Ha hülyének tettetjük magunkat, akár furcsának is találhatjuk, hogy a Sme című liberális szlovák napilap éppen a V4-es együttműködés legjobb időszakában tartotta érdemesnek feltüzelni kicsit a szlovák–magyar feszültséget. A lap online kiadásában parádés janicsármunka jelent meg: egy magyar nevű történész, Vojtech Kárpáty bizonygatja a magyar nevű riporternek Monika Almášiovának, hogy Kassa sosem volt magyar város, ez csak mítosz. Ezt hirdeti a cikk címe is, alatta pedig egy kép, amint Horthy Miklós virágba borult úton vonul be fehér lovon Abaúj-Torna megye régi-új székhelyére 1938. november 11-én. A cikk apropója, hogy 2018 van, és a nyolcasra végződő évszámok gyakran jelentősek (Cseh)Szlovákia számára: 1918 a létrejötte, 1938 Felvidék déli részének Magyarországhoz visszacsatolása (ezzel különösen lehet ijesztgetni a szlovákokat), 1948 a kommunista hatalomátvétel, 1968 pedig a prágai tavasz miatt.
Kassa az első csehszlovák köztársaság húsz éve alatt álmos városkából Kelet-Szlovákia valódi politikai, gazdasági és kulturális metropoliszává változott
– üti fel az egészet a szlovák történész rögtön akkora csúsztatással, aminek a lebuktatásához még történészi ismeretek sem kellenek, elég, ha az ember olvasott már Márait. Kassán felnőtt írónk regényeiből képet alkothatunk ugyanis az 1918 előtti Magyarország egyik fontos vidéki központjának polgári életéről, és legfeljebb akkor nevezhetjük álmos városkának, ha a lakótelepek nyomasztó betondzsungeleivel azóta ötszörösére duzzasztott mai város forgalmi dugóival vetjük össze. Meg ha le akarjuk alacsonyítani a magyar múltját.
A janicsár a felvidéki köznyelvben azt a többnyire szlovák iskolát végzett, illetve elszlovákosodott magyart jelöli, aki erőltetetten igyekszik bizonyítani a lojalitását a többségi nemzethez, és ezért a szlovák származásúaknál is rámenősebb a magyarellenes kirohanásokban, megszólalásokban és Felvidék magyar múltjának letagadásában.
Olyan langymeleg, tendenciózus alákérdezésekkel indítja be Monika Almášiová a csehszlovák kézre került Kassáról szóló interjút, mint „a lakosság is növekedett?” és „javult a gazdaság?”, a történész pedig belelendül. A XX. századra általában jellemző urbanizáció okozta népességnövekedést és az ezzel természetszerűleg együtt járó építkezéseket úgy próbálja eladni, mintha azok a csehszlovák fennhatóság által elhozott fejlődés eredményei lennének. Kárpáty csehszlovák sikerként ünnepli, hogy Kassa lakossága az 1918–1938 közti húsz év alatt csaknem megkétszereződött, miközben nagyvonalúan elhallgatja, hogy az 1890–1910 közti húsz évben is szinte megkétszereződött, pedig akkor Magyarországhoz tartozott. Ráadásul ez a magyar időkben nem cseh nemzetiségű állami alkalmazottak ezreinek beköltöztetésével történt, mint 1919 után.
