Hogy ne vásárolhassák fel a szabolcsi almát a "fa alól" a multik...
A magyar termelők kiszolgáltatottsága nagyban köszönhető annak, hogy a megfelelő raktározási és feldolgozási kapacitások hiányában gyakran a "fa alól" kénytelenek értékesíteni a megtermelt gyümölcsöt – emiatt is kavart még 2018-ban olyan nagy vihart a külföldi multicégek által megajánlott megalázóan alacsony fölvásárlási ára a szabolcsi almára. Az egyik lehetséges megoldás a hazai raktározási és feldolgozási kapacitások növelése, erre szolgál jó példával a nemrégen átadott újfehértói Szabolcsi Alma Centrum.
Még 2018 augusztusában foglalkoztunk a szabolcsi almatermesztők helyzetével, annak kapcsán, hogy a megalázóan alacsony felvásárlási ár a multicégek kartellgyanúját is felvetette. Mint akkor a kérdést körüljárva bemutattuk, az általunk megszólaltatott állami szervek - NAV, Nébih, Gazdasági Versenyhivatal - állami szervek hatáskör hiányában nem vizsgálták, nem vizsgálhatták a kartellgyanú kérdését, és gyakorlatilag egymáshoz dobálták vissza a labdát. Az alacsony felvásárlási ár problémájára és a szabolcsi gazdák kiszolgáltatottságának megoldására Nagy István agrárminiszter vázolt fel egy megoldási lehetőséget egy vele készült interjúnkban. Nagy István többek között arról beszélt, Lengyelország a 2004-es uniós költségvetési ciklusban az EU-s támogatásokat regionális feldolgozóüzemek, hűtőházak létesítésére költötték, így olyan piacokra is betörhettek, ahol korábban nem voltak jelen, miközben Magyarország a balliberális kormányok tétlenségének köszönhetően jelentős hátrányt szenvedett. A magyar gazdák kiszolgáltatottságának felszámolása érdekében tehát már akkor megfogalmazódott a raktározási és feldolgozóipar erősítése, amely képes lehet megakadályozni, hogy például az értékes szabolcsi alma feldolgozatlan formában és alacsony áron kerüljön ki a magyar élelmiszeripar és gazdaság vérkeringéséből, hogy aztán már külföldi termékként a polcokra kerülve vásárolhassuk vissza az azokból készült élelmiszereket.
Az elmúlt héten ez a törekvés az újfehértói Szabolcsi Alma Centrum alapkőletételével a gyakorlati megvalósulás szakaszába lépett, ahol Nagy István arról beszélt, bár hazánk almatermése egy átlagos évben 600 ezer tonna, a hasznosítási arányok viszont nem alakulnak jól, mivel annak kétharmada ipari alma és csak egyharmada étkezési alma. Hozzátette, 20 év alatt 41 ezer hektár almaültetvényből mára 25 ezer hektár maradt, ezért rendszerszintű fejlesztésre van szükség az ágazatban. Az agrárminiszter kiemelte, ezt a célt szolgálja a tavaly meghirdetett Vidékfejlesztési Program keretébe tartozó Kertészeti üzemek korszerűsítése című pályázati felhívás, amelynek keretösszege mintegy 68 milliárd forint. A Szabolcsi Almacentrum 1,5 milliárd forintos támogatási összegből az ország legnagyobb, almatermesztésre alapozó kutató, szaktanácsadó és posztharveszt logisztikai központja lesz. Az Almacentrum létesítése kapcsán az Agrárminisztériumot többek között arról kérdeztük, milyen állapotban van a hazai almatermesztő-ágazat, és milyen jövő elé nézhet a fejlesztések révén.
Csökkenő terület, de magasabb minőség
Az Agrárminisztérium megkeresésünkre kifejtette, bár az almatermő területek száma csökkent, ez azonban éppen az almatermesztés minőségének emelkedésével áll összefüggésben. Az almaültetvények korszerűsítésének köszönhetően az új modern ültetvényeken jelentősen magasabb terméshozamok érhetőek el, mint az elöregedett, korszerűtlen ültetvényeken, ezért a piac által igényelt alma mennyiség már kisebb területeken is megtermelhető. Mint kiemelték, a gyümölcstermesztés korszerűsítése mindig is kiemelt célja volt az agrártárcának, ezért a korszerű ültetvények kiemelt támogatásban részesülnek a termeléshez kötött támogatások és a Vidékfejlesztési Program keretében is. Hangsúlyozták, jelenleg is elérhető a gyümölcstelepítési támogatás, amelynek célja, hogy a lehető legkorszerűbb ültetvények jöjjenek létre amelyek így hatékonyan képesek kiszolgálni a piaci igényeket. Ez a támogatás is lehetővé teszi hogy az elöregedett már nem korszerű ültetvények kiváltásra kerüljenek.
Ne kelljen fa alól értékesíteni
Arra a kérdésünkre, hogy az Almacentrum mennyiben lesz képes kielégíteni a helyi termelési kapacitást, az Agrárminisztérium úgy reagált, az Almacentrum többcélú létesítmény, amelyből a tárolás egy funkció, és ebben nem célja a teljes „szabolcsi” körzet kiszolgálása. Mint kiemelték, az Almacentrum olyan nyírségi almatermelő gazdáknak nyújt segítséget, akik önállóan nem rendelkeznek tárolási és csomagolási kapacitással, ezért sok esetben kénytelenek voltak a "fa alól" értékesíteni almájukat, vagy a feldolgozóipar részére beszállítani.
Az Almacentrum létrehozásával lehetővé válik, hogy ezek a nyírségi gazdák is étkezési almaként juttassák el termékeiket a fogyasztóhoz, ami növelheti a tevékenységük gazdasági értékét
– hangsúlyozták.
A termelők nagy lelkesedéssel fogadták az Almacentrum megépülésének hírét. Reményeink szerint a termelői tevékenységükhöz kapcsolódó post-harvest tevékenységek Almacentrum általi biztosításával nagyobb bátorsággal fognak pályázni a folyamatban lévő ültetvénytelepítési pályázaton
– fogalmaztak.
Az tárca válaszában arra is kitért, a raktározási és feldolgozó kapacitások növelése nagy méretben többek között a burgonya és a hagyma termékek esetén látszik gazdaságosan megvalósíthatónak, egyben piacilag indokoltnak. A tárolókapacitások fejlesztését szintén a Vidékfejlesztési Program kertében kiírt pályázat keretében támogatják.
Vezetőkép: MTI
