Pesti Srácok

Ihász Sándor volt főügyész távollétében derül ki az igazság a Fenyő-ügy mellékszálában, bűnös-e Gyárfás Tamás barátja (videó)

Ihász Sándor volt főügyész távollétében derül ki az igazság a Fenyő-ügy mellékszálában, bűnös-e Gyárfás Tamás barátja (videó)

Ihász Sándor távollétében kezdődött meg ma a Fővárosi Törvényszéken a volt főügyész büntetőpere másodfokon. Így Ihász távollétében derülhet ki az igazság a Fenyő-gyilkosság miatti per mellékszálában, hogy bűnös-e Gyárfás Tamás barátja, vagy sem. Ihászt elsőfokon egy év szabadságvesztésre ítélték, az ítélet végrehajtását két évre felfüggesztve a Pesti Központi Kerületi Bíróságon (PKKB) hivatali visszaélés miatt. Ihász egy Gyárfástól kapott irományt nem továbbított a nyomozó hatóságoknak, holott az elsőfokú ítéleti tényállás szerint tudnia kellett arról, hogy az iromány bizonyíték lehet a Fenyő-ügyben. Kétséges, hogy Ihász jogerős elmarasztaló ítélet esetén maradhat-e a DK jogi szakértője, vagy sem.

Ihász Sándor volt fővárosi fellebbviteli, illetve előtte fővárosi főügyész nem ment el ma a büntetőügye másodfokú perére, így a Fővárosi Törvényszéken a távollétében hoznak ítéletet ellene.

Az elsőfokú tényállás szerint Ihász Sándor bűnös

Bűnös – mondták ki 2023. február 10-én a Pesti Központi Kerületi Bíróságon Ihász Sándor volt főügyész hivatali visszaélés miatt zajló büntetőperében, első fokon, amiért egy év szabadságvesztésre ítélte, az ítélet végrehajtását két évre felfüggesztve. Ihász a Fenyő-gyilkossággal kapcsolatban követte el a hivatali visszaélést. Az elsőfokú ítéleti tényállás szerint Ihász Sándor elkövette a hivatali visszaélést, amikor 2017-ben a barátjától, Gyárfás Tamástól kapott, a Fenyő-gyilkossággal kapcsolatos iratot nem továbbította a hatóságnak, holott tudnia kellett, az új bizonyíték lehet.

PestiSracok facebook image

Az ítélet szerint a terhelt azzal a magatartásával, hogy az egyik büntetőeljárással összefüggő, neki átadott bizonyítékot nem megfelelően kezelte, nem bocsátotta a nyomozó hatóság rendelkezésére, azt magánál, a szekrényében tárolta és erről nem tájékoztatta a Legfőbb Ügyészséget, ezáltal lehetetlenné tette a bizonyítéknak a nyomozást folytató hatóság általi értékelését, megszegte a rá mint ügyészre vonatkozó hivatali kötelezettségét. Továbbá hivatalos személyként felvilágosítást adott egy folyamatban lévő büntetőügyben egy olyan személy részére, aki ezen tájékoztatásra nem volt jogosult. A bíróság a vádlott tagadásával szemben, a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján arra a megállapításra jutott, hogy a terhelt elkövette a hivatali visszaélés bűntettét. A büntetés kiszabása során a bíróság súlyosító körülményként vette figyelembe a bűncselekmény kiemelkedő tárgyi súlyát, illetve azt, hogy a vádlott a cselekményét az ügyészség magas szintű vezető ügyészeként követte el. Enyhítő körülményként értékelte a bíróság az időmúlást.

A vádhatóság az ítéletet tudomásul vette, a vádlott és a védelem bűncselekmény hiányában történő felmentésért fellebbezett. Így került az ügy másodfokon a Fővárosi Törvényszékre.

Mi vár Ihász Sándorra jogerős marasztaló ítélet esetében?

Már zajlott a büntetőeljárás a volt főügyész ellen, amikor Gyurcsány pártja, a Demokratikus Koalíció nevében bejelentették: Ihász Sándor lett a DK igazságügyi szakértője, akitől többek között azt várja a Gyurcsány-párt, hogy egy kormányváltás után segítsen helyreállítani az igazságszolgáltatás függetlenségét.

A kérdés adott: jogerős elmarasztaló ítélet esetében felvállalhatja-e egy magát nevében demokratikusnak mondott párt, hogy éppen igazságügyi szakértőként alkalmazza Ihász Sándort?

Erről Gyurcsányéknak kell majd dönteni. Mindenesetre Ihász Sándor jogi pályája is erősen megnehezült a büntetőeljárással, nem lehetett például ügyvéd. Kérdés, hogy jogerős elmarasztalás esetén milyen lehetőségei maradnak a jogi pályán?

A bíróság a jövő héten, szerdán hirdeti ki másodfokú ítéletét az ügyben; ha jóváhagyja az elsőfokú ítéletet, akkor az jogerőssé válik, ha ellentétes ítéletet hoz, akkor harmadfokon a Fővárosi Ítélőtáblára kerül Ihász Sándor ügye. https://www.youtube.com/watch?v=ThHNsmjx3DA

Kiemelt kép: A tanúként érkező Gyárfás Tamás (háttal) a tárgyalás előtt kezet fogott Ihász Sándorral a PKKB-n 2021. december 3-án. Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.