helyi intézkedések koordinálását, a tájékoztatást, a szemléletformálást, aktívan közreműködnek a települési mobilitási tervek és munkahelyi közlekedési tervek kidolgozásában, valamint elősegítik a települések és a lakosság sikeres pályázatainak benyújtását a levegőminőség javítását célzó hazai és uniós forrásokra. A projekt részeként szemléletformáló tudástárat és egyéb ismeretterjesztő anyagokat hoz létre a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. és az AMKE, amelyeket minden önkormányzat felhasználhat településére alkalmazva.

Településre szabott akciók a légszennyezés csökkentése érdekében

A lakossági tüzelés, valamint a közlekedés által okozott légszennyezés csökkentése érdekében a projekt részeként különböző pilot akciókat indítanak. Ilyen például a távfűtés támogatása és népszerűsítése Budapest belvárosában, a zöldterületek fejlesztése Debrecenben, közösségi kerékpár-rendszer kiépítése Békéscsabán, Egerben és Tatabányán, valamint intelligens közlekedési rendszer fejlesztése Szolnokon. A levegőminőségi tervek célkitűzéseinek megvalósításának érdekében a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. rendszeresen összegyűjti és átadja a partnerek részére a levegő minőségének javításával kapcsolatos hazai és nemzetközi jó gyakorlatokat, például a szabályozási rendszert az illegális égetés elkerülésére, az innovatív technológiákat a helyi vagy regionális levegőminőség javítása érdekében.

Fotó: Herman Ottó Intézet

Támpont a döntéshozóknak is

A szerdai sajtótájékoztatón Béres András, a projektvezető Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. ügyvezetője kiemelte: a sikeres EU-pályázatot évekig tartó előkészület előzte meg, a projekt által elnyert 5 milliárd forintos pályázati összeg 60 százalékát az Európai Unió LIFE (L'Instrument Financier pour l'Environnement) programja, míg 40 százalékát a magyar állam fedezi. Úgy vélte, az említett 10 település mintegy hárommilliós lakosságán felül a projekt azért is kiemelt jelentőségű, mert kapacitásépítő, döntéstámogató, szemléletformáló programként más pályázatok hatékonyabb kihasználásához, a támogatási lehetőségek bővítéséhez is hozzájárulhat. Mint megjegyezte, a projekt hozzájárulhat a helytelen lakossági hulladékkezelés és fűtési megoldások visszaszorításához is. Ugyanakkor kiemelte: a nyolc éves időtartam alatt összegyűlő eredmények a döntéshozóknak is támpontot adhatnak a szabályozások módosítása, szigorítása, az eljárások átalakítása tekintetében. Fontos szempontnak nevezte egyúttal a projekttapasztalatok átvihetőségét országon és az EU-n belül, hogy azokat később más települések is hasznosíthassák.

Folyamatosan megújuló modellek készülnek

Riesz Lóránt, a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. nemzetközi projektek igazgatóságának vezetője ismertette, hogy a projekt során az OMSZ és a VITO döntéstámogató eszközt fejleszt a települések számára, az érintett önkormányzatok pedig mindezt adatgyűjtéssel segítik. A projekt során folyamatosan megújuló levegőminőségi modellek készülnek, Kaposváron és Békéscsabán új légszennyezettség-mérő állomás épül. A Mindennapi Kultúráért Egyesülettel szervezett rendezvények a közlekedési és háztartási károsanyag-kibocsátások mérséklésére hívják föl a figyelmet, továbbá településspecifikus akciókat és újításokat is terveznek.

- tette hozzá Riesz Lóránt.

A LIFE-program 1992-ben jött létre az EU környezet- és természetvédelmi projektjeinek támogatására. Összköltségvetése a 2014-2020-as uniós pénzügyi ciklusban 3,4 milliárd euró.

Forrás: Herman Ottó Intézet/MTI/PestiSrácok.hu

Ajánljuk még

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.

Trianon 100: a régi és új idők hazaárulóiról (Stefka István írása)

Az Öreg Blog 2020 június 5.
Trianont nem feledjük, az okait ismerjük, de intő példa a jelenre is. „Most is ebben a korban élünk. Egy szerencsénk van, hogy tíz éve egy erős támogatottsággal rendelkező nemzeti kormányunk van. Az aggasztó, hogy itt vannak közöttünk Károlyi Mihályék, Kun Béláék, Szamuely Tiborék, Rákosi Mátyásék, Gerő Ernőék, Kádár Jánosék és Aczél Györgyék szellemi örökösei, akik jelenleg is lejáratják a hazugságokkal, valótlanságokkal Magyarországot világszerte. Céljuk világos: felszámolni hazánkat, elpusztítani a magyarságot. Rajtunk múlik, hogy kollaboráns tevékenységük ne járjon sikerrel. Nem szabad hitelt adni szép, furfangos szavaiknak, nem szabad bizalmat szavazni nekik. Csak ez az egyetlen módja annak, hogy megakadályozzuk egy újabb, talán még pusztítóbb Trianon létrejöttét.” Stefka István írása.