A csehszlovák megszállással felborult a történelmi béke
A történész kiemelte a Csehszlovákiához csatolás után felpezsdült, szabad politikai légkört is, ami a valóságban annyit jelentett, hogy Magyarországgal ellentétben például hagyták szabadon szervezkedni a kommunistákat (milyen bölcs döntésnek bizonyult ez), ellenben ha valakit azon kaptak, hogy magyar himnuszt énekel vagy piros-fehér-zöld színű szalag van a gomblyukában, akkor jó eséllyel még be is vitték a rendőrőrsre, miután a helyszínen picit meggumibotozta a hatóság. Erről persze nem ejt szót Kárpáty, ahogy a csehszlovák hűségeskütől elzárkózó magyar tanárok, hivatalnokok, rendőrök, vasutasok 1919-es ellehetetlenítéséről, elüldözéséről sem, miközben nagyon fájlalja a magyar hatóságok által veszélyesnek tartott, szlovák nemzeti érzésű tanárok és plébániai ügyintézők vegzálását 1938 után. És általánosságban elhallgatja, hogy Kassán teljes békességben élt együtt a magyarság és a szlovákság a németekkel és a zsidókkal, majd ezt a békét éppen az első világháború utáni csehszlovák megszállás magyarellenes dühöngése törte meg, elindítva az egymás sérelmére elkövetett intézkedéseket.
Kárpáty elsírja, hogy a magyar nacionalista propaganda az első bécsi döntés után átnevezte a kassai utcákat mindenféle magyar nevekre, de az 1918-as csehszlovák hatóságok általi utcaátnevezésekkel kapcsolatban nem merülnek fel benne ilyen aggályok, azokról olyan hangnemben beszél, mintha csak úgy maguktól történtek volna a csodálatosan szabad csehszlovák demokráciában. Ódákat zeng az első világháború utáni megalakulásakor rengeteg ipari kapacitást kapott Csehszlovákia gazdasági fellendüléséről, gúnyosan hozzátéve, hogy ugyanez nem volt elmondható a szomszédos Magyarországról. Arról a Magyarországról, amely Trianon máig ható következményeként szétvert gazdasági szerkezetet, temérdek adósságot és többek között éppen Csehszlovákiából elűzött, nincstelenné tett magyar menekülteket kapott.
„Nem is volt magyar”
A riporter azon kérdésére, hogy miként viselte a többségében magyar város a csehszlovák uralmat, a szlovák történész rávágja, hogy ez mítosz, Kassa nem volt magyar város, mert szlovákok, németek, zsidók is lakták. Ez valóban igaz, csakhogy a város múltja, történelmi épületei ugyanúgy a magyarsághoz kötődnek, ahogy az 1918. december 29-i csehszlovák megszállás idején a lakosságának többsége is. A történelmi távlatban magyar és német nyelvű város a magyar–szlovák nyelvhatáron feküdt, ezért a XIX. század második felében meginduló beköltözés nyomán nagyjából ugyanakkorára nőtt a magyarok és a szlovákok száma, míg a németek lélekszáma nem változott, de arányuk csökkent a megnövekedett teljes lakossághoz képest. A XX. század elején a beköltözött szlovákok tekintélyes része kezdte magyar anyanyelvűnek vallani magát, és a népesség mintegy ötödét kitevő zsidók többsége is magyar anyanyelvű volt, így a csehszlovák megszállás egy a hétköznapjait döntően magyar nyelven élő városra csapott le.
Kassa szabad királyi város közönsége történelmi múltjához, magyar jellegéhez méltóan, valamint összes lakosainak kifejezésre juttatott érzelmeihez és akaratához képest egyhangúlag és általános lelkesedéssel kimondja, hogy mint a magyar kultúrának Felvidéken központja és alapítása óta magyar város, szeretett hazánkhoz, Magyarországhoz lelke egész hevével ragaszkodik, és mint magyar hazánknak szerves alkotórésze akar élni és fejlődni.
(Kassa törvényhatósági bizottsága, 1918. november 2.)
