Európában még csak hivatkozni sem szabad az emberi lét természeti jellegére, nemi meghatározottságra, miközben lassan kötelezővé válik a genderideológia elfogadása – jelentette ki Jean-Claude Hollerich bíboros, az Európai Unió Püspöki Konferenciáinak Bizottsága (COMECE) elnöke az 52. Nemzetközi Kongresszuson tartott előadásában. Hollerich kiemelte: amikor az Európai Parlament a tagállamokra rá akarja erőszakolni az LMBTQ-közösség követeléseit, ezzel ellentmond annak az európai ideálnak, amely a kölcsönösség, a kultúrák egymás iránti tiszteletén alapul. A bíboros méltatta Magyarország erőfeszítéseit az üldözött keresztények megsegítése érdekében, ugyanakkor kiemelte: Európa országainak nem lenne szabad attól tartaniuk, hogy a menekültek befogadása miatt a kontinens elveszíti identitását.
Jean-Claude Hollerich bíboros, az Európai Unió Püspöki Konferenciáinak Bizottsága (COMECE) elnöke tartott előadást az 52. Nemzetközi Kongresszus ötödik napján, csütörtökön, a Hungexpón. A bíboros az egyház társadalmi felelősségvállalásával és Európa jövőjével kapcsolatban fejtette ki nézeteit, kiemelve a különböző válságokat, amelyektől Európa szenved, és a rájuk adható lehetséges válaszokat.
Európa önző és bezárkózik
Jean-Claude Hollerich bíboros gondolatait Ferenc pápa Mindnyájan testvérek című enciklikájára vezette vissza, amelynek Assisi Szent Ferenc a forrása, és amely „evangélium-ízű”, a nyitott, testvériességen alapuló életet javasol, az emberek kölcsönös tiszteletét, szeretetés és elismerését. Mint az előadó kifejtette, az eucharisztia a testvériség kenyere, a megtört és szétosztott kenyéré, amelynek adomány íze van. Véleménye szerint Ferenc pápa enciklikája éppen arról tanít, hogy az eucharisztiát miként kapcsoljuk a társadalmi felelősségvállaláshoz, és ennek különösen érvényessége van Európára nézve, amelynek jelene és jövője oly nagy aggodalommal tölti el az európai hívőket. A bíboros úgy vélte, Európa kezd megfeledkezni keresztény gyökereiről, nem képes szeretetre méltó embereket látni másokban. Ennek is köszönhetően több válsággal is küzd párhuzamosan. Küzd a migrációs válsággal, amellyel kapcsolatban Jean-Claude Hollerich elismerését fejezte ki a magyar kormány üldözött keresztények megsegítése iránti erőfeszítéseinek, ugyanakkor hozzátette: vannak, akik az európai ember számára elképzelhetetlen helyzetekből, a háború az éhínség elől menekülve érkeznek Európa kapuihoz egy jobb jövőt keresve. A bíboros megjegyezte: Európában ugyanakkor azt találják, hogy a kontinens egzisztenciáját, identitását féltve, önző módon bezárkózik, mások kárára akarja fenntartani életszínvonalát, azaz az európai ember nem kívánja megtörni a testvériség kenyerét. A bíboros kitért arra: Európa másik problémája az ökológiai katasztrófa, amellyel kapcsolatban kiemelte, hogy egységes és közös felelősségvállalásra van szükség.
A gender-ideológia erőszaka
Jean-Claude Hollerich szerint a harmadik válság Európa számára az identitásválság. Mint kifejtette, Európának mély keresztény gyökerei vannak, amely az Európai Unió alapértékeiben is visszaköszön, ugyanakkor mára súlyos viták tárgyává lett a közösségen felülemelkedő emberi személy fogalma, mintha az emberi lét semmi által nem korlátozható szabad választások sorozata lenne. Kiemelte: még csak hivatkozni sem szabad az emberi lét természeti jellegére, nemi meghatározottságra, miközben Európában lassan kötelezővé válik ennek az ideológiának az elfogadása. A bíboros szerint az, amit az Európai Parlament mindenkire rá akar erőszakolni, ugyanakkor ellentmond annak az európai ideálnak, amely a kölcsönösség, a kultúrák egymás iránti tiszteletén alapul. Egységre a sokféleségben – idézte fel az EU jelmondatát, és hozzátette: az Európai Unió eszerint ma nem a saját maga által meghatározott úton jár, amikor kritika nélkül akarja mindenkivel elfogadtatni a gender-ideológiát és az LMBTQ-közösség követeléseit.
Nem félni attól, hogy Európa elvész
Hogyan lehet visszaterelni az evangéliumhoz, az igazságos társadalomhoz Európát? – tette fel a kérdést, Jean-Claude Hollerich, majd hozzátette: a katolikusoknak elsődlegesen újra, mint egyházra kell tekinteniük, az Isten népére, amely a megváltás örömöt hirdeti. Véleménye szerint nem az a megoldás, hogy különböző frontok nyíljanak, szembeállítva például az élet- és a halálpárti ideológiákat, hanem hiteles és egységes egyházzá kell válnia, az irgalmas szamaritánus egyházává, amely nem fél attól, hogy elvész, hogy elveszíti azt az identitását, amely sok esetben már csak nosztalgia. A bíboros úgy vélte, az egyház akkor találhat újra önmagára, ha odaadja magát. Kiemelte: a jövőbe vetett hitet, bizalmat éppen az eucharisztia megtört és elosztott kenyere jelenti, hiszen minél inkább testvéreivé válunk egymásnak, annál inkább tudunk egységet alkotni a sokféleségben.
Vezetőkép: iec2020.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS