Pesti Srácok

Az indulat lenyomta a józanságot – Robert Fico elvetette a sulykot a Benes-dekrétumokkal

Az indulat lenyomta a józanságot – Robert Fico elvetette a sulykot a Benes-dekrétumokkal

Látványos és főleg szokatlan tüntetést tartott szombat este Dunaszerdahelyen a felvidéki Magyar Szövetség. A párt hosszú ideje nem szervezett hasonlót, a mostani oka pedig az, hogy a szlovák kormánynak teljesen elgurult a gyógyszere a közéletet leuraló Benes-dekrétumok ügyétől. A magyar és a német nemzetiség kisemmizését és üldözését megalapozó, 1945-ös elnöki rendeletek tabunak számítanak Szlovákiában, amelyekről nem beszélnek, és az emberek elsöprő többségének fogalma sincs, micsoda emberiségellenes bűncselekményeknek ágyaztak meg velük a második világháború után. A mindenkori szlovák politika és az értelmiség egyaránt igyekezett agyonhallgatni a dekrétumokat, most viszont a kormánypártok megelőző csapásokkal próbálták lejegelni a témát, ám közben ők maguk annyira megőrültek, hogy mindezt kapkodva, idegből csinálták, így gyakorlatilag ők rántották magukra a moslékos vödröt.

  • Szlovákia a Benes-dekrétumokra hivatkozva koboz el ma is olyan földeket magyaroktól és magyar leszármazottaktól, amelyekről 1945-ben megfeledkeztek. A Magyar Szövetség hónapok óta figyelmeztet az állami földmutyira, és mostanra a szlovák ellenzék is felfedezte a témát.
  • A botrányt súlyosbította a kormány agresszív válasza: módosították a büntető törvénykönyvet, és börtönnel fenyegetik azt, aki bírálja vagy vitatja a Benes-dekrétumok igazságosságát.
  • Tüntető fáklyás felvonulást tartott Dunaszerdahelyen a Magyar Szövetség.
  • Gubík László, a párt elnöke abszurdnak és megalázónak nevezte a törvénymódosítást, a párt folytatja a tiltakozást.
  • Robert Fico egyre nehezebb helyzetbe manőverezi magát a 2027-es választásra.

A fáklyás felvonulásra több száz ember gyűlt össze Dunaszerdahelyen a kitelepítettek emlékművénél. Az ártatlanság menete innen vonult a vasútállomás melletti parkba, a világháborús emlékműhöz – a tüntetés neve arra válaszolt, hogy a máig érvényes Benes-dekrétumok rögzítik a szlovákiai magyarok kollektív bűnösségét a második világháborúért. A vasútállomás is fontos jelkép, hiszen – sok-sok más felvidéki településhez hasonlóan – 1945 telétől kezdve itt zsúfolták marhavagonokba a kitelepített magyarokat a csehszlovák hatóságok, hogy embertelen és megalázó csehországi rabszolgamunkára deportálják őket, később pedig Magyarországra.

beneš-dekrétumok deportálás
A Benes-dekrétumok alapján otthonukból kitelepített szlovákiai magyarok a vasútállomáson, a marhavagon előtt.
Fotó: Rózsa László / Fortepan

A csallóközi városban tartott tüntetésen előbb a deportálásokat gyerekként elszenvedő emberek időskori visszaemlékezéseiből olvastak fel letaglózó, torokszorító részleteket. A tiltakozók ezután a városközponton keresztül a világháborús emlékműhöz vonultak, ahol a Magyar Szövetség elnöke, az utóbbi hetekben a szlovák belpolitika gyújtópontjába került Gubík László mondott beszédet.

A Benes-dekrétumokkal a magyarokon vernék le a saját félelmeiket és lelkiismeretüket

A magyar pártvezető egy héttel korábban a szlovák parlamenti ellenzék pozsonyi tüntetésén mondott korszakos jelentőségű beszédet, hiszen

szembesítette a tömeget és a teljes szlovák médiát a második világháború utáni jogfosztásokkal, a magyarok máig hatályos kollektív háborús bűnösségével, valamint a magyarság Szlovákia önállóvá válása óta megoldatlan ügyeivel.

