Pesti Srácok

Kaptunk egy bírót, aki nem ismeri a szabályokat (Videó)

Kaptunk egy bírót, aki nem ismeri a szabályokat (Videó)

Amint azt a szerdai mérkőzés után Marco Rossi kijelentette a német és a magyar válogatott meccsének leggyengébb teljesítményét a holland játékvezető, Danny Makkelie nyújtotta. A sípmester az első gól előtt továbbengedte Ilkay Gündogan Willi Orbán elleni lökését, a hajrában nem ítélt büntetőt Emre Can kezezéséért, s apróbb döntésekben is kettős mércét alkalmazott. Úgy látszik, Makkelie az előző foci Eb-n előtt és alatt nem követett el elég hibát ahhoz, hogy kiessen az UEFA kegyeiből, pedig volt köztük olyan is, ami Kassai Viktornak sokba került.

Amint arra a Magyar Nemzeten megjelent elemzésben emlékeztetnek, Danny Makkelie korábbi munkásságával a németeket bosszantotta annyira magára, hogy aggódtak a magyar válogatott elleni meccs előtt. Nos, szerdán kiderült, kár volt: Makkelie sokkal inkább a magyarok kárára tévedett a meccsen. Marco Rossi szerint a holland játékvezető nyújtotta a mezőny leggyengébb teljesítményét, igaz, az olasz szakember azt is elismerte, hogy nem csak ennek köszönhető a németek győzelme.

A legfőbb probléma az első gól előtti helyzet volt: Gündogan meglökte Willi Orbánt, így szerzett labdát, mielőtt a gólszerző Musiala elé kotorta azt. Az eset miatt még honfitársai is lehordták Makkelie-t, igaz, Gündogan szerint éppen a szabadrúgás megítélése lett volna röhejes ítélet. Mindenesetre az első gól sorsdöntő volt a mérkőzés kimenetele szempontjából.

Az első gólról összességében megoszlottak a vélemények, azt viszont lényegében senki sem vitatja, hogy a 90. percben tizenegyes járt volna a magyaroknak, amikor Emre Can beleütött a labdába. Más kérdés, hogy ez a hiba már kisebb hatással volt az eredményre, bár éppenséggel még az is számíthat a magyar továbbjutás szempontjából, hogy 2-0-ra vagy 2-1-re kaptunk ki a németektől.

PestiSracok facebook image

A büntető és a vitatott első gól mellett azt is felróják nemzetközi oldalakon Makkelie ellen, hogy kettős mércét alkalmazott: a magyarok könnyebben kaptak sárga lapot reklamálásért, a meccs hajrájában pedig Toni Kroos megúszta a labdaelrúgást sárga lap nélkül, ellenben Szoboszlai Dominik nem.

Tizenkét éve az Európa-bajnokságon tört meg a magyar játékvezető, Kassai Viktor karrierje, amiért az általa vezetett csapat nem vette észre, hogy túlhaladt a gólvonalon a labda. Hasonló hibát követett el Makkelie 2021-ben, ráadásul sorsdöntő időpontban: a Szerbia–Portugália vb-selejtező 93. percében a portugálok győztes gólja maradt el a rossz döntés miatt, később ez is közrejátszott abban, hogy a selejtezőcsoportot a szerbek nyerték meg.

Cristiano Ronaldo emlékezetes módon a földhöz vágta a meg nem adott gól után a csapatkapitányi karszalagját. Makkelie néhány hónappal később mégis megkapta az Európa-bajnokság nyitómeccsét, igaz, ehhez fel kellett áldoznia az asszisztensét, akire ráfogta a portugálok elleni blamát. Az a bizonyos nyitómeccs sem volt diadalmenet, Makkelie megbukott szabályismeretből, amikor sikerült lest ítélnie szögletnél.

Ennek ellenére ő fújhatta a sípot az Anglia és Dánia között elődöntőn is, amelynek hosszabbításában sokat vitatott büntetőt ítélt az angolok javára. José Mourinho például egyértelműen jogtalannak tartotta a tizenegyest, s úgy vélte, Makkelie biztosan nem alszik majd jól a sorsdöntő ítélet után. Persze rajtunk már nem segít az sem, ha esetleg Makkelie a stuttgarti meccs után sokat forgolódott az ágyában.

Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.