„1944-ben a kárpátaljai magyarságot megtizedelték és úgy megfélemlítették, hogy joggal gondolhatta azt a szovjet hatalom, hogy a magyarok soha nem fogják felemelni a fejüket” – hangzott el a „Küzdelem a megmaradásért. A kárpátaljai magyarok (1944–2022)” című tanulmánykötet pénteki bemutatóján, amely önmagában csattanós választ ad az akkori szovjet vezetés elképzeléseire. A kötet angol nyelvű változatát tavaly novemberben mutatták be abból a célból, hogy Európa és a világ szakmai tényanyagokkal alátámasztva ismerhesse meg a kárpátaljai magyarság hányattatását, időközben felmerült azonban, hogy a magyar nyelvű olvasók számára is viszonylag kevéssé bemutatott a közösség és sorsa. Mint a magyar nyelvű kötet megjelenése kapcsán tartott sajtótájékoztatón kiemelték, a kárpátaljai magyarságot 1919-től előbb csehszlovákká, majd 1944-től szovjetté, végül 1991-től ukránná akarták átformálni, ugyanakkor, kitartott és kitart „a megfélemlítések, az elhurcolások, a jogfosztások ellenére, anyanyelvüket, kultúrájukat, hagyományainkat, de mindenekelőtt a szülőföld szeretetét megtartva és őrizve az utókor számára”.
Még tavaly november 15-én Bocskor Andrea európai parlamenti képviselő szervezésében, a HUNINEU iroda közreműködésével mutatták be a „Küzdelem a megmaradásért. A kárpátaljai magyarok (1944–2022)” című tanulmánykötet angol nyelvű kiadását „Struggle for Survival. The Transcarpathian Hungarians (1944–2022)” címen. A szerzők célja nem titkoltan az volt, hogy a nemzetközi közönség számára is érthetően, ugyanakkor tudományos igényességgel foglalja össze a kárpátaljai magyarság történetének a túlélésért és önazonosságért, politikai, nyelvi-oktatási jogokért folytatott küzdelmeinek legfontosabb, legviharosabb fordulópontjait. Az időközben megfogalmazódott igényeket kielégítve a kötet magyar fordítását pénteken mutatták be a nagyközönségnek a Nemzeti Emlékezet Bizottsága szervezésében.
A “Küzdelem a megmaradásért. A kárpátaljai magyar közösség (1944–2022)” című kötet bemutatója. Fotó: Hatlaczki Balázs/PestiSrácok.hu
Hogy az európai közvélemény is ismerje és értse a kárpátaljai magyarokat
Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága elnöke már köszöntőjének elején felidézte: a kötet angol eredetije Szilágyi Zsolt az Európai Emlékezet és Lelkiismeret Platformja elnökének kezdeményezésére születhetett arra a felvetésre válaszul, hogy a kárpátaljai magyar közösség XX. századi és XXI. századi történetéről, a nemzeti identitás megőrzéséért, a magyar oktatásért, a nyelvhasználati jogokért vívott mindennapi küzdelmeiről, egyáltalán, a kárpátaljai magyarok életéről fontos lenne tájékoztatni az európai közvéleményt is. Erre a feladatra vállalkozott a NEB az Európai Emlékezet és Lelkiismeret Platformjával közösen, amely utóbbi megalakulása óta brüsszeli központtal azt a célt fogalmazta meg, hogy a XX. század diktatúráinak és azok áldozatainak az emlékezetét megőrizze és bemutatta. A Beregszászi Főiskolának a kötet elkészítésére felkért munkatársai ugyanakkor olyan komoly szakmai anyagot állítottak össze, amely megérdemelte, hogy a magyar olvasóközönség is hozzáférhessen.