Letagadják ahelyett, hogy megmagyaráznák
Az első csehszlovák népszámláláson már merőben más képet erőszakolt ki az új hatalom. A szlovák–magyar kétnyelvű lakosság és a beköltöző cseh állami alkalmazottak egyaránt a „csehszlovák” nemzetiséget szaporították, a többségében magyar anyanyelvű zsidók külön nemzetiségként lettek beírva, de sokuk szintén csehszlováknak vallotta magát, hogy elkerülje a magyarellenes atrocitásokat, és a számlálóbiztosok úgy ügyeskedtek, hogy még a magyarok jelentős részét is sikerült csehszlovák nemzetiségűként elkönyvelniük. Mindennek az alaptalan mivoltáról tanúskodik, hogy a Magyarországhoz visszakerült Kassán az 1941-es népszámláláson ismét döntő magyar többséget mértek. A második világháború végén viszont elhurcolták a zsidóságot, 1946–48 között a magyarok egy részét is deportálták, majd az 50-es évektől beindult a tömeges urbanizáció, és az addig 45 ezres, polgárosodott várost mára egy 240 ezres szlovák lakóteleppé duzzasztották. Ebből mindössze 8584-en magyar anyanyelvűek (magyar nemzetiségűnek csak 6382 vallja magát), és a Trianon előtti Kassát magába foglaló óvárosi kerületben 1201 magyar anyanyelvű él. Ott, ahol száz évvel ezelőtt több, mint 33 ezer ember anyanyelve a magyar volt.
Ezt a drámai magyartalanítást persze nemcsak végrehajtani kellett, de érzik az elkövetők, hogy lenne rajta mit megmagyarázni is. Ehelyett Kárpáty szlovák történész Almášiová szlovák újságíró asszisztálásával inkább bagatellizálni próbálja, amikor cinkosan egymásra kacsintva kihozták az interjúból, hogy Kassa egykori magyarsága csak mítosz. Azt is elmesélte a történész, hogy a kassaiak első bécsi döntés miatti eufóriáját már 1939-ben felváltotta a kiábrándulás, amikor megérezték az életszínvonaluk visszaesését. Furcsa ez, hiszen nem sokkal előtte ő maga mondta, hogy Kassa nem volt magyar város, így el nem tudjuk képzelni, kik kerülhettek ott eufóriába az 1938-as Magyarországhoz visszacsatolás okán.
marczy
2018-05-10 at 15:53
Ez az ember minden, csak nem liberális. Az álliberális a legjobb szó rá, mert egy mai nemzetellenes retorikával próbálja összemosni Kassa 150 évvel ezelőtti etnikailag vegyes lakosságát, csak azért, hogy saját szlovák nacionalista álomvilágában élhessen.
Azt mondani, hogy Kassa csak azért nem volt magyar város, mert szlovákok, németek és zsidók is lakták, súlyos ferdítés, torzítás. Vagy akkor szlovák sem volt? Akkor német sem volt? Csak “semmilyen”? Akkor mi volt? A Monarchia jellegzetes építészeti emlékei Kassán ott vannak, és a város egykori magyar – és német – jellegének hiteles lenyomatai. Ha annyira szeretné kutatni Kassa szlovákságának történetét, tegye azt, de ne merje azt állítani, hogy Kassa nem volt magyar. Pozsonyban sem merik kitörni a Szent Márton-dóm magyar feliratos üvegablakait, az műemléki védelem alatt áll… A Kapucinus utcán a hivatalos szlovák felirat mellett békében megfér a történelmi német-magyar Kapuzinergasse / Kapuczinus-utcza.
Az, hogy szlovákok éltek ott, egy dolog, de ha teljesen letagadják a magyar jelleget és jelenlétet, azzal saját történelmüket hamisítják meg. Szellemi kútmérgezés.
Névtelen
2018-02-07 at 18:29
sajnos
Libsi Antivirus
2018-02-06 at 14:00
Sokan vannak akiknek nem erdeke a Magyar- Szlovak megbekeles.
Ennel rondabb provokacio is varhato.
Nem a Szlovak (Totok) embereket kell szidni sok kozottuk a tisztesseges ember aki Magyarorszagot a hazajanak tartja es magat Magyarnak.
Sok Magyar el vegyes hazassagban Tot-tal.
Szlovakiaban is sok Tot van aki a magyarokat tiszteli es szereti, sot vegyes hasasagba elnek Magyarral.
