Egy tőről fakadnak. Na, nem származásilag, hanem ideológiailag, mert mind a hatan és környezetük, követőik liberális, marxista, nemzetközi, elkötelezett globalista, internacionalista elveket követ és tagadják mindazt, ami nemzeti, ami hagyomány, ami európai, ami keresztény. Mondjuk ki sommásan: hazaárulók.
Ezt az írást annak kapcsán írom, hogy meghalt a Kutyaszorító szerzője, Duray Miklós, a felvidéki magyarság utolsó lelkiismerete, aki merte kimondani, hogy az őshonos magyarságot Csehszlovákiában, most Szlovákiában igenis elnyomják, háttérbe szorítják kulturális, nyelvi identitását, tiltják autonómia törekvéseit és egyre jobban szűkítik a magyarság életterét.
Most nemcsak arról írnék, hogy mekkora veszteség a Szlovákiában élő magyarságnak, nekünk, az összmagyarságnak Duray Miklós elvesztése, hanem arról, hogy immár több mint száz éve mekkora árulásokat követnek el a megmaradt Magyarországon élő, idegenül érző, de magyarul beszélő álmagyarok, akik mindent elkövetnek, hogy felszámolják, még az emlékét is a Kárpát-medencében élő honfoglaló, őshonos magyarságnak.
Kezdjük Károlyi Mihállyal. Félresikerült magyar arisztokrata, az arisztokrácia szégyene, a ,,régi dúvad-oligarchiának volt a lelki sarjadéka” (Herczegh Ferenc), aki végül hatalommániájában eljutott a kommunizmusig. Végül is neki köszönhetjük Linder Béla hadügyminisztert, ezt a gyenge idegzetű alkoholistát, szerb ügynököt, aki –,,nem akarok katonát látni- üvöltötte!”– leszerelte Közép-Európa legerősebb hadseregét, a magyart. De Károlyi Mihálynak köszönhetjük Kun Bélát, Szamuely Tibort, a véres Kommünt, mivel átjátszotta a hatalmat a bolsevistáknak. A Magyarország feldarabolására készülő szabadkőműves, nemzetközi összeesküvés sikerében nem kis szerepet játszottak a vörös terroristák, a belső hazaárulók, minek révén csaknem ötmillió őshonos magyar állampolgár lett percek alatt, jogaitól megfosztott elnyomott kisebbség. Miután már a legfőbb bűnös, Károlyi Mihály talpa alatt égett a magyar föld 1919 júliusában, így egy teli bőrönd kék bankjeggyel a csehekhez, Beneshez szökött, tovább árulni a hazát.
Bár a magyar történelem több mint ezer éve bővelkedett árulásokban, de ekkora nemzetárulás nem történt, mint 1919-ben. Jászi Oszkárék, Kun Béláék, Lukács Györgyék, Rákosi Mátyásék már akkor, több mint száz éve készültek a Galilei körökben, a szabadkőműves páholyokban nyugati segítséggel az erős magyar jogállam, a monarchia meggyengítésére, szétverésére, ami 1945 után a szovjet megszállással megvalósult. Két labanclelkű Quislinget is ültettek a nyakunkra, először Rákosi Mátyást, majd Kádár Jánost. Mindketten elkötelezett magyargyűlölők voltak, internacionalisták és hűen kiszolgálták a kommunista Szovjetuniót. Rákosi és Kádár üldözte a szabadságához ragaszkodó, magyar érzelmű lakosságot, osztályellenség, horthysták és ellenforradalmárok jelszóval százával végeztettek ki becsületes, kiváló képességű magyarokat és tízezrével vetettek ártatlan embereket börtönbe, kényszer munkatáborokba. Rákosi könnyedén lemondott magyar falvakról a csehszlovákok javára, sőt csatlakozni akart tizenhatodik tagköztársaságként a Szovjetunióhoz. Egy szót sem szólt a környező országokban élő magyar kisebbségek üldözéséhez, alapvető jogaik megcsorbításához.
Budapest, 1948. november 7. Rákosi Mátyás (b) miniszterelnök-helyettes és Kádár János (j) belügyminiszter a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulója alkalmából az Operaházban rendezett fogadáson. Magyar Fotó: Bartos Gyula
Kádár János ugyanezt tette. Marosvásárhelyre látogatott az MSZMP delegációjával 1958-ban, hogy háláját fejezze ki a románoknak az 1956-os forradalom-és szabadságharc leverésében nyújtott közreműködésükért. A vasútállomáson Kádár János mindjárt beszédet mondott. Kádár elsősorban a román fél megnyugtatására törekedett. Többek között (ismételten) megköszönte a román fél segítségét a megtorlásban való részvételükért – Nagy Imréék kiadatását, a forradalommal való szimpatizáló székelyek megbüntetését-, majd rátért a „kényes pontnak” számító erdélyi kérdésre, mely szerint az „ellenforradalmárok felelevenítették az úgynevezett határkérdést”. Majd gyorsan hozzátette:
Megmondjuk világosan: nekünk semmiféle területi igényünk nincs: azt tartjuk, hogy Magyarországnak van éppen elég földje és népe, hogy azon – testvéri egyetértésben a szomszéd népekkel – felépítse a maga szocialista hazáját.
Kádár kétszínűsége, a magyarságban való hitetlensége máig hat. Eladta nemzettestvéreinket, eladta Szent István országát, hogy megőrizhesse hatalmát. Ceausescu uralma idején az 1970-80-as évek idején Kádár hallgatagon elnézte a székely falvak lerombolását és a menekülő magyarok tömbházakba száműzését. Nemcsak ahhoz volt arca, hogy lemondjon örökre az ezeréves erdélyi magyar területeinkről, a magyarokról, hanem közben a kölcsön felvételeivel súlyosan eladósította Magyarországot. Nos, ezek az emberek alapozták meg a máig tartó magyar kisebbség, nemzetiség elnyomását a Trianon után elcsatolt területeken.
Ezek a kommunisták, internacionalisták, liberálisok mostanáig üzletet csinálnak a magyarság kiárusításából. Nem naiv, hanem vakhülye az, aki ezt nem látja. Duray Miklós, a felvidéki, de az összmagyarság lelkiismeretének halála kapcsán nem tehetjük meg, hogy ne szóljunk Kádár főideológusának, Aczél Györgynek legfőbb kiszolgálója, Hajdú János népszabadságos, televíziós újságíró nyílt támadásához, amely nemcsak Duray Miklós és Csoóri Sándor ellen irányult, hanem minden ellen, ami magyar. Végül is utasításra, de valószínűleg önként dalolva Hajdú János megírta az Utószó egy előszóhoz (Élet és Irodalom 1983. szept. 16.) című írását. A közkedvelt “Hét” c. tévéműsor főszerkesztője (majd a rendszerváltás után az MSZP parlamenti képviselője) Hajdú, Aczél György ihletésére írta meg cikkét Csoóri Sándort bírálva, amiért az előszót írt a New Yorkban napvilágot látott Duray Miklós Kutyaszorító című könyvéhez.
Duray Miklós az Együttélés elnökeként (kép forrása: ma7.sk)
De mi volt valójában a háttérben? Nem szabad elfelejteni, hogy Duray Miklós geológus, felvidéki politikus magányos harcával, rendíthetetlen küzdelmével a magyar kisebbség védelmében már a hetvenes évek végétől példát mutatott nemcsak Magyarországnak, hanem a csehszlovák ellenzéknek is. A Charta ’77 aláírójaként bebizonyította, hogy a szabadság, az emberi jogok kivívása nem csupán egy nemzetiség ügye, hanem határokon átívelő egyetemes kérdés. Az államrend felforgatásának vádjával többször letartóztatták, miközben Püski Sándor New Yorkban megjelentette Kutyaszorító könyvét s ezzel Duray berobbant a kelet-közép-európai politikába, amivel egyik előkészítője lett a térség rendszerváltoztatásának.
