Tavaly Magyarországon a legnagyobb beruházók nem a németek voltak, hanem nagy meglepetésre a dél-koreaiak, és az összes beruházás 60 százaléka Ázsiából érkezett. Ma már a keleti nyitás nem egy politikai szlogen, hanem maga a kőkemény gazdasági realitás. Orbán Viktor miniszterelnök az évértékelő beszédében tapasztalt harcosként csak egy megjegyzést tett a témában: “Ennyit a keleti nyitás politikájának értelméről.” Hát igen, ebbe a sommás megjegyzésbe nagyon sok minden beleértendő és belegondolható.
Újabb kínai bank, a China Construction Bank Corporation kezdi meg működését Magyarországon. Mérlegfőösszegük alapján a világ jelenlegi négy legnagyobb hitelintézetéből három így mostanra már megjelent hazánkban. Valamennyien a Távol-keletről, Kínából érkeztek, és méretük szerint megelőzik a versenytárs amerikai, brit, német vagy francia bankokat. Ezt a napokban jelentette be a Magyar Nemzeti Bank. Ez a hír szemlélteti azt, amit “keleti nyitásnak” nevezünk. Orbán Viktor és kormánya 2010 óta hatalmas erőfeszítéseket tesz, azért, hogy a világgazdaság legjobban fejlődő térségéhez, Kelet-Ázsiához csatlakoztassa a magyar gazdaságot. Ott van manapság a nagy pénz és arrafelé történnek nagy dolgok. Elemi érdekünk, hogy ebből ne maradjunk ki. Ezt a politikát az elején sokan megmosolyogták és néha joggal. Nagyon nehezen akart beindulni és sok kudarc is ért minket. Emlékezzünk csak a Belgrád-Budapest vasútvonal ötletére, amely esetében az aláírt szerződések ellenére sem kezdődött meg az építkezés. Ki tudja miért, de kínaiak húzzák-halasztják a dolgot.
De ahogy lenni szokott néha a legváratlanabb helyről jön a szerencsés fordulat. A keleti nyitásnak új lendületet adott az elektromos autózás elterjedése, és az ehhez kapcsolódó akkumulátorgyártás. Ebben a technológiában az ázsiai gyártók járnak élen és mind a kínai, a japán és dél-koreai cégek megjelentek Magyarországon. Mivel a németek kissé lemaradtak ezért az ázsiai gyárak arra készülnek, hogy Magyarországról lássák el a Volkswagen és a többi nagy német autógyárat akkumulátorokkal. Hozzánk települnek, mert nálunk versenyképesen tudnak termelni. Nem vagyunk drágák és közel vagyunk Németországhoz.
A ZalaZone Zalaegerszegi Jármûipari Tesztpálya fogadóépülete az elsõ ütem átadásának napján, 2019. május 20-án. Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt
Megkedveltek minket a koreaiak
Nem kis meglepetésre tavaly a magyarországi beruházási érték mintegy 48 százalékát két koreai nagyvállalathoz köthető, a dél-koreai, japán és kínai beruházók pedig az új munkahelyek harmadát hozzák létre. Ezt az adatot Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter árulta el nemrégiben. És ki gondolta volna, hogy nálunk a legnagyobb beruházók a koreaiak lesznek? Ha keletről van szó, akkor mindenki Kínára, esetleg Japánra gondol. Ám mégse, a kis Korea beelőzött mindenkit. Persze ők autóiparban a világhatalomnak számítanak és nem is olyan kicsik. De nem kell izgulni a kínaiak is meg fognak érkezni. Piaci pletykák szerint jelenleg két gigaberuházásról folynak a tárgyalások.
Nézzünk csak néhány konkrétumot. Egy dél-koreai vállalat, – a Soulbrain – Tatabányán, 4700 négyzetméteren lítiumos akkumulátorokhoz szükséges elektrolitokat gyárt majd. A felépülő üzem a jövőben képes lesz a Magyarországon működő nagy koreai akkumulátorgyártó vállalatok, az SK Innovation és a Samsung alapanyag-igényének kiszolgálására. 2014 óta összesen 1300 milliárd forint értékű 22 nagy koreai beruházás érkezett az országba, és 7000 új munkahelyet hoztak létre. Egyébként a koreai cégeknek a legfontosabb ügyfelei a BMW, a Volkswagen és a Volvo.
De persze azért a többieket sem kell leírni. Bár a német fejlesztéseket hátráltatja az ottani autóipari recesszió, de továbbra is folynak a BMW debreceni gyárának kivitelezési munkálatai és hasonló a helyzet a kecskeméti Mercedes gyárral is. Már folynak a tárgyalások a világ legnagyobb akkumulátorgyártójával, a kínai Contemporary Amperex Technology-val egy elképesztő méretű magyarországi üzemről.
Cél: a 10 000 ezer milliárdos termelés
Fotó: MTI
Érdemes néhány szót ejteni a magyar autóipar fejlődéséről. Az autóipar a magyar gazdaság „gerincoszlopa”, több mint 175 ezren dolgoznak az iparágban. Szijjártó Péter egy beszédében kiemelte: a világgazdaságban folyamatosak a változások, vadonatúj technológiák jönnek, amelyek alapjában határozzák meg az autóipar fejlődésének tempóját. Hozzátette: a világgazdasági átalakulásokat legalább annyira diktálják keletről mint nyugatról, egy új autóipari korszak rajzolódik ki, amely az elektromobilitásra és önvezető autókra épül. Kiemelte: az új autóipari korszak beruházásainak köszönhetően Magyarország a világgazdasági korszak nyertesei közé tartozik, az iparág meghatározó vállalatai ruháztak be itt.
A jelenleg is folyamatban lévő beruházások megvalósulása után a magyar autóipar teljesítménye eléri az évi tízezer milliárd forintot – jelentette ki nemrégiben Magyar Levente a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára. Ma már a magyar ipari termelés 30 százalékát az autóipar adja. Ez felébreszti azokat a félelmeket, hogy túlságosan kiszolgáltatottak vagyunk a német nagyvállalatoknak. Erre mondta Orbán Viktor:
Tudom, hogy sokan aggódnak, mert Magyarországon az autóipar aránya magas, és az iparág jövője kérdéses. Mindenkit szeretnék megnyugtatni, Magyarország már az autóipar új korszakában jár, nálunk épülnek a jövő elektromos autógyártásának jelentős kapacitásai.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS