Ingyenesen, bárki által hozzáférhetővé vált a Himnusz hangzó- és kottaanyaga annak alkalmából, hogy Kölcsey Ferenc költeménye, amelyet később Erkel Ferenc zenésített meg, 200 éve született. Somogyvári Ákos, az Erkel Ferenc Társaság elnöke, Erkel Ferenc szépunokája, Tóth László, az Erkel Ferenc által alapított Budapesti Filharmóniai Társaság elnöke és Batta András Széchenyi- és Erkel-díjas zenetörténész, a Zeneakadémia korábbi rektora az alkalomból felhívást tett közzé, amelynek lényege, hogy a Himnusz oldalán (magyarhimnusz.hu) elérhető hangzó- és kottaanyag segítségével mindazon szervezetek, intézmények, állami- és önkormányzati szervek, magyar külképviseletek, sportszövetségek, amelyeknek feladata az autentikus magyar Himnusz megszólaltatása, eredeti formájában tegyék elérhetővé platformjaikon Erkel művét – közölte Somogyvári Ákos, az aláírók egyike az MTI-vel.
Mint fogalmaztak, a magyar Himnusz története keletkezése óta folyamatosan íródik, viszont a hozzá fűződő érzelmi viszonyulás nem változik.
Az Alaptörvénybe 2011-ben került be; kezdő sora a 2012-es módosításkor lett Magyarország mottója: Isten áldd meg a magyart! Mindez erősíti azt a jogos törekvést, hogy a Himnuszt Erkel eredeti szándékához híven tartsuk számon, ugyanis az a Himnusz, amit például minden Újévkor hallunk, eltér az eredetitől.
– olvasható a felhívásban.
A dokumentum kitér arra, hogy a művet Dohnányi Ernő hangszerelte át, ezzel egyben meg is változtatta Erkel zenéjének karakterét, sőt eltávolodott Kölcsey himnikus magányától is.
Az 1840-es évek nemzeti zenéjét átható verbunkos íz a Himnuszban is megfigyelhető. A kisebb, főként vonós-színeket felvonultató zenekar és az elő- illetve utójáték távoli harangozása a vers bensőséges, imahangulatához közelebb állt.
A Himnusz poétája: KÖLCSEY FERENC 1790. augusztus 8-án született Sződemeteren, anyai nagyszülei házában. Édesapja Kölcsey Péter (1750–1796), táblabíró, édesanyja Bölöni Ágnes (1767–1802), egy alispán lánya volt. Három fiútestvére született: Sámuel, Ádám és Péter. Lánytestvérei, Borbála és Mária csecsemőként, illetve kisgyermekként meghaltak. Kölcsey gyermekkorában himlős lett, a himlő egész életére betegessé tette, a betegség következtében jobb szemére megvakult.
A felhívás megfogalmazói felhívták a figyelmet arra, hogy ebben a szellemben hangzott el az utóbbi húsz évben többször hangversenyen és hangfelvételen Erkel Hymnusza. 2013-ban a Magyar Olimpiai Bizottság felkérésére elkészült a nemzetközi versenysport időkeretében is helytálló, ugyanakkor autentikus zenekari változat a MÁV Szimfonikus Zenekarral, majd 2020-ban a mindenki számára énekelhető Himnusz felvétele a Budapesti Filharmóniai Társaság és a Magyar Állami Operaház Énekkarának előadásában.
A Himnusz komponistája: ERKEL FERENC 1810. november 7-én született Gyulán, muzsikus családba. Édesanyja Ruttkay Klára (1790–1865), édesapja, ifj. Erkel József (1787–1855) tanító és egyházi karnagy a többnemzetiségű, alföldi kisvárosban. Diákéveit Németgyula és Magyargyula után Nagyváradon kezdte el, majd Pozsonyban folytatta, ahol zenei nevelését Klein Henrik, a kor kiváló muzsikusa végezte. Ebben az időben írta meg első, cím szerint is ismert művét, a Litániát. A gimnázium befejezését követően Csáky Kálmán gróf zongoratanári állást ajánlott neki. Kolozsvári tartózkodása idején ismerkedett meg Ruzitska Györggyel, Brassai Sámuellel, és barátságot kötött Heinisch Józseffel.
A nemzetközi térben széles körben megismerhetik a magyar himnuszt eredeti formájában. Ideje tehát Erkel eredeti szándékához visszatérni nemzeti zeneszerzőnk akaratához híven, hazájában, törvényi oltalom alatt, az Alaptörvény betűje szerint: Magyarország himnusza Kölcsey Ferenc Himnusz című költeménye Erkel Ferenc zenéjével.
– áll a szövegben.
A mű hangzó- és kottaanyaga most minőségi, jogtiszta formában érhető el és tölthető le a https://www.magyarhimnusz.hu-ról. A felhívást mások mellett a Magyar Olimpiai Bizottsághoz és a Magyar Művészeti Akadémiához is eljuttatták.
Forrás: MTI és magyarhimnusz.hu
Facebook
YouTube
RSS