Igazi gyökértelen kamumagyar az Action for Democracy egyik legbefolyásosabb üdvöskéje
A magyar választások külföldi befolyásolására tett kísérletben élen járó Action for Democracy vezetőségének legfiatalabb tagjáról rántja le a leplet a Magyar Nemzet. Evelyn Farkas a határon túli magyarok jogainak puszta felemlegetésében is az erőszakos határmódosítás szándékát látja, Putyin nevétől rögtön ideges lesz. Mintha az SZDSZ-ből érkezett volna.
A portál kifejti, Evelyn Farkas Kati Marton és Charles Gati után egy újabb magyar származású illető, akinek neve a CIA fedőszervezeteként működő Action for Democracy (A4D) tanácsadó testületének tagjai között szerepel. Farkas az egyik legfiatalabb, ugyanakkor az egyik legbefolyásosabb tag a tanácsadó testületben. Jelenleg a washingtoni McCain Intézet ügyvezető igazgatója, de Barack Obama kormányában 2012 és 2015 között a posztszovjet térségért felelős helyettes védelmi államtitkári posztot is betöltötte. 2020-ban a washingtoni kongresszusba is megpróbált bekerülni egy New York-i választókörzetben, de nem jutott túl a demokrata párti előválasztáson. Megfordult többek között olyan háttérhatalmi intézményeknél is, mint az amerikai Külkapcsolatok Tanácsa vagy a German Marshall alap. Érdekes kitétel, hogy Farkast Márki-Zay Péter, az ellenzék 2022-es miniszterelnök-jelöltje maga is olyasvalakiként említette, akivel konzultált a kampány során. Ráadásul a German Marshall alap egy újabb amerikai trójai faló Európában, tele valószínűsíthetően befolyásolásra szerződtetett személyekkel, állítólag Márki-Zay 2019-es pénzgyűjtő útján őket is megkereste.
A portál kiemeli, Evelyn Farkasnak csak közvetett élményei lehetnek a magyarságával kapcsolatban, hiszen apja, Farkas Károly volt az, aki kivándorolt 1956-ban Amerikába. Életéről szóló könyvét különben Jeszenszky Géza is méltatta, de nem volt ismeretlen a mű az amerikai politikai körökben sem. Mindenesetre Farkas orosz-, és különösen Putyin-ellenessége nyilvánvaló a nyilatkozataiból, azt is nehezményezi, hogy hazánk „barátkozik” Oroszországgal. Személyét ugyanakkor leginkább egy, a PBS amerikai közszolgálati televíziónak adott interjúból ismerhetjük meg, ahol úgy nyilatkozott,
a magyar elnök a kelet-európai magyar kisebbségekről és a jogaikról beszélt. Tudja, ez szörnyen úgy hangzik, mint az, amit az 1920-as és 30-as években hallottunk, és ami revizionista, revansista politikákhoz, és erőszakkal történő határmódosításokhoz vezetett.
Forrás: magyarnemzet.hu