Érdekes, hogy miként látta ezt az időszakot Duray Miklós, mi volt a véleménye a magyar és csehszlovák kommunista rendszerről? – erről nyilatkozott nekem 2006-ban Kettős elnyomás címmel a Rendszerváltók című könyvemben. A határainktól kívül rekedt magyarok nemcsak a kommunista diktatúra miatt szenvedtek, hanem kisebbségi helyzetük, túlképzettségük, találékonyságuk, munkaszeretetük is ok volt az elnyomásra. Közben elindult egyfajta erjedés Magyarországon is, egyre többen emelték fel szavukat az erdélyi és felvidéki magyarság érdekében. A Magyar Írószövetségben is elindult egy polarizációs folyamat. Három író – Csurka István, Cseres Tibor és Mészöly Miklós – részt vettek azon a tárgyaláson 1983. január 31-én Pozsonyban, ahol Durayt az államrend felforgatásával vádolták. A perrel egyidőben megjelent a Kutyaszorító című könyve. Csoóri Sándor a kirakatper alatt is kiállt Duray Miklós s a felvidéki magyarság mellett, így tovább erjesztette a magyarországi belpolitikai folyamatokat. Az MSZMP úgy reagált a könyvre, hogy a már említett Hajdú János újságíróval megíratták a Csehszlovákiában kisebbségben élő magyarok ellen a gyűlöletkritikát. Kevesen tudják, hogy a párt nem egy embert bízott meg a cikk megírásával, hanem többet is, de Hajdúét tartották a legmegfelelőbbnek. Volt olyan újságíró, aki visszautasította a feladatot. Megjegyzem, ehhez bátorság kellett.
Duray erről így emlékezett:
…Hajdú János televíziós külpolitikai tevékenysége alapvetően pozitívan hatott rám, éppen ezért mellbe vágott, hogy ilyen ember vállalta ezt a galád cselekedetet. Világos lett az is számomra, hogy a magyarországi politika teljesen kiszolgáltatott. Amikor először tartóztattak le, s zajlott a perem, akkor ideiglenesen szabadlábra helyeztek annak köszönhetően, hogy kemény bírálatok érték a csehszlovákokat a nemzetközi munkásmozgalmon belül. Mégpedig azért, mert Lázár György magyar, valamint Strougal csehszlovák miniszterelnökök megegyeztek. A megjelent Hajdú cikk azonban nyilvánvalóvá tette, hogy kettős játékot űztek velem. A kádári pártbürokrácia, a hivatalos hatalom nem merte vállalni a konfliktust a szocialista táboron belül sem, és elhatárolódott az ügytől, magyarán szabad kezet adott a csehszlovák kommunistáknak, csináljanak, amit akarnak. S ez be is következett pár hónappal később, amikor 1984. május 10-én ismét letartóztattak.
Magyarán a magyar kommunisták sohasem törődtek a nemzetiségi létbe kerülő vértestvéreikkel. Duray szavait a tisztánlátás miatt idéztem vissza, hogy világosan lássuk, miért tagadták meg 2004. december 5-én a kommunisták és liberálisok, azaz Gyurcsányék, az MSZP és az SZDSZ a kettős állampolgárságot a határon túl élő magyaroktól és a jelenlegi dollárbaloldal miért bánik ellenségesen s járatja le az erdélyi, kárpátaljai, szlovákiai és délvidéki magyarokat, sőt egész Magyarországot. A közmondás is megerősíti ahogyan a kutyából nem lesz szalonna, úgy a komcsi internacionalistából sem lesz soha nemzeti, keresztény.
Hajdú János felszólal az országos agitációs, propaganda és mûvelõdéspolitikai tanácskozáson a XIII. kerületi Pártbizottság székházában / Fotó: MTI
Csak tanulságul ide kívánkozik, hogy a magyar lélekkel és szellemiséggel gondolkodó emberek mindig is kiálltak a hazájukért, nemzetükért, egymásért a legnehezebb kommunista diktatúra idejében is. Illyés Gyula látnoki cikke a Magyar Nemzetben jelent meg 1977. évi karácsonyi és szilveszteri számában Válasz Herdernek és Adynak címmel, aminek következtetései sajnos máig érvényesek:
,…A nemzeti kisebbségek jogait semmiféle nemzetközi megállapodás nem védi… Hiteles adatok, ellenőrizhető panaszok szerint több százezer, sőt millió lelket számláló kisebbségi lakosságnak nincs saját nyelvű egyeteme, illetve ha volt, azt megszüntették…nemzeti kisebbségi ifjú a maga nyelvén ipart sem tanulhat…ki ne vonná ki gyermekét, ha csak egy rá a mód, a már-már apertheidsorból? Hatalmas tájegységeken tűnik el a kisebbségi értelmiség…ez már nemcsak a kisebbségi és nemzeti, hanem elemi emberi jogok sérelmével jár…
Illyés Gyula le se írja Erdély nevét vagy Felvidékét, Bácskát, Kárpátalját, de az olvasók akkor tudták, hogy miről van szó. Illyés egy darabig nem jelent meg a Magyar Nemzetben. A kádári, Aczél György-féle pártadminisztráció sorban kapcsolta ki, szilenciumra ítélte azokat az írókat, mint Csurka Istvánt, Csoóri Sándort és másokat, akik kritizálták, szembeszálltak a pártállammal.
