Ovádi Péter: az állatvédelemben is érvényesülhet a "három csapás" - szemlélet (PS-interjú!)

Széles társadalmi réteg sorakozik fel az állatvédelem ügye mögé, ezért volt fontos az emberek véleményét is kikérnünk – nyilatkozott portálunknak Ovádi Péter állatvédelemért felelős miniszteri biztos, akit a nemrégiben lezárult állatvédelmi konzultációról kérdeztünk. Ovádi Péter többek közt elmondta, a válaszadók nagy egyetértésben vélték úgy, az állatvédelemben is bevezetésre kell kerüljön a "három csapás"-szemlélet, a konzultáció ugyanakkor módot ad arra is, hogy a civil szervezetek számára olyan könnyen lehívható pályázati rendszert alakíthassanak ki, amely működésüket támogatja, hiszen a számukra a források biztosítása a legfontosabb.

Több mint negyedmillióan töltötték ki az állatvédelmi konzultáció online kérdőívét, amelynek eredményeitől az Agrárminisztérium azt várja, hogy az állatvédelem kérdésében az emberek véleményét is figyelembe vevő egyetértési pontok könnyebben meghatározhatóvá váljanak. A felméréssel kapcsolatban Ovádi Pétert, a Nemzeti Állatvédelmi Program megújításáért és végrehajtásáért felelős miniszteri biztost kérdeztük.

A konzultáció lezárulta után mennyire látja megvalósultnak a pártokon felüli összefogást az állatok védelmében? Széles társadalmi réteg sorakozik fel az állatvédelem ügye mögé, ezért is volt fontos az emberek véleményét is kikérnünk – ahogy ezt a kormány rendszeresen megteszi – a tizenhárom legfontosabb kérdésben. A mintegy 262.772 kitöltő alapján jogosan mondhatjuk, hogy az állatvédelem közös ügy, hiszen pártpolitikán túl is sokan vettek részt a konzultációban.

Voltak kérdések, amelyek megosztották a válaszadókat? A lakosság egyértelműen kifejezte egyetértését, hogy a civil szervezeteket, állatmenhelyeket támogatni kell. A válaszadók nagy többsége szükségesnek látta az állatvédelmi törvények szigorítását is, amelyhez szükséges lesz a jogszabályi környezet felülvizsgálata. Hasonlóképpen határozott volt az egyetértés a tekintetben, hogy a felelős állattartásra való nevelést már óvodai korban el kell kezdeni, hiszen hosszú távon Magyarországon akkor lehet sikeres az állatvédelem, ha a gyermekeink is tudják, hogy mivel jár egy állat gondozása. A kérdések közül csupán két esetben találkoztunk olyan ütközőponttal, ahol bár az igenek aránya így is nagyobb volt, de a nemek száma is jelentősnek mondható: a pirotechnikai eszközök engedélyezésének megreformálása, illetve a cirkuszi vadállatok szerepeltetésének betiltása kérdésében.

Ahol nagy arányú volt az egyetértés, ott hamarabb számíthatunk változásokra? Tudjuk azt, hogy az a legjobb kóbor állat, amelyik meg sem születik, a civil szervezetek, a szakma pedig egyetért abban, hogy az ivartalanítási program az egyetlen út ahhoz, hogy a nem várt szaporulatot, a kóbor állományt csökkentsük. Az ivartalanítási programban belátható időn belül kiírjuk azokat a pályázati lehetőségeket, amelyek kifejezetten a civil szervezeteket és az önkormányzatokat fogja megszólítani. A felelős állattartás tekintetében el fogunk különíteni olyan forrásokat, amelyeket lakossági figyelemfelkeltő kampányokra szánunk. Ugyanígy prioritást élveznek a civil szervezetek is, amelyek számára olyan, könnyen lehívható pályázati rendszert alakítunk ki, amellyel a működésüket támogathatjuk, hiszen a számukra a források biztosítása a legfontosabb. A válaszadók támogatták, hogy az állatvédelemben is bevezetésre kerüljön a "három csapás"-szemlélet. A jogszabályváltoztatáshoz Varga Judit igazságügyért felelős miniszter asszony segítségét fogom kérni. Rövid időn belül már konkrét olyan megoldásokkal, pályázatokkal fogunk jelentkezni, amelyek előreviszik az állatvédelmet és a felelős állattartás ügyét, a javaslatok mellé pedig szükséges lesz megfelelő forrásokat is biztosítani.

