Pesti Srácok

Így törölték a lábukat olimpiai hőseinkbe az ellenzék „verőlegényei”!

Így törölték a lábukat olimpiai hőseinkbe az ellenzék „verőlegényei”!

Hogy ne unatkozzunk, pillantsunk le az ellenzéki pöcegödör mélyére! Mit látunk? Két odakozmált verőlegényt, akik épp a magyar sportcsillagokon köszörülik a nyelvüket. Havas (Tahó) Henrik szerint a magyar vízilabdázók silányul játszottak az olimpián, Gréczy Zsolt szelfikirály pedig az úszóinkat szidja, mondván: többségük gyengén szerepelt...

Vannak honfitársaink, akiket az tesz boldoggá, (hogy ne mondjam: az elégít ki), ha beletörölhetik lábukat a magyarok hőseibe, példaképeibe. Világversenyek, olimpia idején pedig végképp olthatatlan vágyat éreznek, hogy világgá kürtöljék a bennük szunnyadó rosszindulatot, gyűlöletet, frusztráltságot. Azáltal remélnek kiemelkedni a saját közegükre jellemző ganéból, szellemi pusztulatból, ha ráállnak azokra, akik náluk okosabbak, erősebbek, szebbek, sikeresebbek és akiket – velük ellentétben – az egész ország szeret.

Nézzük először Havas Henriket, aki csodálatos pályafutása megkoronázásaként Horn Gyulától eljutott a kisnyilaspárt internetes tévéjéig. Az N1TV (vagy micsoda) minapi adásában ezt mondta:

PestiSracok facebook image

Aha. Tehát az olimpiai bronzérmes női és férfi vízilabdázók játéka „silány” volt... Elintézhetnénk annyival, hogy ez az ember egy komplett idióta, egy gonosz proli, és további jó iddogálást kívánunk neki a hátralévőre. És talán ez lenne a helyes hozzáállás. Ám önmagunk kínzásáért is, újra és újra be kell mutatnunk, milyenek ezek. Még ha most már lepusztult és szánalmas is: médiafronton ezek a Havas-félék csáklyázták meg a rendszerváltást, ezek a Havas-féle egykori kommunista propagandisták és/vagy hálózati figurák akadályozták csaknem húsz évig a sajtó megtisztítását. Ármánykodásaik, folyamatos hazudozásaik óriási károkat okoztak.

Kárt ma már talán kevesebbet okoznak, viszont csaholni még tudnak. Egy februári műsorban például azt ecsetelte, hogy „a magyar az buta”, és Trianon után kizárólag a parasztok és a zsellérek maradtak Magyarországon, akiket „lepofoz a földesúr, az intéző, a csendőr”. „És ezek most gyűlölik Budapestet, amelyik valóban világváros, valóban multinacionális, valami egészen elképesztő kulturális háttere van, és ezek a parasztok ezt nem bírják elviselni” – magyarázta Havas.

Gréczy is csapott egyet

A DK legismertebb verőlegénye sem fogta vissza magát – nem szokása. Gréczy Zsolt néhány napja a magyar úszókba szállt bele a Facebookon:

Gyengén? Van fogalma ennek az elfuserált Gyurcsány-nyaloncnak arról, milyen emberfeletti teljesítmény egyáltalán kijutni az olimpiára? Nem, nyilván nincs. Aki kijutott Tokióba, már az is nagy dicsőséget szerzett az országnak, a tizenötmilliós nemzetnek. Ha döntőbe jutott, pontot vagy érmet szerzett, még inkább.

Méghogy gyengén? Nem, Gréczy súlyos tévedésben leledzik. Mondhatnám: hülyeségeket beszél. Minden olimpikonunk kitett magáért, és a tőle telhető legtöbbet tette a hazájáért. Büszkék vagyunk mindannyiukra. Ha Gréczy kijutott volna valaha is az olimpiára, és ott mondjuk a 102. helyen végez nekifutásból szelfizésben, rá is büszkék lennénk. De hát nem jutott ki. Ez, persze, még nem lenne baj (a magyarok többsége nem jut ki), de legalább ne mószerolná azokat, akik kijutottak és derekasan küzdöttek Magyarország hírnevéért.

Egy másik Gréczy-bejegyzésben ezt olvastam:

Látszik: csatakra izzasztja magát ez a DK-s ember, csak valahogy odaszúrhasson egyet a sportolóknak, sportvezetőknek. Hogy egy kicsit megkeserítse a sikerek ízét.

Beteges, „merjünk kicsik lenni!” hozzáállás Gréczyé és Havasé is. De hát a balliberális politikusok, megmondóemberek zöme ilyen. Ilyen anyagból vannak gyúrva. Amíg ellenzékből gonoszkodnak, egye fene. Nagy baj olyankor van, ha ez az ostoba, tehetségtelen kisszerűség hatalomra kerül.

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.