Manapság nem a kormánnyal kell megküzdeni a magyarságunkért, hanem saját, balliberális ellenzékünkkel. De hát nincs új a nap alatt. A magyar kommunista örökség 1918 óta ugyanazt a reakciókat váltja ki politikusaiból, híveikből: gyilkosságok, erőszak, rendőri terror, a magyar identitástudat lábbal tiprása, ígérethazugságok, külföldi pénzekkel, megszálló csapatokkal a hatalom megszerzése és a hazaárulás. Persze ez korszakonként változik, változott. Azt hittük, hogy az Európai Unióba való belépésünk, az ígért széles demokrácia, a szabadság biztosítja majd a kisebbségek jogait. Nem ez történt, hiszen a nyugat-európai kisebbségek – katalánok, baszkok, bretonok, walesiek….- máig küzdenek a teljes jogaikért. Miért lenne érdekes, hogy mi történik, Európa egyik legnagyobb kisebbségi sorsban élő magyarokkal négy különböző államban? Ezért volt fontos és jelenleg is az, hogy legyenek elkötelezett Tőkés Lászlók, Duray Miklósok, akik kiállnak népükért.
A kérdés az, hogy lesz-e valaki, aki átveszi Duray Miklóstól a stafétabotot?
Hesslerezredes
2023-01-12 at 14:32
Királytigris2023-01-11 at 22:59
100/100!
Egyetértek Önnel és Ön most sok mindent megvilágított nekem, sajnos – sajnos, mert erre nekem is rá kellett volna jönnöm, de köszönöm Önnek!
Királytigris
2023-01-11 at 22:59
füredi462023-01-10 at 12:56!
Van egy ismerősöm, aki ott volt Lakitelken. Az egyik ilyen összeröffenésre meghívták az USA nagykövetet Mark Palmert.
Palmer bejelentette, hogy semmi izgalom, az MDF fog győzni, és Antall József lesz a miniszterelnökük. Ekkor az MDF-esek elkezdték kérdezgetni, hogy “ki az az Antall József?”.
Tehát Antallt küldték! Ahogy ez is, úgy az egész rendszerváltás le volt előre zsírozva.
Ezt még a Gorbacsov-Reagan paktumban lett rögzítve.
Tehát az átmenetnek békésen kellett lezajlania. A felelősségrevonás kizárva. Ehhez Gorbacsov ragaszkodott, hogy a kommunista tömeggyilkosokat megóvja. Nem véletlenül, azt hiszem még a a Német kormány idején lett eltörölve a halálbüntetés.
Ehhez csatlakozik a Zétényi-Takács féle törvény, (amit az Országygűlés elfogadott), Antall-Gönz-Sólyom összejátszásának alkotmánybírósági elkaszálása.
Magyarán a rendszerváltás, a nyugati határ megynyítása mind a két szuperhatalom együttes jóváhagyásával történt. Mintahogy a német újraegyesítés is.
Tehát az egy duma, hogy a Pufajkás saját elhatározásával nyitotta meg az osztrák-magyar határt. Igen ő nyitotta meg a nagyhatalmak engedélyével!
2002-ben a Fidesz elsősorban azért vesztett, mert az FKgP-t Torgyán leszalámizta. Az FKgP 1998-ban a választáson 15%-ot ért el, viszont 2002-ben csak 0,75%-ot. Hogyan lehetséges ekkora bukás? Csak a leszalámizással. Ugyanis az történt, hogy előre lehetett tudni, hogy a várható 2004-es EU-s csatalakozásnál a mezőgazdaságunk igen hátrányos helyzetbe fog kerülni a többi EU-s ország mezőgazdaságával szemben. Persze nyílván, hogy ez a magyar mezőgazdászok erőteljes tiltakozását váltotta volna ki. Ezt megelőzendő, Torgyánt bízták meg, hogy az FKgP-t annyira gyengítse meg, hogy a csatlakozást ne tudja a legyengült FKgP megakadályozni. Ezt Torgyán kiválóan végre is hajtotta!