A most szombati dunaszerdahelyi tüntetésen aztán jóval hosszabban beszélhetett a felbolydult politikai helyzetről és benne a magyarokra leselkedő fenyegetésekről. Egyúttal hangsúlyosan megismételte, hogy a Magyar Szövetség nem ideológiai törésvonalak mentén működik, és nem köteleződik el szlovák pártok felé, hanem csakis a magyar közösség érdekeinek és megoldandó feladatainak megfelelően keres politikai partnereket.

Múltkor megírtuk, hogy a Benes-dekrétumok az önálló szlovák államiságért reszketők jogi és érzelmi keretrendszerét, továbbá a Szlovákia második világháborús bűncselekményeinek felelőssége előli menekülést jelentik. A csavar a dologban, hogy a szlovákiai zsidóság likvidálásának felelőssége előli menekülőútjuk egy olyan rendeletcsomag, amelyre hivatkozva aztán a magyarok (és a németek) ellen folytatták az emberiségellenes bűncselekményeket – immár a háborús győztes jogi és erkölcsi pozíciójából.

A megdöbbentő bűncselekményekkel a Honi felderítés egy régi adásában foglalkoztunk, ITT tekinthető meg.

Régi kollektív bűnösségnek hosszú az árnyéka

A szlovákiai magyar párt évek óta nem szervezett tüntetést még a fontos ügyekben sem, ami a gyengeség és befelé fordulás jeleként is értelmezhető volt, míg a mostani eset éppen ennek ellenkezőjét, az események alakításának ambícióját tükrözi. Az ügy előzménye, hogy a párt már tavasz óta kongatja a harangot, hogy a Benes-dekrétumokra hivatkozva koboz el ma is földbirtokokat a szlovák állam – sok százmillió euró értékben. Az autópálya építésekhez kapcsolódó földmutyi felkeltette a közvélemény-kutatásokat magabiztosan vezető, ellenzéki Progresszív Szlovákia figyelmét is, és a párt beleállt a témába.

Az ártatlanság menete Dunaszerdahelyen, december 20-án
Fotó: Felvidék.ma

Ezen a ponton ütött be az izommemória a szlovák kormányzatnál, és a vérlázító földelkobzások leállítása helyett idegbeteg hisztériába kezdtek a szlovák államiságért meg a magyar revizionizmustól rettegve. Ez azonban kevés volt nekik, előbb parlamenti határozattal erősítették meg a Benes-dekrétumok örök és szent sérthetetlenségét (2007-ben is megtették ugyanezt, ami azért jelzi, mennyire hisznek a saját mantrájukban – a szerk.), majd pár napra rá a büntető törvénykönyvet is sebtében módosították. Ebben nemcsak az durva, hogy Szlovákiát továbbra is a magyarok kollektív bűnösségére szeretnék alapozni, hanem immár büntetnék is, aki ezt kifogásolja.

A módosított büntető törvénykönyv szerint akár fél év börtönt is kaphat, aki megkérdőjelezi a Benes-dekrétumok jogosságát vagy igazságosságát.

Akár egy történészi konferencia, vagy egy lakossági megemlékezés szervezői is börtönt kockáztatnának, ha ez hatályba lép január 1-jén – hívta fel a figyelmet beszédében Gubík László. Nem beszélve arról a személyről, aki a szlovák állammal pereskedik, mert el akarják kobozni az erdőit a Benes-dekrétumokra hivatkozva – az új törvény szerint felperesből hamar alperessé válhatna, és mehetne a börtönbe azért, mert védi a saját vagyonát. Gubík abszurdnak és megalázónak nevezte a törvényt, és kifejtette, hogy jogállami mérce szerint az államfő egyetlen lehetősége ennek a törvénynek az elutasítása. Arra az esetre, ha Peter Pellegrini elnök mégis felszállna a soviniszta szlovák politikai vonatra, Gubík polgári engedetlenséget lengetett be, illetve a párt folytatja a tiltakozást és a nemzetközi tájékoztató kampányt a felvidéki magyarok elleni támadásról.

Szlovák rendőrállam: hatóság vs. kisember

A pártelnök arra is felhívta a figyelmet beszédében, hogy a kormány által sietve összetákolt salátatörvényben a Benes-dekrétumok vitatásáért járó börtön mellett azt is elfogadták, hogy akár egy év börtönt kaphat az, aki külföldi pénzből beavatkozik a szlovákiai választások menetébe. Ez így akár indokolt védelemnek is tűnhet, csakhogy a törvény „véletlenül” pont lehetővé teszi, hogy teljesen ártatlan helyzetekben is a magyarok ellen fordítsák.

