Reneszánszát éli a távhőszolgáltatás Budapesten
Budapesten minden jel szerint a távhő lesz a jövő fűtési módja – a fővárosban zajló komoly fejlesztéseknek köszönhetően a kényelmes, biztonságos és legfőképpen a környezetkímélő, a levegő tisztaságában kulcsszerepet játszó fűtési technológia elterjedése feljebb emelte Budapestet az élhető városok világ-ranglistájában. A jelentős innovációkat – a hőkörzetek összekapcsolását, vagy a pesti belvárosi kerületek felé irányuló szolgáltatásbővítést – a piac is felismerte. Nem is lehet véletlen, hogy több komoly irodaház, bevásárlók-központok és épülő lakóparkok választották a világon és Budapesten is a reneszánszát élő távhőt.
Nemrégiben külön videó keretében foglalkoztunk a Városligetben épülő biodómmal, amelyben a távhő – innovatív módon – a Széchenyi fürdő melegvizének fűtőerejét fogja kiegészíteni. A környezettudatos létesítmény azonban nem lesz egyedülálló Budapesten, ahol a reneszánszát élő távhőszolgáltatást a már lezajlott vagy jelenleg is zajló fejlesztéseknek köszönhetően előszeretettel választják a piaci szereplők is. A Főtáv Zrt. Budapesten jelenleg 240 ezer lakossági és mintegy 7 ezer üzleti fogyasztónak nyújt szolgáltatást, ami azt jelenti, hogy minden harmadik fővárosi lakó távfűtéses ingatlanban lakik. Azt, hogy miért döntöttek a jövő mellett a befektetők, amikor például az Advance Towert, a Millpark East és West irodaházakat, vagy a Corvin Irodaházat távfűtéssel látták el, az Budapest hosszú távú levegőtisztasági és ellátásbiztonsági intézkedési terve is alátámasztja.
A távhőszolgáltatásé a jövő Budapesten
Mint arra már több alkalommal is kitértünk, Budapesten a Fővárosi hőgyűrű kialakításával Európa egyik legnagyobb energiairányítási rendszere és távhővezeték-hálózata épül. A program jelentőségét mutatja, hogy részben ennek is köszönhetően a világ élhető városainak rangsorában 20 helyet javított Budapest. Természetesen az, hogy Budapesten is a távhőszolgáltatásé a jövő, nemcsak ezen mérhető le, hanem azon a háttérmunkán is, amely megalapozza, hogy a távhő minden előnye kiaknázható legyen. Egyik ilyen tulajdonsága, hogy környezetbarát technológia. Nem is véletlen, hogy a FŐTÁV Zrt. a Budapest Éghajlatváltozási Platform tagjaként tevékenyen részt vett Budapest Klímastratégiájának kidolgozásában. A 2030-ig feladatokat meghatározó dokumentum egyik célja az üvegházgázok kibocsátásának jelentős csökkentése, amelyben fontos szerepe van a távhő-rekonstrukciós programnak. Ennek keretében egy gerincvezetékkel összekapcsolják az eddig szigetszerűen működő hőkörzeteket. A program részeként 2019 végére a távhő-vezeték a belvárosi kerületekhez is eljut, így valósulhat meg a Kéménymentes belváros program, amely a szmog által leginkább érintett pesti belső kerületek számára biztosítja a távfűtésre csatlakozás és a jobb levegő lehetőségét.
A piaci szereplők is felfedezték a távhőben rejlő lehetőségeket
Az innovációt és a trendeket természetesen megérezte a piac is. Éppen ennek köszönhetően az állami beruházások mellett egyre több piaci szereplő is a távhőt választotta épülő ingatlanjainak fűtésére, sőt, újabban már a hűtésére. Csak az elmúlt években az Advance Tower, a Millpark East és West irodaházak, az Eiffel csarnok, a Magyar Telekom, az Infopark, az IP West, a Spirál Irodaház, a Haller Gardens és a Duna Tower döntött a távhő mellett. Több bevásárló központ is távhővel látja el fűtési igényét, például az Árkád, az Allee, az Asia Center vagy a KöKi Terminál. Sőt, a mind több lakóépület csatlakozása is azt mutatja, hogy a távhőszolgáltatással kapcsolatban eltűnőben van az az előítélet, amely szerint ez a fűtési mód rugalmatlan és drága. Az olyan lakóparkok, mint a Glória, az Elite park vagy az Allure Residence lakói már egy olyan szolgáltatást választottak, amely hosszú távon további fejlesztésekkel terjeszkedhet városszerte. Ennek következményeként erősödhet az ellátásbiztonság, és a fogyasztók számának növekedése a költségek csökkenéséhez vezethet.
Szintén nem elhanyagolható szegmense a szolgáltatás bővülésének, hogy az állami megrendelések is igyekeznek támogatni, példájukkal ösztönözni a távhőszolgáltatás választását. A Mátyás-templom, a Heim Pál Gyermekkórház, a Sándor-palota, a Magyar Országos Levéltár, a Millenáris, a Művészetek Palotája, a Magyar Nemzeti Galéria vagy a Papp László Sportaréna mind olyan fűtési módot választott, amely hozzájárul a főváros levegőjének megtisztításához. Érdemes továbbá megjegyezni, hogy a szolgáltatások a jövőben a távfűtés mellett a távhűtéssel is bővülnek. Ilyen jellegű fejlesztésekre is akad már példa a fővárosban, például a Heim Pál Gyermekkórház, a Liget projekt közintézményei, vagy a Rákóczi-liget lakópark alkalmazza épületeiben a távhűtést.
Mint arról korábban is írtunk, az európai és magyar tendenciák is a távhőszolgáltatás további terjedését és fejlesztését mutatják. Európában az uniós illetékesek 2050-re mintegy 50 százalékos szolgáltatás-bővítést szeretnének elérni, de ösztönzőek lehetnek a kibocsátás-csökkentési intézkedések, vagy például áttételesen a hulladékfelhasználás szigorodó előírásai. A távhő reneszánsza a fűtési rendszerek kialakításakor komoly lehetőséget ad mind a korszerűsítendő, mind az újonnan épülő épületek tervezői, kivitelezői számára.
Forrás: PestiSrácok.hu; Vezetőkép: MTI
