Eljött a búcsú ideje, legalábbis egy időre búcsút kell, hogy mondjak nektek és a műsornak is, ugyanis vészesen közeleg a babavárásom utolsó időszaka, vagyis az anyává válásom időpontja. Ennek alkalmából engedjetek meg nekem egy személyesebb hangvételű műsort, melyben a gyermekvállalás öröméről, nehézségeiről és az itthoni lehetőségekről beszélek nektek.
Más műsorokban rengetegszer beszéltünk már arról, hogy milyen fontos is a gyermekvállalás, milyen jók a magyar családtámogatási intézkedések, mennyi lehetősége van egy fiatal párnak. Számtalan adásban biztattunk mindenkit arra, hogy a gyermekvállalás menő, az elköteleződés ezen fajtája nem ördögtől való, a megfelelő partner megtalálása után a házasság és a családalapítás nem egy terhes döntés, hanem természetes vágy lesz. Beszéltem erről úgy, hogy “csak boldog párkapcsolatban” voltam, majd már fiatal házas, most pedig beszélek erről úgy, mint egy 32 hetes kismama, aki – mostani álláspontom szerint – fizikailag és lelkileg is a terhessége legnehezebb időszakába lépett.
Eddigi álláspontom a gyermekvállalásról és a fiatalon való családalapításról nem változott ugyan, de némileg árnyaltabb lett: fontosnak tartom kiemelni, hogy a 25 éves kor alatti gyermekvállalás és házasság nagyszerű dolog, de nem mindenkinek való. Éppen ebben a korban az emberek/fiatalok nagyon különböző élethelyzetekben vannak, van, aki már évek óta dolgozik, gyűjti a szakmai tapasztalatait, van, aki csak most lépett ki az egyetemről. Van, aki bele sem mer gondolni komoly párkapcsolatba, inkább utazgat egyedül és tapasztalatot szerez más országokban, van viszont, aki megtalálta a párját és alig várja, hogy belekezdjen a közös életbe. Nagyon különbözőek vagyunk ebben a korban, mégis egy nagyon fontos közös van bennünk: mindannyian a boldogságot keressük, kutatjuk és ki így, ki úgy találja meg azt. Boldogság – ebben a korban – nem csak a család és a gyermek lehet, boldogságot adhat egy utazás, egy jó buli a barátokkal egy vacsora a kedvenc éttermedben, vagy egy jól megérdemelt fizetésemelés, amellyel elismerik a fiatal pályakezdő munkáját és szorgalmát.
De akkor kinek szólnak az egyértelműen fiatal gyermekvállalásra ösztönző kormányzati intézkedések?
Liberális barátaink előszeretettel űznek gúnyt a kormány családtámogatási intézkedéseiből, “szülj te is még egy magyart Orbánnak”, “ a kormány szülőgépként tekint a nőkre” – hangoznak el a különböző mondatok a nagyon felvilágosult értelmiségi feministák és liberálisok szájából, (akik nagy része egyébként maga is él amúgy ezekkel a támogatásokkal). Ezt csak így zárójelben. Magukból kikelve sértik meg szülő fiatal nők ezreit, amikor olyanokkal kampányolnak, hogy “a kormány szálljon ki a nők méhéből”, ez ugyanis – amellett hogy a hét hónapnyi várandósságom alatt egyszer sem éreztem azt, hogy a kisfiam helyén a kormány, sőt személyesen Orbán lenne a méhemben – rettentő módon sértő azokra a fiatal magyar nőkre nézve, akik saját akaratukból vállaltak gyermeket akár 25 éves koruk alatt. Az, hogy a kormány lehetőséget biztosít arra, hogy a fiatalon való gyermekvállalás BOLDOGSÁG, ne pedig csupán TEHER legyen szinte teljesen egyedülálló a világban és ez óriási szó. A kormány az intézkedéseivel nem arra kötelez, hogy szülj fiatalon, hanem az egyszerűbb döntésre ad lehetőséget egy fiatal nő számára, aki úgy dönt, hogy világra hozza a gyermekét.
Az a “felvilágosult” liberális, aki gúnyt űz a fiatalon gyermeket vállaló nőkből, nem csak egy féreg, de olyan szintű alacsony intelligenciaszintről mutat be példát, amely szépen bemutatja az őt körülvevő toxikusan gyűlölködő világot.
A gyermekvállalásban az ember összes érzelme egyszerre van jelen
Hagyjuk is a buta liberálisokat, beszéljünk még egy kicsit a gyermekvállalás első fázisának nehézségeiről és pozitívumairól. A babavárás személyes tapasztalatom szerint az egyik legfélelmetesebb és legjobb dolog egyszerre. Egy kis élet fejlődik benned, amit pár hetente látsz, de folyamatosan érzel, amiért minden percben aggódsz, miközben a tested egyre csak emésztődik fel, egyre nehezebbek a mindennapok, egyre több érzelem kavarodik az emberben a bizonytalanságtól kezdve a felhőtlen boldogságig és büszkeségig. Az a kis élet benned van, belőled él, a te testedben válik kis emberré, s ez a gondolat egyszerre rémisztő és nagyszerű. Rémisztő, hiszen szinte hihetetlen képességét bizonyítja be az emberi test és pont ugyanezért nagyszerű is. Szinte lehetetlen rá felkészülni, de az biztos, hogy nagyon stabil elköteleződés és határozott döntés szükséges ahhoz, hogy egy nőből anya váljon, az embernek 9 hónapja van rá, hogy agyban felkészüljön: egy új élet vár rá, amelynek minden perce egyszerre lesz nehéz és csodálatos. Nekünk már csak másfél hónap van hátra, aztán a későbbiekről majd úgyis beszámolok.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS