Jelentős szerepet kap a napenergia hasznosítása a hazai energia- és klímapolitikában a jövőben – mondta Kaderják Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkára szerdán, Budapesten, a X. Szolár Konferencián.
Hangsúlyozta, hogy a véglegesítés alatt álló új nemzeti energiastratégia kiemelt célja az ország energiafüggetlenségének erősítése. Az államtitkár a jövőkép négy legfontosabb pontjaként említette a fogyasztók központi szerepét az energiastratégiában, az energiaellátás biztonságának erősítését, az energiaszektor klímabarát átalakítását, valamint gazdaságfejlesztési jelentőségű innovációs lehetőségeit. Kaderják Péter előadásában felhívta a figyelmet arra, hogy mind a négy ponthoz szorosan kapcsolódhat a napenergia hasznosítása. Az államtitkár kiemelte, hogy a tervek szerint a karbonsemleges (nukleáris és megújuló alapú) hazai áramtermelés részaránya eléri majd a 90 százalékot 2040-re a jelenlegi 60 százalékról. Ugyancsak 2040-re 20 százalék alá csökkentenék a magyar villamosenergia-import arányát a jelenlegi, átlagosan több, mint 30 százalékról – jelezte. Kaderják Péter kitért arra, hogy a napenergia hasznosításának várható jelentős elterjedése miatt meg kell erősíteni az időjárásfüggő áramtermelés hálózati és a piaci integrációs feltételeit.
Az európai és a magyar szabályozás alapján a napelemes áramtermelőknek lényegében egyenlő feltételek mellett kell majd versenyezniük a hagyományos áramtermelőkkel
– hívta fel a figyelmet. Hozzátette azt is: a rendelkezésre álló forrásokat a lehető leghatékonyabban szeretnék felhasználni, hogy minél több projekt juthasson támogatáshoz. A 2018-19-es intézkedésekről szólva az államtitkár kiemelte a kis- és középvállalkozásoknak kiírt, illetve a lakossági megújuló és energiahatékonysági pályázatok egyszerűsítését és a támogatások növelését. A megújuló alapú villamosenergia-termelés korábbi támogatási rendszerét a tendereztetés váltja fel. Az első METÁR-tendert már kiírták, ennek kiértékelése után 2020-tól folyamatosan jelennek majd meg új tenderek – mondta az államtitkár.
Évi 2,5 milliárd forint új támogatás áll majd rendelkezésre, ami a várakozások szerint évente 150 milliárd forintnyi beruházást generálhat Magyarországon
– fejtette ki Kaderják Péter.
A konferencia fővédnöke Áder János köztársasági elnök, akinek üdvözletét – külföldi tartózkodása miatt – Kőrösi Csaba, a Köztársasági Elnöki Hivatal Környezeti Fenntarthatóság Igazgatósága vezetője adta át a rendezvény résztvevőinek.
Forrás: MTI
Chiovini György
2019-11-27 at 18:31
Az atomerőművek arra valók, hogy január elsejétől december harmincegyedikéig, napi huszonnégy órában teljes teljesítménnyel termeljenek. A szél- és naperőművek termelésének kiegyenlítésére a legjobban a vízerőművek alkalmasak. (Ezért éri meg Ausztriában a sok szélerőmű, mert van sok vízerőművük is. A dán szélerőművek termelésének kiegyenlítését a norvég vízerőművek végzik.) Alkalmasak a gázerőművek is. De ki épít gázerőművet? Téli éjszakákra?
Namond
2019-11-27 at 19:10
Viszont nálunk nincs elég és elég erős szél. Nincs elegendő vízhozamú, megfelelő esésű folyónk.
A szélerőművek építése, üzemeltetése környezet károsító, veszélyeztetik a madarakat.
A környezetvédelemnek és állatvédőknek gyakrabban kellene ellenőrizni azokat, hogy hány réti sast, ölyvet, és hortobágyi gyapjas lepkét daráltak le.
Namond
2019-11-27 at 16:27
Vagy én nem vagyok tisztában valamivel, de nagyon, vagy Kaderják azzal se, amivel én igen.
Ennek a napelemes bulinak, maximum a fogyasztói hálózattól messze levő tanyákon van haszna.
Chiovini György
2019-11-27 at 15:24
Vajda György írta 2010-ben. Ma is időszerű:
A megújuló energiaforrások hasznosításához kapcsolódóan kiemelten fontos a megfelelő kommunikáció: a közvélemény objektív, pontos, szélsőségektől mentes tájékoztatása szükséges a lehetőségekre, az egyes megoldások előnyeire és hátrányaira, a környezeti és gazdasági hatásokra, a foglalkoztatásra, a megvalósítás költségeire és a fogyasztói terhekre vonatkozó információk, számítások torzításmentes publikálásával. El kell kerülni az adatok és tények olyan formában, csoportosításban történő bemutatását, amely kizárólag egy adott vélemény, illetve érdek alátámasztására szolgál és nem tükrözi a tényleges összefüggéseket.”
Chiovini György
2019-11-27 at 15:14
Brüsszeli tervek:
“A regionális szabályozás és az energiarendszerek magasabb szintű összekapcsolása (pl. a határkeresztező kapacitások növelésével), lehetőséget teremtene arra, hogy a megújuló energiatermelésre vonatkozó vállalások teljesítése is regionális szinten valósuljon meg. Németország és Hollandia – ahol az elvártnál nagyobb a megújulók részaránya – segíthet más tagállamokat céljaik elérésében, cserébe viszont, a szabályozó kapacitással rendelkező tagállamok segítséget tudnának nyújtani az ellátásbiztonság fenntartásában. ”
Lefordítva: ha a német naperőművek annyit termelnek, amit ott nem használnak fel, nekünk át kell venni. Ha a német naperőművek kevesebbet termelnek, mint a szükséges, nekünk kell (gázzal szénnel, atommal) pótolni.
Kérdés: az árat ki állapítja meg? Ki nyer a bulin?
Királytigris
2019-11-27 at 15:59
Szerinted ki fog ráfizetni?
Szabályozó kapacitások…. Kifejtené, hogy hogyan fog ez működni?
Ugyanis a tél egész Európában rövid nappalokat eredményez.
Namond
2019-11-27 at 17:44
Ha építünk a Tisza-tó-ra is egy atomerőművet, a német tulajdonosú hazai hőerőművek nyugodtan árusíthatják kapacitásukat a németeknek, hollandoknak, dánoknak, anélkül, hogy át kellene venni az általuk termelt áramot és vagyonarányos nyereséget fizetni nekik .
Namond
2019-11-27 at 19:04
Chiovini György részére
Ki nyer a bulin?
“Lefordítva: ha a német naperőművek annyit termelnek, amit ott nem használnak fel, nekünk át kell venni. Ha a német naperőművek kevesebbet termelnek, mint a szükséges, nekünk kell (gázzal szénnel, atommal) pótolni.”
Elemezzük.
1) “amit ott nem használnak fel, nekünk át kell venni”
A német felesleget kötelező átvenni, nyilván nem ingyen és nem német fogyasztói áron.
1/1 Ha termelői áron KELL átvenni, mivel nem helyben használják, nincs német áramfejlesztési költség támogatás, vagyis termelési költség+árrés és hálózati költség.
Vagy
1/1a Német elosztó hálózat nagykereskedési árán KELL vennünk és csak közvetítői hálózati költség van ezen felül.
MÁS
1/2a Esetleg le KELL erőműveket állítanunk, kapacitásokat csökkentenünk a német áram átvétel miatt?
1/2b A hazai erőművek elmaradt termelése miatti árbevétel kiesését ki fizeti?
1/3 Nem merülhet fel szinkronitási és alaki probléma az egyenáramból inverterrel és a szinkron forgógépekkel előállított előállított áram között?
2. “Ha a német naperőművek kevesebbet termelnek, mint a szükséges, nekünk kell pótolni.”
Nyilván, ha szükséges be KELL indítani a készenléti fejlesztőket erőműveket.
2/1 Ez többlet költséggel járhat az erőműnek, ami megtérítendő.
2/1a Az erőművű mint kereskedésre jogosult KELL eladjon áramot?
Vagy
2/1b Hálózati szolgáltató átvételi, nagykereskedési árán KELL áramot átadunk?
2/1c A németek fizetik a közvetítők hálózati díjait.
2/2a Ez befolyásolja az erőmű éves lekötött földgázmennyiség a ?tervezhető? német áramigény miatti felhasználásán keresztül, a hazai betárolt földgáz felhasználási megoszlását.
2/2b A kormány elmagyarázhatja az embereknek azért fáznak, hogy a németeknél mehessenek a környezettudatos villamos fűtőtestek.
2/2c A magyar kormány építhet további gáztárolókat.
2/2d Esetleg a németek leszállíthatják a szükséges gázmennyiséget.
3. A németek leépítették a természet és klímakárosító energia előállító kapacitásaikat, helyette környezetbarát alternatív előállításra tértek át.
3/1 A saját környezetünket – megítélésük – szerint visszafordíthatatlanul károsítsuk, hogy legyen áramuk?
3/2 Pellengérre leszünk állítva, hogy fokozott környezetkárosítást követünk el a villamosenergia igényeinket meghaladó mennyiségű előállításával? Ide jönnek a német és svéd klimaklimax aktivisták és a nyugati zöld khmerek?
4. Ha ez az üzlet KELL, ha nincs áramfeleslegünk veszünk nekik, mert KELL?
5. Mi van a szabadpiaccal, annak szabályozó szerepével?
A hatékony, takarékos, olcsó, tartós éljen és viruljon, míg a drága, pazarló, költséges, vacak dögöljön meg.
6. Miért nem mennek az áramtőzsdére a németek?
Nekünk a 90-es évek közepén, az erőművi privatizáció előtt, után azt ajánlgatták, azzal, az indokkal, hogy tuti biztonságos ellátás és az ár is olcsóbb mint a saját előállítás.
Tehát:
Ki nyer a bulin?
Mi nem. Sem az állam, sem a polgárok. Sem anyagilag, sem erkölcsileg, sem önértékelésben.
Talán a német kormány, önértékelésben, polgárai nem veszítenek, nem is látnak semmit. Esetleg még fizetnek is érte, hogy a választók nyugton maradjanak.
Brüsszel nyerhet.
Az EP és bizottságai végnélkül lafatyolhatnak az ügylet mindenféle vetületén, lesz csontjuk, alvó rongyuk.
Az EB további beleszólást a szuverén államok nemzetközi kereskedelmébe, ár és áfa megállapításba.
EB továbbá egyenesítheti az uborkát a villamos szabványok és eljárások egységesítésével.
Az EB az un “szociális piac” egységesítésével politikai tőkét kovácsolhat magának.
Lehet senki, a gyártókon, közvetítőkön kívül.
A résztvevő országok lakossága nem nyer, de lehet veszít.
Királytigris
2019-11-27 at 15:07
“Kaderják Péter kitért arra, hogy a napenergia hasznosításának várható jelentős elterjedése miatt meg kell erősíteni az időjárásfüggő áramtermelés hálózati és a piaci integrációs feltételeit. Az európai és a magyar szabályozás alapján a napelemes áramtermelőknek lényegében egyenlő feltételek mellett kell majd versenyezniük a hagyományos áramtermelőkkel – hívta fel a figyelmet.”
ÉS EZT HOGYAN FOGJÁK MEGOLDANI? MERT DUMÁLNI LEHET, DE A REALÍTÁS AZÉRT EGÉSZEN MÁS!
A napelemes áramtermelésnek két nagy hátránya van:
1. Nem lehet tárolni.
2. Időjárás és napszakfüggő.
A beépített kapacitásnak télen az 5%-a, nyáron pedig a 25%-a hasznosítható!!!
Na ebből tessék kiindulni, és rózsaszínű álmokat kergetni!
Namond
2019-11-27 at 17:40
Valamelyik kommenttárs szerint a beépített kapacitás, tervezési csúcs teljesítmény – gyakorlati ökölszabály szerint – 10%-ára képesek éves átlagban a naperőművek.
Logikus
2019-11-27 at 15:00
Pontosan! No és mit kezdünk az elhasználódott napelemekkel, hiszen azok mind-mind veszélyes hulladéknak minősülnek? Erről valahogy soha nem beszél senki…
Chiovini György
2019-11-27 at 14:46
Azokban az országokban, ahol közelmúltban nagy napelemes termelő kapacitás épült ki, ennek feltétele a támogatás, végső soron a nagy fogyasztói áramdíj volt. A jelek szerint a rezsicsökkentés, azaz a kis fogyasztói áramdíj marad. Milyen támogatás ösztönözné a napelem-erőmű beruházókat?
A vonatkozó beszámolók szerint a nagy napelemes termelő kapacitások rendszerbe illesztése nincs megnyugtató módon megoldva Európában. A téli és éjszakai kieső termelést pótló, rosszul kihasznált erőművek gazdaságilag ellehetetlenülnek. Emiatt nincs beruházási hajlandóság ilyen erőművek építésére, a selejtezésre érett erőművek pótlására.
A hazai erőműves szakma nem látja reálisnak a politika által kijelölt fejlesztési irányt.
Királytigris
2019-11-27 at 15:00
Arról már nem is beszélve, hogy az alternatív energia háromszor drágább mint az atom.
Namond
2019-11-27 at 17:34
Arról nem beszélve, hogy:
40 hektár a helyigénye egy a legmodernebb napelem telepnek kb 8000 háztartás elméleti, üzembiztosan 700 háztartás villamos energia kiszolgálására.
mig
10 hektáron földgázalapú höerőmű 8 000 000 háztartás üzembiztos áramellátását és 30 000 lakás hőenergia igényét képes biztosítani.