A bibi ott volt, hogy a mezőgazdászok sértődötségükben nem mentek el szavazni. Ha elmentek volna, és a Fideszre szavaztak volna, akkor soha nem ismertük volna meg Gyurcsányt, meg az MSZP-SZDSZ tandem katasztrofális kormányzását.
Persze a fő kérdésem az, hogy Torgyán kinek az utasítására hajtotta végre az FKgP leszalimázását? Gyanús hogy akkor nem a Fideszre szavaztak…
Erre kérem a válaszokat!
Királytigris
2023-01-11 at 22:16
János2023-01-10 at 17:34!
Károlyi és az Ön által megemlített tetvek között az a különbség, hogy Károlyit nem kellett lekorrumpálni, mert akkora vagyona volt, hogy ezeknek az éhenkorászoknak a pénze neki csak aprópénz lehetett. Károlyi gyárilag naívan ostoba, hülye, egy betegesen hiú gróf volt.
Horthy értékelése szerint „Károlyi Mihály szerencsétlen jelenség, aki a saját társadalmi osztályával meghasonlott és szembefordult. Elkeseredett ifjúságát gátlástalan élvezetek évei követték. Ezek során életmódja kirívó ellentétben állott azokkal a radikális társadalmi követelésekkel, melyeket beszédeiben hangoztatott. Át nem gondolt reformokat követelt, s ezeknek Tisza ellenállt. Ez arra késztette a mérhetetlenül nagyravágyó Károlyit, hogy olyan körökben keressen követőket és támogatást, melyek dühös elvakultsággal törekedtek a rend és mindannak a lerombolására, ami a múlt nemes hagyományain épült és még fennállott; a háború befejezését pedig mindenáron erőszakolták. Károlyi így vált öreg uralkodónk halála után Magyarországon a gyorsan szaporodó defetisták vezérévé, és mint miniszterelnök készült tervei megvalósítására.
János
2023-01-10 at 17:34
Királytigris
2023-01-09 at 11:30
” …a betegesen naív és buta Károlyi Mihályt maguk előtt tolva…”
Nincs új a Nap alatt: J.Biden, az EU számos vezetője, az itteni internáci ellenzék több vezetője.
😠😡🤬🤮
Van az a pénz, amin a korrupt EU-és hazaárulókat meg lehet venni.
János
2023-01-10 at 17:27
Köszönöm a jó írást Stefka bátyám.
👍👍👍
füredi46
2023-01-10 at 12:56
Hesslerezredes: köszönöm a megtisztelő sorait!
Netta: Boross Péter nem “kulcsa” – mint ön írja – az Antall József és Lezsák Sándor közötti nem túl jó viszonynak, hiszen az a kezdetek kezdetétől fennállt, amikor Boross Péter még az MDF környékén sem volt. Boross legfeljebb csak elmélyítője volt a “csárda” két “dudása” ellentétének. Antall közeléből Lezsákot sosem kellett eltávolítani, mert igazán sosem volt a közelében. A lényeg ugyanis az, hogy Antall – aki köztudottan roppant hiú ember volt (és persze okos, művelt) kezdettől fogva nem kedvelte a lakitalki alapító atyákat. Csípte úgymond a szemét, hogy ő nem tartozott közéjük, s bár ő lett ugyan az MDF elnöke (köszönheti Csoóri Sándor tévedésének, amit Csoóri később be is ismert, s neki is megromlott Antallal a viszonya), s tudvalévő: Antall az MDF-ben egyeduralomra tört (amit később meg is tudott valósítani), de szándékainak kezdetben rendre útjában álltak – élükön Csurkával, Biróval, Lezsákkal, Kiss Gy. Csabával – az MDF-ben nagy tiszteletnek örvendő alapító atyák. Antallt tehát frusztrálta az is, hogy ő nem tartozott közéjük, s lényegében egyiküket sem kedvelte, igaz kölcsönös volt az enyhe ellenszenv. (Csurka, Biró, Lezsák esetében nem is annyira enyhe.) Majd látjuk később (a kormányalakításkor), hogy a vele még leginkább kijövő Für Lajost is vakvágányra tolta (kihagyni nem lehetett, mondom okos is volt Antall), mert csak a honvédelmi miniszteri tárcával kínálta meg, ami akkor jelentéktelen poszt volt.
