Pesti Srácok

Nekem csak egy kérésem lenne a Bors különszámát betiltó bíróhoz

Nekem csak egy kérésem lenne a Bors különszámát betiltó bíróhoz

A bírói döntés jogszerűsége és függetlensége mindig az érintett bíró felelőssége. A jogállam lényege, hogy kénytelenek vagyunk együtt élni az olyan bírói döntések következményeivel is, amelyekkel nem értünk egyet. A jogi folyamat természetesen megy tovább, a jogászok teszik a dolgukat, de azért érezzük ugye, hogy nem jó ötlet újságok számait, így a Bors különszámát "betiltani".

De nekem, mint állampolgárnak volna egy kérésem ahhoz az eljáró független bíróhoz, aki a Bors különszámát "betiltotta".

Bors
Két fiatalember a Bors című szamizdatot olvassa.

Bors ide, Bors oda, egyformán értelmezzük-e a bírói függetlenséget?

Ezért tisztelettel arra kérném a Bors különszámának ügyében döntő bírót, hogy nyilatkozzon:

Letöltötte-e a Tisza Párt, a párt aktivistái, szimpatizánsai számára, politikai tevékenység céljára kifejlesztett appot?

Az adatai ugyanis szerepelnek a kiszivárgott adatbázisban. Az adatbázis léte, nyilvánosságra kerülése önmagában is bizonyítja, hogy az alkalmazás nagyon nem volt biztonságos, tehát teljesen jogos az a kétely, miszerint abba csak belehamisították a szóban forgó adatokat, habár az adatbázisban szereplő és megkeresett érintettek egy jelentős része a letöltés tényét megerősítette.

Az app letöltésével hírbe hozott bírónak azonban keletkezik ezen állítás következtében egy kötelezettsége, meg kell cáfolnia ugyanis azt, hogy ő letöltötte-e tényleg a szóban forgó appot. Messze vezető kérdés az, hogy a bírói jogállás törvényi meghatározásában szereplő tilalmakat megsérti-e az a bíró, aki letölti egy politikai párt politikai tevékenységre tervezett applikációját, de azért a letöltés ténye állampolgári bizonytalanságot megalapozhat az ítélkezéssel kapcsolatban.

Azt kérem tehát az érintett bírótól, hogy nyilatkozzon, tényleg letöltötte-e a Tisza Párt appját. Erre a válasz egy egyszerű: igen, vagy nem. Ha nem a válasz, és mi ezt egy bírónak természetesen becsületszóra elhisszük, akkor sem nekünk, sem senki másnak az ügyben nincs teendője. Ha azonban igen a válasz, akkor szerintem elvárható, hogy a bíró utólag is elfogultságot jelentsen és az igazságszolgáltatás korrigálja a hibát.

Az szintén nem merül fel bennünk, hogy egy ilyen kérdésben egy bíró esetleg hazudhat is.

Ha azonban a bíró hallgat ebben a kérdésben, akkor az nagyon komoly kérdéseket vet fel a bírák és a bírói szervezet állampolgári bizalomhoz történő hozzáállásában. Mondjuk annyi nagyvonalúság eleve lehetett volna bennük, hogy nem egy ilyen kényes ügyben hírbe hozott bíróra szignálják ki ezt a másik, hasonló gyökerű, politikailag kényes ügyet. Je suis Bors!

 

 

 

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.