Mózes Szabolcs politikai elemző részletesen elmagyarázta ennek a veszélyeit. Ha magyar kormányzati támogatásból felújítanak Szlovákiában például egy magyar óvodát (mivel a szlovák állam a saját területén sem látja el a közfeladatai jelentős részét, amennyiben magyarokról van szó – a szerk.), és a polgármester a Magyar Szövetség politikusai és esetleg a támogatást folyósító magyar kormány képviselője társaságában adja át az épületet, az már idegen hatalom pénzén végzett kampányolás, tehát börtönnel büntethető bűncselekmény lehet. Ha a magyar állam által támogatott felvidéki magyar sajtó vagy a Csemadok nevű országos kulturális szervezet nagyobb választási részvételre buzdít a magyarok körében, ez is kimerítheti a törvényi tényállást. Annak a törvénynek a tényállását, amelyet szándékosan homályosan fogalmaztak meg, hogy gumitörvényként lehessen hajlítgatni a megfélemlítés céljával.

(Cseh)Szlovákiának ugyanis hagyományos hatalmi módszere a megfélemlítés, hogy rendőröket küld a megriadt kisemberre, és addig fenyegeti, nyomasztja, amíg meg nem törik.

Már a benesi időkben is ugyanez volt a közérzeti körítés, és azóta is ezek a szlovák államhatalom elsődleges reflexei bármilyen mozgolódásra, vagy kényelmetlen helyzetre. Ne feledjük, Szlovákia az az állam, ahol a feltűnően kézivezérelt rendőrséget és ügyészséget simán ráállították a neonácik által összevert Malina Hedvigre, és a végén még őt fogta perbe az igazságtalanság-szolgáltatás! Hajmeresztő, hogy egy tettleges bántalmazás áldozatának utóbb el kellett menekülnie Szlovákiából, és politikai menedékjogot kérnie Magyarországon, ahol azóta is él, mert a kormányzati hatalom és a hatóságok bámulatos összehangoltságban üldözték és fenyegették börtönnel. És ez nem Burmában, vagy Ugandában vagy Haitin történt, hanem egy Európai uniós tagállamban, amin ma már senki nincs megütközve; mindenki szerint le van zárva az ügy azzal, hogy az ártatlan áldozatnak végül el is kellett menekülnie. Ennyit ér Szlovákia, és ennyit ér a jog uralmát állítólag fontosnak tartó Európai Gittunió.

Gubík László a tüntető menet élén
Fotó: Magyar Szövetség

Fico levizsgázott: nem politikai spíler, hanem indulatoskodó soviniszta

A Magyar Szövetséget 2024 szeptembere óta vezető Gubík László többször hangsúlyozta, hogy nem ideológiai alapon, hanem pragmatikusan, a magyarok érdekei felől tekint a szlovák politikára, ezért pártja bárkivel koalícióképes, aki vállalja a magyar ügyeket. Ennek a kijelentésének különös súlyt ad a kiélezett szlovák belpolitika: hosszú ideje egyértelmű előnyt mérnek a közös kormányzásra készülő ellenzéki pártok javára a Robert Fico vezette koalíció pártjaival szemben, de jó eséllyel előbbieknek sem lesz elég mandátumuk a parlamenti többséghez.

Ilyen helyzetben a Magyar Szövetség, parlamentbe jutás esetén, a mérleg nyelve lehetne, jó tárgyalási pozíciókkal.

Ha az Orbán Viktorral és a magyar kormánnyal közismerten jó viszonyt ápoló Robert Fico lenne olyan higgadt és taktikus, hogy korrekt viszonyra törekszik a felvidéki magyarokkal is, akkor a mérleg nyelve akár felé is billenhetne. Billenhetett volna, ha nem kerekedtek volna felül azok az 1945-ös beidegződések, hogy a magyarokon bármit le lehet verni. Ezzel az agresszív és fenyegető tempóval azonban, amit a csapata az elmúlt hetekben diktált, alighanem teljesen elvágta ezt a lehetőséget, és ellökte magától a Magyar Szövetséget.

Könnyen lehet, hogy Fico most bukta el a 2027-es parlamenti választást – ha egyáltalán kihúzza addig a lassan morzsolódó kormánytöbbség.