Lezsák nem is vállalt például 1990-ben, az első demokratikusan választott parlamentben képviselői szerepet, noha Antall természetesen felkínált a lakitelki “gazdának” előkelő helyet az MDF listáján. De nem csak a kilenc alapító atyával szembeni Antall-i ellenérzés volt az Antall-Lezsák feszültség oka -hangsúlyozom: kezdettől fogva -, hanem a politikai, elvi nézeteik sem stimmeltek. Mint tudjuk, az MDF-ben három fő irányzat létezett: keresztényi, liberális és nép-nemzeti. Nos, Antall József liberális volt (és hívő keresztény is), Lezsák viszont erősen nép-nemzeti beállítottságú volt (mint mindegyik alapító atya) és így a Csurka, Biró, Für, Csoóri, Kiss Gy.
vonalhoz tartozott. A nép-nemzeti vonal kisebbségben volt az MDF-ben, s Antall végül is kiszorította az alapító atyákat (vagy maguktól vonultak vissza, illetve léptek ki a pártból), s Antall végül is egyeduralkodó lett az MDF-ben, jó néhány barátjával (pl: Boross!), iskolatársával, rokonával és főleg mamelukjával körülvéve.
Amit ön Boross Péter szerepéről írt Dávid Ibolyával és Herényi Károllyal, valamint az MDF szétverésével kapcsolatosan, azzal teljes mértékben egyetértek. “Szép” kis történet az is…
pragmatika
2023-01-09 at 19:27
@Hesslerezredes, Magyarország 1990 után sem lett szabad
“1998-ban csak azért vesztették időlegesen, mert szerintem alábecsülték a Fidesz-KDNP összefogásának a lehetőségét.”
Talán azért is, meg legalább annyira azért is, mert akkor még inga ként működött a közhangulat. Antallék nem hozták el a kánaánt, hát visszaszavazták a kádárék alatt nevelkedett tömegek, a szocikat.
Na, ebből megint égés lett, erre jött a Fidesz FKGP.
Aztán a Fidesz ott cseszte el, hogy a közmédiát ballib irányítás alatt hagyta gyakorlatilag. Amellett, hogy a kereskedelmi médiák 90 %-a is ballib irányítás alatt volt.
2002-re a ballib médiák aztán letörölték a pályáról a jobboldali kormányt, mint a huzat. (Na, ebből okult a jobboldal, nagyon helyesen, csak meg kellett várni, míg a ballibsi balf.szjankók lejárassák magukat. 2010-re ez meg is történt.)
Ráadásul 2002-ben még nagyon is aktív volt az a szavazói réteg, akik kádárista nosztalgia hatása alatt voltak.
Így tudtak a ballib hazátlan balf.szjankók akkor még visszakerülni a hatalomba. (sajnos még 8 év kellett, hogy a kádári nosztalgiával befolyásolt tömegek végleg rádöbbenjenek, hogy az a banda, akikbe ők kapaszkodtak, egy sz.rt fogja nekik visszahozni a “kevés munka mellett jólét” életformát. Ígérgetni tudtak persze “Nem lesz gázáremelés” de sz.rt se adtak.)
Netta
2023-01-09 at 17:57
“ z Antall Józseffel nem túl jó viszonyt “ápoló” Lezsák Sándor ”
Ennek kulcsa Boross Péter, aki levezényelte később a Dávid-Herényi liberálprolikkal együtt az MDF széverését.
Tavaly nyilatkozta, hogy a “kommunista” Lezsákékat ő távolította el Antall közeléből.
Hesslerezredes
2023-01-09 at 15:38
füredi462023-01-09 at 15:19
Uram! elolvastam, amit írt és kötelességem arra reagálni: 100/100! Nem is: 1000/1000!
Minden szava igaz és nem lehet mit hozzátenni!
Gratula és respect!
egresi istván jános ernő
2023-01-09 at 15:36
füredi46, 2023-01-09 at 15:19:
100%, amit írt, azzal a finomítással, hogy Antall Józsefet nem tartottam gőgösnek, illetve az SZDSZ, a sajtója és a hátországa szerepét, soha nem lehet eléggé kihangsúlyozni…
füredi46
2023-01-09 at 15:19
“Hornot, mint tudjuk, 1994-ben a nyakunkra ültették” – írja Hesslerezredes. Hm, a helyzet rosszabb, mert sajnos “mi” magyar választók ültettük a nyakunkba a kis pufajkást. (Én ugyan nem szavaztam rájuk, az elképzelhetetlen, de sajnos sokan az MSZP-től várták a létük jobbra fordulását és sokan megették a “szakértői kormány” ócska szoci dumáját.) Az MSZP 54 %-al nyert, az SZDSZ-t be sem kellett volna vennie Hornnak a kormányba, de ezt most hagyjuk, noha “szép” történet, különben pedig agyonírták már ezt is, némi túlzással könyvtárnyi könyv és cikk jelent már meg erről a simlis szoci-libsi összebratyizásról is.