Vannak szintiszta Totok (ha valakit egyaltaan annak lehet tekinteni) akik tisztelik es szeretik a Magyarokat.
Gazemberek a gyuloletet a ketto nemzetiseg kozott akarjak tartossa tenni, es Magyarorszagon es szlovakiaban az embereket megosztani.
Holnap majd a Svabokat – Magyarokat fogjak megprobaljak egymas ellen uszitani.
Utana meg a Maslakokat – Magyarokat, egyszoval a zavarosban SOROS es fonokei tudnak halaszni, es elterelni a figyelmet a bevandoroltatasrol.
Magyarok kozott is van regeteg akinek a vallasa a Szlovak (Tot) gyulolet.
Termeszetesen a Szlovakok (Totok) kozott is van akinek a vallasa a Magyar gyulolet.
Tetszik nemtetszik a ketto nemzetiseg 1000 ev alatt ugy ossze keveredett, hogy szetvalasztani oket lehetetlenseg, nincsen fajtiszta Tot sem Mgyar.
Legnagyobb Magyar hosok, csak Kossuth-tot Petofi-t emlitsuk a sok kozul, TOTOK VOLTAK akik MAGYARNAK VALOTTAK MAGUKAT.
Vallasgyulolet felszitasa mellett a Nemzetisegek egymasra uszitasa a leghatasosbb eszkoz egy orszag megosztasara, es legyengitesere.
Lacika
2018-02-05 at 17:57
Elmegyek Parajmoshoz, elveszem az óráját.
Feljelent.
Megvádol, elmegyünk a bíróságra.
Én védekezek: Tisztelt bíróság, nem fontos mi volt a múltban, jelenleg ez az én órám, ez az egy dolog számít.
A szlovák bíróság a fentiek szerint nekem ad igazat.
Persze én visszaadom az ebül szerzett jószágot, mert én nem lopok, sem órát sem címert,sem himnuszt, sem országrészt.
Ba
2018-02-05 at 20:01
Kedves Lacika,
Szemléletes volt.
1., Te nem vagy tót – tehát nem kell a másé.
2., Te nem vagy tót – így nem vádolsz meg mást ha szóvá teszi, hogy talán nem kellene-e a lopott holmit visszaszolgáltatn.( Mert nem kell a másé )
3., Te nem vagy tót – rendes ember vagy.
4., Te rendes ember vagy, toleráns – nem teszed szóvá, ha valakinek a felmenője a kecskékkel élt nemi életet. 🙂
5., Te valóban rendes ember vagy, nem hazudsz magadnak történelmet, nem lopod más nemzetek címerét, nem ácsingózol más földjére .
Én meg valószínűleg beteg leszek! Hegyi kecskék leszármazottjával csetelek!:))
Zsolesz
2018-02-08 at 17:29
Ba!
Mi tagadás, szívemből szóltál. Hidd el jól tudom miért teszem.
Kassa a mindenem volt . Szó szerint,meg átvitt értelemben is….:-)
Ba
2018-02-05 at 15:40
Tudom Parajmos, te ezt nem értheted. Sajnos, nem is fogod megérteni…
Edwin
2018-02-05 at 16:57
Ezzel pont magadnak mondtál ellent, és a korábbi üres okoskodásodat hazudtoltad meg.
Névtelen
2018-02-05 at 17:16
Kedves Parajmos most elszóltad magad.. kérlek olvasd el mit írtál..
Sajnos, ezt sem fogod megérteni… 🙁 -Mindegy… Amivé tetted magad , arra talán nem lenne büszke senki -te se legyél.
Zsolesz
2018-02-08 at 17:24
Parajmos!
Akkor el is köpted az igazságot. Látod,látod. Azt sem tudod mit hogyan és miért illik mondani.
Én nem hencegném ekkora tudással,amekkora birtokodban van.Sajnos vannak hozzád hasonló balfaszok-nem is kevés.
