Az ökológiai gazdálkodás terén a világ legdinamikusabban fejlődő országai között van hazánk
A legfrissebb nemzetközi adatok szerint Magyarország az ökológiai gazdálkodásba vont területek bővülését tekintve a tizedik legdinamikusabban fejlődő ország a világon – írja az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) közleményében, hozzátéve: az elmúlt években az ökológiai, vagyis bio ültetvények abszolút területmérete alapján Magyarország a világ 12. legnagyobb öko gyümölcstermelő országává vált.
Bár hazánk többször is kritizálta az Európai Unió túlzottan – mondjuk ki, teljesíthetetlenül – ambíciózus ökológiai céljait, azoknak sincs igazuk, akik azt állítják, Magyarország kerékkötője kíván lenni a célok elérésének. Az egyik uniós elvárás 2030-ig a 25 százalékos ökoterület-arány elérése, amely igazságtalan terheket róhat az e téren még lemaradásokkal küzdő tagországokra, így feltehetően lesznek viták a kérdésben. Elismerés illeti ugyanakkor azokat az országokat, amelyek aktívan tesznek a célok eléréséért, mert ez a valódi értékmérője a klímaváltozás elleni küzdelemnek.
Az ÖMKi közleménye az Ökológiai Mezőgazdasági Mozgalmak Nemzetközi Szövetsége (IFOAM) és a svájci Biogazdálkodási Kutató Intézet (FiBL) statisztikai évkönyvét idézi, amelyben évről-évre publikálják a kontinensek, az egyes régiók és országok ökológiai gazdálkodásban játszott szerepét és a fenntartható mezőgazdaság tendenciáit. A nemrégiben bemutatott kiadványból kiderült, hogy Magyarországon 2019-ben 303 ezer hektárra emelkedett az ökológiai gazdálkodásba bevont területek nagysága, amivel területarány tekintetében az európai középmezőnyben vagyunk. Az egy év alatt elért 93 808 hektár területbővüléssel a 10. helyet értük el a legdinamikusabban növekvő ökoterületű országok világrangsorában. Hasonlóan rangos helyen állunk az ökológiai gyümölcstermesztésben is, abszolút területnagyság alapján, egész pontosan 6884 hektárral Magyarország a világ 12. legnagyobb bio gyümölcsültetvény területtel rendelkező országa. A gyümölcstermesztésben hazánkban kiemelkedő a bodza (több, mint 20%), a homoktövis, a dió (több, mint 40%), az almatermésűek (15–20%), a cseresznye és a meggy ökoterület aránya. A területek növekedésével párhuzamosan hazánkban a hozzájuk kapcsolódó vállalkozások is dinamikusan fejlődtek, 2019-re számuk meghaladta az 5600-at, ami mutatja az ágazat itthon is egyre növekvő jelentőségét.
A kötetben szereplő adatok alapján a földrészek rangsorában 2019-ben Európa 16,5 millió hektáros ökoterületeivel a második helyen áll Óceánia–Ausztrália 36 millió hektáros területei után. Harmadikként Latin-Amerika következik 8,3 millió hektárral. 2018-hoz képest Ázsia kivételével minden kontinensen nőtt a biogazdálkodással művelt területek mérete, elérve a 72,3 millió hektárt. Bár az ökológiai területek aránya a világ összes mezőgazdasági területéhez képest összességében még így is alig éri el az 1,5 százalékot, Ausztriában például a mezőgazdasági területek 26,1 százaléka áll bio ellenőrzés alatt. A vizsgált 187 ország közül 15 országban az összes mezőgazdasági művelés alatt álló földterület 10 százalékánál vagy annál nagyobb arányú területen, hazánkban a területek közel 6 százalékán folyik ökológiai gazdálkodás.
A legfrissebb Magyarországra vonatkozó adatokat nemzetközi összehasonlításban látva abban bízunk, hogy a kutatási forrásokkal, a gazdák felé irányuló támogatásokkal és az ökogazdálkodás szaktanácsadásban, tudásátadásban játszott szerepének megerősítésével tovább építhető a dinamikus fejlődés
– idézi a közlemény Dr. Drexler Dórát, az ÖMKi ügyvezetőjét, aki hozzátette: az Európai Bizottság várhatóan március végén teszi közzé az Ökogazdálkodási Akciótervet, amely a 2030-ig célul kitűzött 25 százalékos európai ökoterületarány megvalósításához jelöl ki utat.
Forrás: ÖMKi közlemény; Vezetőkép: MTI