Sajnos, az MSZP 1994-es elsöprő győzelméhez nagyban hozzájárult az Antall-kormány gőgje, pipogyasága, amatőrizmusa, a sajtó lekezelése, de főleg érintetlenül hagyása, ám legfőképpen a “tavaszi nagytakarításra” vonatkozó MDF-es ígéret be nem tartása. Az Antall Józseffel nem túl jó viszonyt “ápoló” Lezsák Sándor nyilatkozta később, hogy a kommunista bűnösök elszámoltatásának elmaradása volt az MDF legnagyobb hibája. Ez a választóik cserbenhagyása volt, a változásokat remélő nép nagy csalódása. Antall József hallani sem akart elszámoltatásról. A jó barátja, Sólyom László által vezetett Alkotmánybíróság pedig még a szolid – szankciókat sem tartalmazó – Zétényi-Takács-féle törvényt is elgáncsolta, majd az újabb és újabb próbálkozásokat is lesöpörte az asztalról. Az indokláson a hazai és külföldi jogtudósok egyaránt megdöbbentek. Mindennek a taglalásába nem mennék bele, mert az elszámoltatás elmaradásának (elsinkófálásának) lehangoló történetét precíz jogtudósi érveléssel írta meg dr. Kahler Frigyes, “Az igazság canossa-járása” című könyvében. (No, azt kellene bizony kötelező iskola olvasmánnyá tenni.) Szóval a választópolgárok nem felejtettek és 1994-ben megbüntették az MDF-et, nota bene az sumák és teszetosza Antall-kormányt. Ugyanakkor fájdalmas volt persze sokunknak, hogy egy pufajkás Horn Gyula jött és kormányfő lehetett az úgynevezett “rendszerváltás” után. De ez is csak azért történhetett meg, mert – szemben a németekkel és csehekkel – nálunk az Antall-Göncz-Sólyom trió “jóvoltából” nem születhetett meg az elszámoltatásról rendelkező lusztrációs törvény. Ha ugyanis a csehekhez hasonlóan nálunk is megalkotják, akkor a pufajkás “na és”-Gyula és társai; a Szekeres Imre-, Kovács László-, Lendvai Ildikó, Gaál Zoltán-félék legalább 10 évig a közélet közelébe sem juthattak volna.
ffüredi46
2023-01-09 at 14:43
KKirálytigris-nek! Oké, fogadjuk el, hogy jó a cikk, (nem nagyon jó – mint írja ön -, “csak” jó!), de llényegében semmi újat nem mond (nekem legalább is nnem!), s a történelem könyvekbe, miért is kellene bbetenni? Amikor már ott van, benne van. No, nem ez a ccikk, hanem a témája: Károlyi Mihály alávaló, áruló sszerepe, Rákosi és Kádár gyalázatos “országlása”, oországvesztése, szép hazánk börtönné és ttömeggyilkosságok színterévé tétele. Hajdú János mmocskos bértollnoki szerepe ugyan nincs a történelem kkönyvekben – miért is lenne? -, de a Duray-könyv ttörténetét (Csoóri előszava, Hajdú szemét válasza) sszázszor megírták már, számtalanszor olvashatta kkülönböző orgánumokban, könyvekben – már aki akarta. S hha speciel számomra nem is szolgált újdonsággal a ffenti cikk, mégis ha a közismert latin mondásra ggondolunk, miszerint: “Repetito est mater studiorum”, ttehát “az ismétlés a tudás anyja”, akkor abszolút eegyetértek azzal, hogy megjelent, sőt sokszor kellene iismételnünk, felemlegetnünk a magyar történelem ggazembereinek árulásait, galád tetteit. A cikknek ttehát nagyon is itt a helye és jó emlékeztető írás, mmert sajnos a magyar hajlamos a felejtésre… Sőt, aattól tartok, hogy sokan pedig nem is tájékozottak még mma sem a fent leírt történelmi tényeket illetően.