Sokan meglepődtek azon, hogy a cirkuszi állatok szerepeltetése is helyet kapott a kérdések között, hiszen aki szeret cirkuszba járni, nem feltétlenül gondol bele, hogy ezeknek az állatoknak nincs boldog élete...Európa több országában már felismerték ezt a problémát, és tiltják a vadállatok cirkuszi szerepeltetését. Magyarországnak is el kell ezen az úton indulnia, de ehhez ismernünk kell a következményeket, például, hogy hol tudjuk ezeket az állatokat méltó helyen elhelyezni. Természetesen a szakmával is egyeztetünk ebben a kérdésben, de ők is nyitottak ezekre a változásokra.

A válaszadók egy része a tüzijátékozást sem tartja ördögtől valónak... A pirotechnikai eszközök használatának kérdésében megosztott a társadalom, hiszen ezek használata így is egy évben egyszer, szilveszter éjszakájára van jobbára korlátozva, és sokan úgy látják, ez még belefér. Ennek a témának a megvitatását éppen ezért a szakmára kell bízzuk, például a Nemzeti Állatvédelmi Tanácsra, ahol az eltérő nézőpontokat ütköztethetjük. Abban bízom, hogy található olyan jogszabálymódosítási lehetőség, ahol egyik fél érdekei sem sérülnek.

Az Állatvédelmi Tanács a vitás kérdések megoldása miatt alakult? Fontos előre lépésnek tartom a Nemzeti Állatvédelmi Tanács megalakulását. Ez egy tizennégy főből létrejövő grémium, amelyben helyet kap a szakma minden fontos szereplője, az Igazságügyi Minisztérium és az Agrárminisztérium delegáltján túl például az országos rendőrfőkapitány, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, az Állatorvosi Kamara, az Állatorvostudományi Egyetem és a Magyar Tudományos Akadémia is képviselteti magát. Ők végzik el azt a tanácsadói munkát, amelyre a jogszabályalkotás nagy biztonsággal támaszkodhat. A Tanácsról szóló kormányhatározat azt veti előre, hogy egy évben minimum kétszer kell üléseznek a szakértők, de véleményem szerint ennél jóval intenzívebb munka kezdődik. A jogszabálymódosításokon, pályázati rendszereken kívül létre kell hoznunk tudásközpontokat is, hogy az állatvédelmi intézkedések sikeresek lehessenek. Ezt a feladatot vállalta fel az Állatorvostudományi Egyetem azzal, hogy állatvédelmi központot hozott létre. Az Állatorvostudományi Egyetemen kötelező tantárgy nemcsak az állatvédelem, hanem a ráépülő összehasonlító állatvédelem is, az állatvédelmi központ létesítése pedig egy újabb lépés a tudásbázis kiépítéséhez.

Lesz még állatvédelmi konzultáció vagy egyelőre eleget megtudtunk a társadalom állatvédelmi gondolkodásáról? A folyamatos párbeszéd nagyon fontos, és természetesen a konzultáció is tovább folyik, amely most áthelyeződik az egyébként népszerű és eddig is jól bejáratott kommunikációs csatornára, az [email protected] email-címre, ahová naponta 20-30 javaslatot is kaptunk. Mindenkit arra bíztatok, hogy tanácsaival, ötleteivel, kérdéseivel ezen a címen keresztül forduljon hozzánk.

Vezetőkép: PestiSrácok.hu/Horváth Péter Gyula