Pesti Srácok

Igazgyöngy, datolya, olaj és dől a „moné” – Georg Abu-Dzabiban

Az igazgyöngy és a datolya helyett az olaj és a turizmus az Emirátusok bevételi forrása. Mivel az olaj vészesen fogy, a jövőt a turizmusra építik. A közel 10 milliós lakosság 90 százaléka vendégmunkás, akik a jó kereset miatt jönnek az emírségekbe. Indiából, a Fülöp-szigetekről, az afrikai országokból rengetegen érkeznek a folyamatosan épülő metropoliszokba. Az állampolgárok a hadseregben, a rendőrségben és az államigazgatásban dolgoznak. Sokan már ott sem, mivel részesedéseik vannak nagy cégeknél.

Ha az Egyesült Arab Emirségek szóba kerülnek, akkor szinte mindenki Dubajra gondol, pedig a hét emírség fővárosa Abu-Dzabi. Itt van az alkotmánybíróság, a központi bank és a minisztériumok. Abu-Dzabi azt jelenti, a „Gazellák Atyja”, mivel régen rengeteg oryx gazella élt a sivatagban. Manapság sajnos már csak az állatkertben lehet megcsodálni ezen kecses állatokat, mivel szinte teljesen levadászták őket. Ha már szóba került a vadászat, akkor meg kell említeni a solymászatot, hiszen ez közös hazánk vadászhagyományaiban és az Emirátusokéban. A vadászsólymok nagy becsben állnak az uralkodói családokban.

Abu-Dzabi történelme talán 1761-ben kezdődött el igazán, amikor Sahbut bin Dijab bin Isza Al Nahajan sejk elkezdte egyesíteni az itt élő arab törzseket. Huszonkilenc évvel később Abu-Dzabi lett a Báni Jász törzsi konföderáció székhelye. 1820–1853 között a britek, akik protektorátusokat hoztak létre az Arab-félszigeten, békeszerződéseket kötöttek Abu-Dzabi, Adzsmán, Dubaj, el-Fudzsejra, Rász el-Haima, Sardzsa és Umm-el-Kaivein sejkjeivel. Ekkor körvonalazódott a ma ismert Egyesült Arab Emirátusok államközösség.

1971-ben Nagy-Britannia kivonta csapatait a térségből, és minden gazdasági, politikai és katonai felelőség átkerült az Emirátusokhoz. A jó klíma és az egzotikus kelet elkezdte vonzani a turistákat, még ha az elején nem is olyan számban, mint mondjuk Egyiptomba, amely már az ókori görögök kedvelt úti célja is volt. Az emírek rájöttek, hogy a turizmus is nagyon komoly bevételi forrás lehet. Az Intercontinental volt az első szálloda, amely 50 éve még magányosan tornyosult a sivatagban, de nem sokáig. A nagy szállodaláncok egymás után jöttek Abu-Dzabiba és a többi Emirátusba. A luxus pedig vonzotta a pénzes amerikai és európai vendégeket.

PestiSracok facebook image

Hamar kiderült, hogy a néhány százezer helyi lakos nem tud elég munkaerőt a piacnak nyújtani, így az Emirátusok megnyitották kapuikat a vendégmunkások számára. Indiából, Srí Lankáról, a Fülöp-szigetekről és más arab országokból rengetegen jöttek, mivel a fizetés sokszorosa volt az otthoninak. Mára az Emirátusok lakosságának közel 90 százaléka vendégmunkás. Ez a folyamat nem állt meg, mivel Abu-Dzabi sosem készül el. Elképesztő fejlesztések vannak, például a tengerparton most épül a második megalakópark 2000 villával. Az elsőbe már be is költöztek. Új szállodák és turisztikai attrakciók, mint a világ legnagyobb akváriuma, a Sea World szintén rengeteg munkaerőt szippant fel, így a toborzás folyamatos. Állampolgárságot szerezni csak úgy lehet, ha valaki elvesz egy helyit és 35 évet eltölt az országban (tehát szinte lehetetlen). Vendégmunkásoknak sem adnak állampolgárságot, bármennyi időt is élnek és dolgoznak itt.

Egy, a közigazgatásban dolgozó nagyjából 1,5 millió forintnak megfelelő összeget keres, a vendégmunkások ennek töredékét, ám Indiához vagy Bangladeshez képest az összeg elég magas. Jobb szállodák, például a Hilton fizetik az alkalmazottak lakbérét és buszokkal szállítják őket a munkahelyükre. Ez nagy könnyebbség, mivel így nem kell saját gépkocsit fenntartaniuk. Az adó mindössze 5 százalék, ami érvényes az ingatlanoktól kezdve az élelmiszerekig. Külföldiként a repülőtéren ezt is visszakapod. Az alacsony árak pörgetik a vásárlókedvet és a gazdaságot. A kormány tisztában van vele, hogy az olaj véges, ezért a turizmusra épít. Egyre több attrakciót nyitnak meg, legyen az a Warner Brothers filmgyár élményparkja vagy a Ferrari World a világ leggyorsabb hullámvasútjával, mivel ezek egész napos családi programokat kínálnak. Így az olaj utáni világban is biztosított a jólét.

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.