Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára korunk egyik legnagyobb fenyegetésének nevezte a klímaváltozást, aminek megfékezésére a kormány is egyre nagyobb hangsúlyt fektet.
Az államtitkár kijelentette, hogy a párizsi megállapodás keretében minden ország az eltérő képességeket figyelembe véve vesz részt a küzdelemben. Az Unió és Magyarország globálisan eddig is az élharcosok között volt – jegyezte meg. Schanda ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a költségeket elsősorban a klímarombolókkal kell megfizettetni, a nagy szennyező országokkal és a nagyvállalatokkal.
A politikát úgy kell végrehajtani, hogy a családok költségei ne emelkedjenek, nem a szegényebb országoktól kell elvenni a pénzt ahhoz és egyetértésre kell jutni abban, hogy atomenergia nélkül nem lehet klímasemlegességet építeni.
Magyarországon ma az egy főre jutó szén-dioxid-kibocsátás 40 százalékkal alacsonyabb, mint a klíma élharcosának tekintett Németországban – mutatott rá. Az ország 2030-ra azon kevés országok egyike lesz, amelyek túl is teljesítik majd a vállalt célokat, miközben számos országban növekszik a kibocsátás.
A hazai gázkibocsátás 2018-ban 33 százalékkal volt alacsonyabb az 1990-es szintnél, miközben a gazdaság jelentősen növekedett azóta – hangsúlyozta -, vagyis az egységnyi gazdasági teljesítményre eső kibocsátás folyamatosan csökken. Az éves egy főre eső kibocsátásunk pedig az uniós átlag 75 százaléka – tette hozzá.
Magyarország tehát valóban klímabajnok – jelentette ki.
Schanda Tamás hangot adott azon meggyőződésének, hogy a gazdaság fejlesztése és a klímavédelem egymást erősítő célok, ellentétben az ellenzék állításával, kijelentette ugyanakkor, hogy a klímasemlegesség eléréséhez ma még nem ismert technológiákra is szükség lesz. Az államtitkár szólt az ország klímastratégiájáról és arról is, azóta milyen dokumentumokat fogadott el a kabinet: a többi között éghajlatváltozási cselekvési tervet és tervezik a tiszta fejlődési stratégia megalkotását is.
A tárca államtitkára ma szólt a Parlamentben az energiaimport csökkentésének szükségességéről és az energiaszuverenitás növeléséről is.
Július 1-jétől megkezdődik az illegális hulladéklerakók felszámolása – idézte fel a kormány akciótervének intézkedéseit.
Schanda Tamás hangsúlyosan szólt a Mátrai Erőmű klímabaráttá alakításáról is, amelyet a következő évtized egyik legnagyobb régiófejlesztési projektjének nevezett és azt gondolja, hogy cél az elektromos járművek elterjedését.
Magyarország jelenleg is rendelkezik a szükséges jogszabályi kerettel mindehhez – mutatott rá -, az ország pedig azon 21 ország között szerepel, amely úgy növelte a GDP-jét, hogy közben csökkent a kibocsátása – zárta szavait.
Forrás: MTI; Kiemelt kép:Horváth Péter Gyula
Facebook
Twitter
YouTube
RSS