Tudd,hogy nagyon visszafogott voltam…:-)
Ba
2018-02-05 at 15:35
Kedves Parajmos,
Ma lehet, de holnap?!:) Jól írtad:jelenleg.
Apropó mi az , hogy szlovák? 🙂
Esetleg talán a többi észrevételemhez is hozzászólhatnál. – Inkább hagyd csak, semmi kedvem a sz@r gender-komcsi mellébeszélésedhez.
Tudod magyar az, akinek fáj Trianon.
bloggerman77
2018-02-05 at 14:13
Azt tegyük hozzá, a visszatért Felvidék lakóinak a virágdobálásos idők után keserű tapasztalataik voltak. A magyar katonai közigazgatás a tisztogatásokkal volt elfoglalva, mindenkit megbízhatatlamak minősítettek, aki bármilyen kicsi hivatalt is vállat 1918-38 között. A baloldaliakat internálták, bevezették a zsidóellenes intézkedéseket. Minden közhivatalt elárasztottak a Budapestről érkező “ejtőernyősök” háttérbe szorítva a nemzethű szlovákiai magyarokat. A pénzforgalom összeomlott, mert a cseh koronát nem lehetett használni, de pengőt nem vitt senki a területre. A katonaság nem csak az új szlovák-magyar határt tartotta lezárva, hanem a régi, trianoni határt is, ami miatt kis híján éhínség tört ki a visszatért Felvidéken. A katonai közigazgatás nem tudta kezelni a helyzetet. A szlovákok elleni nemzetiségi atrocitások – Horthy szép szavai ellenére – mindennaposak voltak. Ezek a visszásságok vezették végül arra Telekit, hogy a visszatért Kárpártalját már nem is integrálták a magyar közigazgatásba, hanem Kozma Miklós vezetésével különleges kormánybiztosság alakult a területen 1939-ben.
Rabló Idő
2018-02-06 at 14:06
Adj vmi hivatkozást lszi, eredetileg ki írta ilyeneket, mikor és hol jelent meg?
bloggerman77
2018-02-05 at 13:57
Vojtech Kárpáty létező személy, a besztercebányai Szlovák Nemzeti Felkelés Múzeumának történésze, és a nacionalista Matica Slovenská tagja.
Névtelen
2018-02-05 at 13:27
Már megint te vagy az Csehszlovák Kém? Hess innen provokátor!
Ba
2018-02-05 at 10:42
Én úgy emlékszem, de lehet , hogy rosszul… Mintha Trianonban nem lett volna szó Szlovákiáról.. Szerintem minimum egy népszavazással tartoznak azért amikor a csehektől elváltak, hogy a Felvidék akar-e hozzájuk tartozni , vagy sem.
Hogy lehet , hogy egy XXI. századi európai területen máig érvényben vannak a Benes dekrétumok?
Amikor a Dunát elterelték felmondták a trianoni békediktátumot! – tehát akkor miről beszélünk? Határok sérthetetlensége? 🙂
Egy múlt, egy jelen , egy jövő nélküli társaság próbál magának történelmi múltat csinálni- szánalmas!
Balog Pál
2018-02-05 at 16:32
Mit ért azon, hogy hozzájuk! Remélem azt, hogy a csehekhez vagy a magyarokhoz!
Aladin
2018-02-05 at 10:28
A Felvidék meg sosem volt szlovák. Ennyi.
Jenőke
2018-02-05 at 09:44
Mifelénk is megy ballibbant történészi körökben is mai napig a bezzecsehszlovákiázás. Úgy a két világháború közötti időszakra vonatkozóan, mint pedig a hatvannyolcas események kapcsán, ahol megy a siránkozás hogy vertük le azt a fantasztikusan demokratikus megnyilvánulást, még tán a szovjeteknél is bűnösebbek vagyunk.
Schenkhyalfonz
2018-02-05 at 09:21
A nagyapám Ruttkán volt polgári iskolai tanár, a cseh megszálláskor nem volt hajlandó hűségesküt tenni, úgyhogy szó szerint egy ruhában kirakták a megszállási övezetből.
