Pesti Srácok

Keletről fúj a szél - "Magyarország már az autóipar új korszakában jár"

Keletről fúj a szél - "Magyarország már az autóipar új korszakában jár"

Tavaly Magyarországon a legnagyobb beruházók nem a németek voltak, hanem nagy meglepetésre a dél-koreaiak, és az összes beruházás 60 százaléka Ázsiából érkezett. Ma már a keleti nyitás nem egy politikai szlogen, hanem maga a kőkemény gazdasági realitás. Orbán Viktor miniszterelnök az évértékelő beszédében tapasztalt harcosként csak egy megjegyzést tett a témában: “Ennyit a keleti nyitás politikájának értelméről.” Hát igen, ebbe a sommás megjegyzésbe nagyon sok minden beleértendő és belegondolható.

Újabb kínai bank, a China Construction Bank Corporation kezdi meg működését Magyarországon. Mérlegfőösszegük alapján a világ jelenlegi négy legnagyobb hitelintézetéből három így mostanra már megjelent hazánkban. Valamennyien a Távol-keletről, Kínából érkeztek, és méretük szerint megelőzik a versenytárs amerikai, brit, német vagy francia bankokat. Ezt a napokban jelentette be a Magyar Nemzeti Bank. Ez a hír szemlélteti azt, amit “keleti nyitásnak” nevezünk. Orbán Viktor és kormánya 2010 óta hatalmas erőfeszítéseket tesz, azért, hogy a világgazdaság legjobban fejlődő térségéhez, Kelet-Ázsiához csatlakoztassa a magyar gazdaságot. Ott van manapság a nagy pénz és arrafelé történnek nagy dolgok. Elemi érdekünk, hogy ebből ne maradjunk ki. Ezt a politikát az elején sokan megmosolyogták és néha joggal. Nagyon nehezen akart beindulni és sok kudarc is ért minket. Emlékezzünk csak a Belgrád-Budapest vasútvonal ötletére, amely esetében az aláírt szerződések ellenére sem kezdődött meg az építkezés. Ki tudja miért, de kínaiak húzzák-halasztják a dolgot.

De ahogy lenni szokott néha a legváratlanabb helyről jön a szerencsés fordulat. A keleti nyitásnak új lendületet adott az elektromos autózás elterjedése, és az ehhez kapcsolódó akkumulátorgyártás. Ebben a technológiában az ázsiai gyártók járnak élen és mind a kínai, a japán és dél-koreai cégek megjelentek Magyarországon. Mivel a németek kissé lemaradtak ezért az ázsiai gyárak arra készülnek, hogy Magyarországról lássák el a Volkswagen és a többi nagy német autógyárat akkumulátorokkal. Hozzánk települnek, mert nálunk versenyképesen tudnak termelni. Nem vagyunk drágák és közel vagyunk Németországhoz.

A ZalaZone Zalaegerszegi Jármûipari Tesztpálya fogadóépülete az elsõ ütem átadásának napján, 2019. május 20-án. Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt
PestiSracok facebook image

Megkedveltek minket a koreaiak

Nem kis meglepetésre tavaly a magyarországi beruházási érték mintegy 48 százalékát két koreai nagyvállalathoz köthető, a dél-koreai, japán és kínai beruházók pedig az új munkahelyek harmadát hozzák létre. Ezt az adatot Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter árulta el nemrégiben. És ki gondolta volna, hogy nálunk a legnagyobb beruházók a koreaiak lesznek? Ha keletről van szó, akkor mindenki Kínára, esetleg Japánra gondol. Ám mégse, a kis Korea beelőzött mindenkit. Persze ők autóiparban a világhatalomnak számítanak és nem is olyan kicsik. De nem kell izgulni a kínaiak is meg fognak érkezni. Piaci pletykák szerint jelenleg két gigaberuházásról folynak a tárgyalások.

Nézzünk csak néhány konkrétumot. Egy dél-koreai vállalat, - a Soulbrain - Tatabányán, 4700 négyzetméteren lítiumos akkumulátorokhoz szükséges elektrolitokat gyárt majd. A felépülő üzem a jövőben képes lesz a Magyarországon működő nagy koreai akkumulátorgyártó vállalatok, az SK Innovation és a Samsung alapanyag-igényének kiszolgálására. 2014 óta összesen 1300 milliárd forint értékű 22 nagy koreai beruházás érkezett az országba, és 7000 új munkahelyet hoztak létre. Egyébként a koreai cégeknek a legfontosabb ügyfelei a BMW, a Volkswagen és a Volvo.

De persze azért a többieket sem kell leírni. Bár a német fejlesztéseket hátráltatja az ottani autóipari recesszió, de továbbra is folynak a BMW debreceni gyárának kivitelezési munkálatai és hasonló a helyzet a kecskeméti Mercedes gyárral is. Már folynak a tárgyalások a világ legnagyobb akkumulátorgyártójával, a kínai Contemporary Amperex Technology-val egy elképesztő méretű magyarországi üzemről.

Cél: a 10 000 ezer milliárdos termelés

Fotó: MTI

Érdemes néhány szót ejteni a magyar autóipar fejlődéséről. Az autóipar a magyar gazdaság „gerincoszlopa”, több mint 175 ezren dolgoznak az iparágban. Szijjártó Péter egy beszédében kiemelte: a világgazdaságban folyamatosak a változások, vadonatúj technológiák jönnek, amelyek alapjában határozzák meg az autóipar fejlődésének tempóját. Hozzátette: a világgazdasági átalakulásokat legalább annyira diktálják keletről mint nyugatról, egy új autóipari korszak rajzolódik ki, amely az elektromobilitásra és önvezető autókra épül. Kiemelte: az új autóipari korszak beruházásainak köszönhetően Magyarország a világgazdasági korszak nyertesei közé tartozik, az iparág meghatározó vállalatai ruháztak be itt.

A jelenleg is folyamatban lévő beruházások megvalósulása után a magyar autóipar teljesítménye eléri az évi tízezer milliárd forintot – jelentette ki nemrégiben Magyar Levente a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára. Ma már a magyar ipari termelés 30 százalékát az autóipar adja. Ez felébreszti azokat a félelmeket, hogy túlságosan kiszolgáltatottak vagyunk a német nagyvállalatoknak. Erre mondta Orbán Viktor:

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

Ki ne hinne a csodákban? – Boros Imre lerántotta a leplet a nagy olajösszesküvésről (Polbeat – javított kiadás!)

‎Polbeat 2022 december 10.
Boros Imre a PestiSrácok.hu Polbeat című élő műsorában lerántotta a leplet a nagy olajösszesküvésről. Huth Gergellyel és Stefka Istvánnal beszélgetve elmagyarázta, milyen játszma zajlik az unió szankciós politikája mögött, hogyan mesterkedett a magyar olajmulti, a Mol, hogy kikényszerítse az üzemanyagár-stop feloldását még a kormány által tervezett szilveszteri időpont előtt, és hogy miként fog megfizetni – a teljes szankciós nyereségének kormányzati elvonásával – mindezért. Felmerült az is, hogy ki hisz még a csodákban, hiszen a Mol százhalombattai finomítóját több hónap küszködés után, az árstop visszavonása után néhány órával sikerült megjavítani, az addig minden mérnökön kifogó repedéseket behegeszteni. A műsorban a neves közgazdász beszélt Matolcsy György és a kormány vitájának hátteréről is, és természetesen a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőben jelen lévő vendégek ezúttal is kérdezhettek, sőt, komoly világnézeti polémia is kibontakozott a kérdezők és Boros Imre között.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.