A kárpátaljai magyarság történetének fonalát az 1944-es évtől fölvevő kötetről szólva Földváryné Kiss Réka kiemelte: annak célja, hogy az orosz megszállást következtében a szovjet birodalom elnyomatásába került magyar közösség mennyi meghurcoláson ment keresztül, de a kárpátaljai magyarság sorsának bemutatását nem zárja le 1991-gyel, hanem bemutatja azt a mintegy 30 éves folyamatot is, amely a szovjet birodalom széthullásától kezdve Ukrajna független állammá válásig végbemegy, mindezt a magyar közösség életén és harcain keresztül. A NEB elnöke kitért arra is, hogy az összes szerző, az összes tanulmány a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, azaz a kárpátaljai magyar értelmiség, a magyar tudományosság egyik, ha nem a legfontosabb műhelyéhez köthető.
Azt mutatja, hogy a kárpátaljai magyarságnak olyan szakmai, közéleti elitje van, amely ilyen fontos munkákat mind a magyarországi, mind pedig az európai közéletnek az asztalára le tud tenni
– hangsúlyozta.
Földváryné Kiss Réka, a NEB elnöke. Fotó: Hatlaczki Balázs/PestiSrácok.hu
Ismét a geopolitikai érdekek frontvonalán
Bocskor Andrea, fideszes EP-képviselő a könyvbemutatón kiemelte: több mint száz éve annak, hogy a trianoni békediktátum átírta a kárpátaljai magyarság feje fölött a történelmet, a határokat, amelytől kezdődően a magyar közösség megkezdte vezeklését egyetlen bűne miatt – amiért magyar. Ezt a közösséget 1919-től előbb csehszlovákká, majd 1944-től szovjetté, végül 1991-től ukránná akarták átformálni, ugyanakkor, mint az EP-képviselő kiemelte:
kitartottunk és kitartunk, a megfélemlítések, az elhurcolások, a jogfosztások ellenére anyanyelvünket, kultúránkat, hagyományainkat, de mindenekelőtt hazaszeretetünket és a szülőföldünk szeretetét megtartva és őrizve az utókor számára.
A kötetről szólva Bocskor Andrea kiemelte: sokszor fogalmazódott meg, hogy 1944 volt a legnehezebb időszak a kárpátaljai magyarság számára, ám 2022-vel ismét a közösség mindennapjainak részévé vált a háború, ami még inkább megnehezítette a megmaradásáért vívott küzdelmet, amelyben az Istenbe vetett hiten kívül csak az anyaországi magyarság kiállása nyújt némi támaszt.
Mi, kárpátaljai magyarok ismét a geopolitikai érdekek frontvonalán találtuk magunkat, és akaratunkon kívül lettünk ismét főszereplői a történelmi eseményeknek. Ukrajnában a háború árnyékában küzdünk a megmaradásért és a minket megillető jogokért, amelyeket egy tollvonással vontak meg tőlünk 2017-től kezdődően, és amelyet most mint alamizsnát, morzsánként dobnak vissza nekünk, saját önös érdekeiktől vezérelve és elvárva tőlünk, hogy örömmel tapsoljunk és legyünk hálásak a kegyért
– jelentette ki, kiemelve ugyanakkor, hogy mindezek ellenére a kárpátaljai magyarság lojális maradt Ukrajnához, áldozatokat hoz az ország függetlenségéért, még ha másodrendű állampolgárként is kezelik őket.
Bár 2024-et írunk, az események a 80 évvel ezelőtti időszakot idézik. A lakosságot listázzák, megfigyelik, megfélemlítik, a férfiakat erőszakkal gyűjtik be, a családokat szétszakítják, a nők ismét családfői szerepbe kényszerülnek, ők gondoskodnak a gyermekekről és az idősekről, és állják meg a helyüket a mindennapokban. A falvaink, településeink egyre inkább kiürülnek, a régió összképe változik, de reméljük, hogy csak egy átmeneti időszak, és lassan visszatér a mi életünkben is a normalitás
– vázolta a helyzetet Bocskor Andrea, reményét kifejezve, hogy hamarosan a kárpátaljai magyarság jövőjének terveiről is készül majd hasonló kötet.