Névtelen
2018-02-05 at 09:00
Hát mi volt te buta tót?
Ferenc
2018-02-05 at 08:41
Anarcholiburnyákoknál ott is a “multat végképp eltörölni” dívik! Ha efftársi korszakukban nem sikerült!
KARY
2018-02-04 at 23:36
Sorosnak az Európa népei közötti feszültség létrehozásában nagyon érdekelt ,minél nagyobb a népek közötti feszültség annál több hasznot húz a tőzsdei manipulációiból.Obama balliberális gyilkos háborúi rengeteg hasznot hoztak Sorosnak a taposóaknákat gyártó üzeme által.
Janos
2018-02-04 at 22:27
Kassai létemre, ilyen nevű történészről soha nem hallottam.
Egyébként már régebben tapasztaltam, hogy a SME nevű napilap nyugodtan visszaveheti eredeti kommunista nevét a SMENA-t, mivel már az eredeti nivójára süllyedt le.
Kéfa
2018-02-04 at 21:54
Szerintem sem elképzelhetetlen hogy ellentéteket próbálnak gerjeszteni a V4 tagjai között. Gyenge kis próbálkozások, várhatóan lesz még néhány.
Egyébként az én jelenlegi életemet mennyire befolyásolja az, hogy mit írkál össze egy liberálisnak írt újság Kassa múltjáról?
Az már annál jobban, hogy a V4-ek egysége megmaradjon. Írtak volna a közép-európának nyugatról eladott gyengébb minőségű termékekről, na az jelenleg jobban érdekelne.
Ráadásul a sme újságírója a cikk megjelenése előtt megvitathatta volna ezt a kérdést szlovák és magyar történészekkel is az objektivitás és a történelmi hűség kedvéért.
Ennek hiányában számomra nem hiteles a sme újságnak ez a cikke.
József Egy
2018-02-04 at 21:42
„Meleg szeretettel üdvözöllek benneteket, akik e mai napon visszatértek ezeréves hazátokba. Kenyeret adó földjét nemcsak együtt munkáltátok, de együtt védtétek is. Legyetek meggyőződve, hogy az egész magyar nemzet megértő szeretete biztosítani fogja részetekre életszínvonalatok emelésén kívül a szlovák nyelv és kultúra teljes szabadságát is.”
/Horthy Miklós Kassára bevonulva szlovák nyelven elmondott beszédének részlete/
(…) „Ne kegyelmezzetek a gyermekeknek, asszonyoknak, öregeknek sem. A mi népünk nem élhet a magyarokkal közös hazában, szigorúan megbüntetjük őket.”
/Eduard Beneš 1945 májusában/
Mátyás
2018-02-05 at 07:33
Ez a benes is valami szabadkőműves volt vagy mi. Nem csodálkozom rajta, hogy ilyeneket mondott. Tényleg mi is az unio álláspontja a máig érvényben lévő benes dekrétumokról? Nekik köszönhetjük a liberálfasizmust is.
József Egy
2018-02-04 at 21:38
Személy szerint csak ezt a videót tenném ide:
https://www.youtube.com/watch?v=Ey1L5MQO4jQ
Kétes
2018-02-04 at 21:30
Vojtech Karpaty nevű történész nem létezik.
Gáspár Anett
2018-02-04 at 21:25
“a kassaiak első bécsi döntés miatti eufóriáját már 1939-ben felváltotta a kiábrándulás, amikor megérezték az életszínvonaluk visszaesését.”
Jajj!
Hát ez a liberálfasiszták, a nemzetek “szürkeállományának” csűrcsavarása: van is, meg nincs is.
Mit nem lehet ezen érteni? 😀
Gáspár Anett
2018-02-04 at 21:17
Nagyon szeretnék szétrobbantani a V4-eket, nyüzsögnek a liberálfasiszta férgek. 😛