Ha a kormány megerősítést kap a gyermekvédelmi népszavazás kérdéseiben, az dupla legitimációt ad számára – mondta ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász, a Századvég jogi szakértője a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában hétfőn.
A népszavazás a közvetlen demokrácia eszköze
– hangsúlyozta ifj. Lomnici Zoltán, hozzátéve: azért van rá szükség, hogy pontosan érezzék, akár Brüsszelben is vagy a magyar baloldal részéről, hogy a legfajsúlyosabb kérdésekben a magyar kormány megkérdezi az embereket.
Bár önmagában a kormány döntése is legitim lenne – akár egy ezzel kapcsolatos alaptörvény-módosítás esetén is –, többletsúlyt biztosít a témának, ha népszavazás erősíti meg
– hívta fel a figyelmet. Az alkotmányjogász azt mondta: ha a köztársasági elnök úgy dönt, akár az országgyűlési választás napján is véleményt nyilváníthatnak a gyermekvédelemmel kapcsolatos kérdésekben a választók. Elmondta: a népszavazás arról szól majd, támogatják-e az emberek azt, hogy a kiskorú gyermekeknek köznevelési intézményben a szülők hozzájárulása nélkül szexuális irányultságokat bemutató foglalkozásokat tartsanak, akár nemi átalakító műtéteket vagy beavatkozásokat népszerűsítsenek, szexuális médiatartalmakat korlátlanul mutassanak be, vagy a nem megváltoztatását bemutató médiatartalmakat jelenítsenek meg. Megjegyezte: ezekről a témákról időközben kiderült, hogy nem evidensek az Európai Unióban.
Holott teljesen egyértelmű, és ezt a polgári jog évtizedek óta – még a kommunizmusban is – úgy szabályozta Magyarországon, hogy a cselekvőképtelen, tizennégy év alattiak nem csupán egy speciális sérülékeny csoportba tartoznak, hanem a mozgásterük is más
– mutatott rá. Példaként hozta azt, hogy ha egy kiskorú gyermek a spórolt pénzéből nem vásárolhat meg egy mobiltelefont, akkor hogy lehet egy olyan kérdéssel szembesíteni, hogy ő milyen szexuális identitást akar választani, és akár a szülő beleegyezése nélkül döntési pozícióba hozni nemátalakító műtétről. Ifj. Lomnici Zoltán idézett a New York-i gyermekvédelmi egyezményből, miszerint a gyermek személyiségének harmonikus kibontakozásához szükséges, hogy családi környezetben, boldog, szeretetteljes és megértő légkörben nőjön fel, de olyanokat is rögzít, hogy a család a társadalom alapvető egysége. Fontosnak nevezte, hogy a politikai jogokat is garantálni kell a gyermekeknek.
Egy 1995-ös – a Horn-kormány idején született – magyar alkotmánybírósági határozat is kimondta: az értelmi-erkölcsi fejlődés biztosítása alapjog, de a szülőknek elsődleges felelőssége, jogai és kötelezettségei vannak. Az állam akkor lép be a szülő-gyermek viszonyba, ha a szülő nem tudja vagy nem akarja teljesíteni a kötelezettségeit a gyermekekkel szemben
– hangsúlyozta az alkotmányjogász.
Forrás: MTI; Fotó: PS
Facebook
Twitter
YouTube
RSS