Bocskor Andrea, az Európai Parlament képviselője. Fotó: Hatlaczki Balázs/PestiSrácok.hu
A magyar közösség minden lehetőséget igyekezett kihasználni az elnyomásban is
Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke, a tanulmánykötet lektora elöljáróban arról beszélt: a kötet azt az eredményt példázza, amelyet a kárpátaljai magyarság elért az elmúlt 30 évben, hiszen annak szerzői a kárpátaljai értelmiség több generációját is képviseltetik. Úgy vélte, a 1944–2022 közötti időszak vizsgálata azért is jelzés értékű, hiszen háborútól háborúig tart, sorsszerűen ölelve fel azt az időszakot, amikor Kárpátalján béke volt. E tekintetben paradoxonnak nevezte, hogy visszatekintve erre a rendkívül nehéz időszakra, amelyet a kárpátaljai magyarság átélt a II. világháború után a folyamatosan változó körülmények közt, „boldog békeidőnek” lehetne nevezni.
Azóta olyan változások történtek, amelyekről még nem tudjuk, milyen mértékben, de rendkívül hátrányosan érintik a kárpátaljai magyarság sorsát, jelenét és jövőjét
– emelte ki. A kötetre térve Brenzovics László arról beszélt: a kötet annak a „kényszerközösségnek” a sorsát mutatja be, amely 1919 előtt ilyen formában még nem is létezett.
Azt is láthatjuk ebben, hogy minden körülmények között a kárpátaljai magyarság kiáll a megmaradás mellett. Bármelyik országban kellett, hogy éljenek, bármely rendszerben, a közösség mindig fontosnak tartotta, hogy a magyar nyelv, a magyar kultúra, magyar oktatás és egyházaink megmaradjanak
– fogalmazott a KMKSZ elnöke, hozzátéve: a kötet jól bemutatja, hogy a magyarság igyekezett kihasználni minden adódó lehetőséget, így nyíltak meg Sztálin halála után a magyar iskolák, később, Brezsnyev idejében pedig így születtek meg azok a beadványok, amelyek a magyar közösség igényeit megfogalmazták.
1944-ben a kárpátaljai magyarságot megtizedelték és úgy megfélemlítették, hogy joggal gondolhatta azt a szovjet hatalom, hogy a magyarok soha nem fogják felemelni a fejüket, 1989-ban mégis elsőként alakult meg és működik töretlenül Ukrajna első független nem állami szerve, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség
– hangsúlyozta.
Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke. Fotó: Hatlaczki Balázs/PestiSrácok.hu
A magyar nemzetpolitika foglalata
Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke a kötet kapcsán kiemelte: abból kirajzolódott a generációknak egy láncolata, amely a kisebbségi jogérvényesítés folyamatában az évek során dolgozott. Mint hangsúlyozta, a kötet az egész magyar nemzetpolitikának egyfajta foglalata, minden régió meg kellene írja a saját történetét. A bizottsági elnök kiemelte:
változatlanul és határozottan elítéljük az orosz katonai agressziót, ami Ukrajna ellen zajlik. De ha nem veszik ki a nyelvi önvédelem hangzatos fegyverét az orosz elnök, Putyin kezéből, akkor a legerősebb, mondhatni nukleáris eszköz az ő kezében marad. Ez pedig egyedül Ukrajnán múlik. Hogy kiveszi-e ezt a fegyvert Putyin kezéből.
Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke. Fotó: Hatlaczki Balázs/PestiSrácok.hu
A Küzdelem a megmaradásért. A kárpátaljai magyar közösség (1944–2022) címet viselő kiadvány az Európai Emlékezet és Lelkiismeret Platformja (Platform of European Memory and Conscience) kiadásában 2022-ben, angol nyelven megjelent Struggle for Survival. The Transcarpathian Hungarians (1944–2022) című munka magyar változata. Szerzői Molnár D. Erzsébet, Váradi Natália, Darcsi Karolina, Orosz Ildikó és Csernicskó István, lektora Brenzovics László.
Vezető kép/Fotók: Hatlaczki Balázs/PestiSrácok.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS