Nem pusztán a faültetés a természetvédelem Szent Grálja – Projekt indult a csak hazánkra jellemző pannon gyep védelmében (PS-VIDEÓ)
Bár hazánkban jelenleg az ország történetének eddigi legnagyobb erdőtelepítési programja zajlik, a természet védelme, a klímaváltozás elleni küzdelem nem jelent egyet pusztán a fák ültetésével. A valódi környezetvédelmi szakmai szempontokat meglehetősen ferdíti az a napjainkban eluralkodó és jelentős mértékben átpolitizált vélekedés, hogy a pusztán a faültetéssel minden gondunk megoldható. Miközben Magyarországnak különben sincs szégyellnivalója erdőborítottság terén, a valóban hazánkra jellemző, és a világon egyedülálló tájkarekterről, amely a pannon gyep gyűjtőnévhez kapcsolódik, méltatlanul kevés szó esik, pedig fokozott védelemre szorulnak éppen az erdőtelepítések, vagy a beépítések, lakóparkok, ipari övezetek, új utak építése miatt. Videónkban a pannon gyep jellegzetességei mellett szó esik a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. által koordinált GRASSLAND-HU projektről, amely a pannon gyepek és a kapcsolódó élőhelyek hosszútávú megőrzését szolgálja.
TIHANYI RITA – SUSÁNSZKY MÁTYÁS
Az utóbbi időben a közvélemény körében kiemelt helyet kapott a faültetés, a fatelepítés kérdése. Mivel a környezetvédelem témája újabban elég erős politikai színezetet is kapott, a faültetés lett a zöldgondolat Szent Grálja, azaz, ha sok fát ültetünk, akkor megmentjük a bolygót a globális felmelegedéstől és a klímakatasztrófától. Mivel ezek a kétbites információtartalommal bíró, elsősorban kampányüzenetek sok tekintetben súlyosan rombolják a szakmai eredményeket, környezetvédelmi koncepciókat, érdemes néhány fontos tényt elöljáróban leszögezni ahhoz, hogy megértsük, miért is fontos hazánk számára a közvélemény előtt méltatlanul agyonhallgatott pannon gyep, és az ahhoz kapcsolódó növényi és állati életközösség.
- Hazánknak nincs különösebb szégyellnivalója erdőborítottság terén. A Magyarország környezeti állapota tematikus szakmai tanulmány-gyűjtemény kapcsán portálunk is megírta: hazánk erdőborítottsága az európai középmezőnybe tartozik.
- Szintén nem elhanyagolható tény, hogy erdeink egészségi állapota messze az európai átlag felett jár.
- Jelenleg hazánkban nagy erdőtelepítési kampány zajlik, amelynek révén mintegy 5 százalékkal készülnek növelni a már most is jó arányú erdőborítottságot.
- Mivel a természetvédelmi területek nagysága állandó, ezért a további erdők telepítése a nem állami szereplőkre vár, a támogatási rendszer átszervezésével azonban mód nyílik a mezőgazdaság számára kevésbé értékes területek erdősítésére is.
- A szaktárca tervezi azon területek fásítását is, ahol korábban volt ilyen jellegű tevékenység, csak felhagytak vele (például az utak mentén, ahol jellemzően nyárfákat telepítettek, amelyeket a papíripar használt fel).
- Jelenleg zajlik annak felmérése is, hogy olyan, eddig elhanyagolt barnamezős területeket is beerdősítsenek, amelyeknek ezidáig nem találtak egyéb funkciót.
Összességében tehát hazánk erdőborítottságával már most sincs probléma, de további erdők telepítése zajlik. Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy Magyarország tájszerkezete földrajzi adottságai miatt eltérő a más európai országokétól. Ezt a sajátos tájszerkezetet változatosságában nehéz pontosan körülírni, de lényegéhez szorosan hozzátartozik az a fajta állattartás, amely a legelés révén tartja karban azt az ökoszisztémát, amelyet a szakma pannon gyepnek nevez, és amely sehol máshol nincs a világon, csak nálunk. Az unión belül Magyarországon a legnagyobb a gyepek változatossága, amely a homokpusztai és szikes gyepektől az erdős sztyeppén és az ártéri kaszálókon át a dombvidéki legelőkig és a hegyi kaszálórétekig terjed. Ha nagy vonalakban jellemezni kellene, látványában ez a facsoportokkal, bokrokkal gyéren tarkított mező, legelő, kaszáló fajtagazdagsága az őserdőkével vetekszik. Ilyen a magyar táj, amelynek kialakulásában kezdetben a vadon élő, legelő állatok vettek részt; őket váltották fel az emberi tevékenység megjelenésével háziasított társaik: szarvasmarhák, juhok, kecskék, bivalyok.
Ezek a gyepes területek hiába egyedülállóak a világon, egyúttal nagy mértékben sérülékenyek, hiszen éppen az erdőtelepítések, vagy a beépítések, lakóparkok, ipari övezetek, új utak építése veszélyezteti ezt a különleges értékű tájkaraktert. Mint arról portálunk is beszámolt, a pannon gyepek és a kapcsolódó élőhelyek hosszú távú megőrzését szolgálja a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. által koordinált GRASSLAND-HU, amely az első természetvédelmi célú LIFE integrált projekt Magyarországon. A nyolc éves projektben közel 5,5 milliárd forintból gazdálkodhat az együttműködő 15 szervezet. Videónkban a Strázsa-hegy lábánál kialakított és kezelt gyepes terület segítségével mutatjuk be, hogy ha a magyarországi természetvédelemről beszél valaki, és nem említi a pannon gyepek védelmét, valójában nem is érti, mitől egyedülálló és kiemelten védendő ez a jellegzetes pannon táj.
Forrás/fotó/videó: PestiSrácok.hu