Királytigris
2023-01-09 at 13:59
Szálasiékat kifelejtettétek!2023-01-09 at 13:26!
Nem Magyarország volt az utolsó csatlós, hanem a Salói Köztársaság. https://hu.wikipedia.org/wiki/Olasz_Szoci%C3%A1lis_K%C3%B6zt%C3%A1rsas%C3%A1g Azért még a tisoi Szlovákián is később ment át a front mint Magyarországon.
Egyébként ez az “utolsó csatlós” kifejezés Rákositól származik. Ez a jelző csupán az adott ország földrajzi elhelyezkedésétől függött.
egresi istván jános ernő
2023-01-09 at 13:45
Egyébként Szálasiék – a Kormányzó Úr hátba támadói – valóban kimaradtak a cikkből…
Aztán a “kis-nyilasok” átmentek a komcsikhoz, ahogyan – azt hiszem, Bethlen István mondta – addig mentek szélsőjobbra, amíg megérkeztek szélsőbalra… Lásd: az átöltöztető szobát…
egresi istván jános ernő
2023-01-09 at 13:40
Hesslerezredes, Magyarország 1990 után sem lett szabad, 2023-01-09 at 13:33:
1998-ban a győzelemhez kellettek még a viszonylag erős kisgazdák is! Hova lettek ők? Költői a kérdés…
Hesslerezredes, Magyarország 1990 után sem lett szabad
2023-01-09 at 13:33
Tavaly hozzák nyilvánosságra, hogy Antallt a választási győzelme után, de még a kormányalakítás előtt felhívta a német kancellár, hogy Hornt tegye meg külügyminiszternek. Ugyan Antall nem hajtotta végre ezt a parancsot, de Hornot mint tudjuk, 1994-ben nyakunra ültették. Lehet azt mondani, hogy Horn ügyesen lavírizott a két legerősebb megszálló hatalom, az amcsikkal és a németekkel szemben, de inkább úgy, hogy az országot nem ehyeküknek, hanem felében adta el. 1998-ban csak azért vesztették időlegesen, mert szerintem alábecsülték a Fidesz-KDNP összefogásának a lehetőségét.
Szálasiékat kifelejtettétek!
2023-01-09 at 13:26
Szálasiék szintén hazaárulók voltak. Részben miattuk lehet még utolsó csatlósnak, a világ legnácibb országának titulálni Magyarországot. Én Gyurcsány és Szálasi között legalább annyi hasonlóságot látok, mint Gyurcsány és Rákosi között. Ne feledjük, Száladiék propagandája is az volt, hogy a “nyugati” németek …. Ismerős? A “nyugatos” Gyurcsány…
Hesslerezredes
2023-01-09 at 12:57
Rendben.
De akkor a “rendszerváltás” politikusairól, kezdve (öntelt) Antall-lal, is írjon ilyen cikket.
Akkor lesz kerek és hiteles a dolog.
Mert azért az krvakibsszott tény, hogy Kádár egy idegen hatalom által megszállt (“hódoltsági”, minimum +Tündérkert”-i – gyengébbek kedvéért: Erdély-szerű) ország vezetője volt minden és bármilyen mozgástér nélkül. Hogy erre a saját jellem-hitványság még alkalmasság is tette, az már az égvilágon semmit nem számított – habár Csauseszkuhoz, a csehszlovák, az endéká, és még a lengyel, bolgár kommunista vezetőkhöz képest nagyságrendekkel kevésbé volt szemét.
Királytigris
2023-01-09 at 11:30
Nagyon jó a cikk. A történelemkönyvekbe is be kellene tenni, hogy a fiatalság is lássa, hogy ki ez a magát napjainkban is baloldalnak hazudó sorosi sameszes csürhe, akik 1918-ban, a betegesen naív és buta Károlyi Mihályt maguk előtt tolva léptek a magyar politika színpadára, és folyamatosan rárontanak a magyar nemzetre!
gyozo2018
2023-01-09 at 08:59
“Kádár kétszínűsége, a magyarságban való hitetlensége máig hat. Eladta nemzettestvéreinket, eladta Szent István országát”
/
Majd 1978-ban az USA lerakta a Szent Koronánkat a tömeggyilkos Apró Antal
markába.