Pesti Srácok

Hulladék-habokból kiemelkedő bálnák figyelmeztetnek - A műanyaghulladék már bekerült a táplálékláncba is

Hulladék-habokból kiemelkedő bálnák figyelmeztetnek - A műanyaghulladék már bekerült a táplálékláncba is

A tengerektől kezdve a folyókon és erdőkön át egészen az ivóvizünkig bezárólag szinte mindenütt megtalálható műanyaghulladékokra és mikroműanyagokra hívja fel a figyelmet a Greenpeace Kossuth téren felállított installációja. Az óriási, hulladékból készült bálnaszobrok alapanyagát olaszországi strandokon szedték össze az alkotók. A portálunknak nyilatkozó szakértő szerint Magyarországon is valós problémát jelent, hogy a könnyen aprózódó, töredező műanyagfélék, mint a zacskók, kávéspoharak, vagy a PVC apró szemcséi a vízen lebegve könnyen bekerülnek a táplálékláncba.

Műanyaghulladékokból kiemelkedő óriási bálnákkal hívja fel a figyelmet a Greenpeace a műanyagszennyezésre kedden és szerdán Budapesten. A szervezet közleményében kiemeli, hogy a műanyagszemét-tengerből kiemelkedő hatalmas, három és hat méter magas bálnákat ábrázoló installációval figyelmeztet:

A Greenpeace arra is felhívja a figyelmet, hogy évente 300 millió tonna műanyagot állítanak elő a világon, amelynek körülbelül a fele egyszer használatos műanyag. Ezeket sokszor csak 1-2 percig használjuk, de lebomlásukhoz több száz év sem elegendő. Mint hozzáteszik, percenként egy kamionnyi műanyag ömlik a tengereinkbe; az óceánok élővilágát Magyarországnál akár 27-szer is nagyobb szemétszigetek teszik tönkre.

PestiSracok facebook image
A Greenpeace műanyaghulladékból készült bálnaszobrai az Országház előtti Kossuth Lajos téren. Fotó: Horváth Péter Gyula

Az apró műanyaghulladékkal van a nagyobb gond

A Greenpeace arra is kitér, hogy a hulladék nyolcvan százaléka a szárazföldek belsejéből kerül a tengerekbe, például áradásokkal, vagy a folyók sodrásával, illetve a széllel. Magyarország legnagyobb folyója, a Duna naponta 4,2 tonna műanyaghulladékot szállít a Fekete-tengerbe. A vizek szennyezettségének problémájával portálunk is több alkalommal foglalkozott már, amikor beszámoltunk a Kárpátaljának küldött diplomáciai jelzésről a temérdek szemét miatt, illetve legutóbb a Tisza-tó egy szakaszán végzett hulladékgyűjtés tanulságairól. Bár egy nemrégiben megjelent tanulmány szerint a tengerek és óceánok partján konkrét problémát okoz, hogy szabályszerű műanyagréteg képződik a parti sziklákon, hazánkban a folyóvizeinket tisztító önkéntesek arra hívták fel a figyelmet, hogy komoly gondot okoz a szinte összegyűjthetetlen, felszínen úszó apró műanyagtörmelék, amely könnyen bekerül a táplálékláncba. A Greenpeace keddi sajtótájékoztatóján ennek nyomán arra kérdeztünk rá, hogy a látványos, nagyméretű műanyaghulladék mellett miért irányul kevesebb figyelem a szemcsés, de feltehetően nagyobb károkat okozó apró műanyagtörmelék problémájára. Portálunk kérdésére Simon Gergely, a Greenpeace regionális vegyianyag-szakértője kiemelte: alapvetően semmilyen szemétnek nem volna szabad a vizekbe kerülni. Ugyanakkor hozzátette: saját tapasztalataik szerint is valós probléma, hogy amikor kidobják (rosszabb esetben egyenesen a vízbe dobják) a mosógép, fridzsider, vagy egyéb műszaki cikkek csomagolását, a PVC is belekerül a vizekbe. Megjegyezte: hasonló a probléma a műanyag zacskókkal, kávéspoharakkal is, amelyek elég hamar szétszakadoznak, szétaprózódnak, szemcséik pedig lebegnek a víz felszínén. Simon Gergely úgy fogalmazott:

A probléma megoldása a szakértő szerint alapvetően az, hogy minél kevesebb műanyagot használjunk, és kevesebbet szemeteljünk. Hozzátette: így is nagyon sok szemét érkezik a határokon túlról vízi úton hazánkba, főleg Ukrajnából és Romániából, de ehhez mi magunk is hozzáteszünk.

Simon Gergely. Fotó: Horváth Péter Gyula

Nem kellene műanyag zacskókat használni

Simon Gergely arra is felhívta a figyelmet, hogy a Greenpeace petícióját, amelyben a műanyagzacskók Magyarországi betiltását kezdeményezik, már közel kétszázezer ember támogatta hazánkban. Mint hozzátette, kezdeményezésükben alapvetően partner az Innovációs és Technológiai Minisztérium, azonban sok az ellenérdekelt fél is.

- hangsúlyozta a szakértő, hozzátéve, hogy az emberek akkor visznek több zacskót a boltból, ha az ingyen van, ezért a fizetőssé tétel már komoly előrelépés lenne.

A környezetvédelmi szervezet a tengeri műanyagszennyezésre szeretné felhívni a figyelmet a szobrokkal a Műanyagmentes július kezdeményezés kapcsán. Fotó: Horváth Péter Gyula

Egy 2018. végi reprezentatív közvélemény-kutatás szerint a budapestiek hetvenöt százaléka a betétdíjas, visszaváltható palackokat választaná az egyszer használatos palackok helyett. A Greenpeace úgy látja, a műanyagszennyezés megállításában hatalmas a kormányok felelőssége is, jogszabályokkal ugyanis ők tudják szabályozni a vállalatok működését. Az eldobható műanyagok, ezen belül a zacskók korlátozásáról szóló törvénytervezetet az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) el is készítette, azonban azt a kormányzat végül nem támogatta.

Forrás: Greenpeace/PestiSrácok.hu; Vezetőkép/fotógaléria: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)