Ausztria, Németország, Nagy-Britannia, Málta, Írország, Franciaország és Kína – csak néhány célország, ahová a tervek szerint a 9.-es és 11.-es diákok állami támogatással eljuthatnak nyelvet tanulni. Az Orbán Viktor miniszterelnök vasárnapi évértékelőjében bejelentett idegennyelvi stratégia részleteiről tartott keddi sajtótájékoztatón elhangzott: a 2020/2021-es tanévtől beinduló program évenként mintegy 140 ezer diákot érinthet majd, akik személyenként 2000 eurónak megfelelő összegből gazdálkodva akár csoportosan, akár egyénileg látogathatnak majd a külföldi célországokba. A sajtótájékoztatón Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere hangsúlyozta: abban bíznak, hogy ez a lehetőség erőteljes lökést adhat a nyelvvizsga megszerzéséhez, és az idegen nyelv életszerű elsajátításához és használatához a középiskolásoknak.
- Orbán Viktor a hétpontos családvédelmi akcióterv bejelentése alkalmával beszélt az idegennyelvi stratégiáról.
- A tervek szerint a 9. és a 11. évfolyamos diákok két hetet tölthetnek külföldi célországokban, állami támogatással.
- A program évenként mintegy 140 ezer diákot érint.
- A 2020/2021-es tanévben induló programra az állam 90 milliárd forintot különített el a költségvetési forrásokból.
- Személyekre lebontva mintegy 2000 euró jut egy diákra.
Ismert, Orbán Viktor vasárnapi évértékelő beszédében a nagyszabású, hétpontos családvédelmi akcióterv bejelentése mellett beszélt a 700 milliárd forintos egészségügyi fejlesztésről, valamint arról, hogy a középiskolai nyelvoktatás korszerűsítése érdekében minden középiskolás a 9. és a 11. tanév nyarán kéthetes külföldi nyelvtanfolyamon vehet részt az állam költségén. A hét elején Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár tartott sajtótájékoztatót, amelynek keretében a családvédelmi akcióterv pontjait részletezte, ugyanakkor a nyelvoktatás korszerűsítésének kérdésére külön nem tért ki.
A cél az idegen nyelv életszerű elsajátítása
Dr. Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere keddi sajtótájékoztatóján az idegennyelv-oktatási stratégia kapcsán elöljáróban elmondta: a nyelvtanítás régi problémája a hazai közoktatásnak, és a felmérések, valamint a mindennapi tapasztalat is azt mutatják, hogy a magyar emberek a környező országokhoz képest is kevésbé beszélnek jól idegen nyelveken. Mint kifejtette: a szakemberek véleménye megoszlik abban a kérdésben, melyik életkorban is célszerű elkezdeni a nyelv oktatását, ugyanakkor a középiskolában, a 9. és a 11. évfolyamban hamarosan bevezetendő kéthetes külföldi intenzív nyelvtanulási lehetőség erőteljes lökést adhat a nyelvvizsga megszerzéséhez, és az idegen nyelv életszerű elsajátításához és használatához. Mint hozzátette, ez a lehetőség évente mintegy 140 ezer diákot érint Magyarországon, a programra pedig az első évben 90 milliárd forintot különítenek el a költségvetésből.
A felvételi ponthatárok kihirdetése után ünneplő diákok a Millenárison – Így könnyebb lesz a nyelvvizsga (Fotó: MTI)
Bódis József közoktatásért felelős államtitkár a sajtótájékoztatón a program részleteivel kapcsolatban kifejtette: az elvi döntés megszületett a program előkészítéséről, és a kormány biztosítja is az ehhez szükséges költségvetési forrásokat, ugyanakkor a technikai lebonyolítás számos kérdést vet fel. Mint hangsúlyozta: a jelenlegi közoktatásban is vannak tapasztalatok külföldi társintézményekkel való együttműködésben, tanulói csoportok utaztatásában, amelyeket felhasználhatnak a program részleteinek kidolgozása során. Hozzátette: az előzetes tervek szerint két módon, csoportosan vagy egyéni utazás keretében vehetnek részt a tanulók a programban, pályázat keretében. Csoportos utazás esetén elvárás, hogy a magyar diákok részt vegyenek a fogadó intézmény iskolai és szabadidős tevékenységében, és hogy a diákok elhelyezése lehetőleg külföldi családoknál történjen, hogy a kéthetes periódus alatt a lehető legtöbb időt töltsenek idegen nyelvi közegben. Bódis József hangsúlyozta, a középfokú nyelvismeret elsajátításához általánosságban 900 óra elegendő, és ez a mennyiség jelen van a közoktatásban is. Ennek ellenére a magyar diákok jelentős lemaradással küzdenek a nyelvismeret terén; a most induló programmal ezt szeretnék orvosolni.
Hatszázezer forint jut tanulónként a nyelvfejlesztésre
A sajtótájékoztató után portálunk megtudta: az idegennyelvi stratégia a 2020/2021-es tanévben indul el, a 90 milliárd forintos költségvetési forrás pedig személyre lebontva 2000 eurót tesz ki, amely több, mint 600 ezer forint. Mivel a programban elvárás, hogy a tanult nyelv közegébe menjenek a diákok, ezért egyelőre Ausztria, Németország, Nagy-Britannia, Málta, Írország, Franciaország és Kína neve merült fel, mint lehetséges befogadó célország. A program bonyolódhat tanítási időben és a szünetekben is, ugyanakkor az elvárás, hogy a fogadó országban lehetőleg még folyjon az oktatás, amelybe a magyar diákok is bekapcsolódhatnak. Mivel a nyelvtanítás és a szakmai programok megszervezése a magyar és a partneriskola feladata és felelőssége lesz, ezért mind a kapcsolatok kiépítésében, mind a programok lebonyolításában a magyar tanintézmények számíthatnak többek között a British Council, a Goethe Intézet vagy a Francia Intézet szakmai támogatására.
Az egyéni pályázás és utazás elsősorban idegennyelvi táborokon való részvételt jelent, amelynek meg kell felelnie bizonyos oktatási követelményeknek. Bár szakértők szerint a kiskorúak egyéni külföldi utazása, szülői felügyelet nélküli külföldi tartózkodása felvethet bizonyos aggályokat, ugyanakkor ez a forma nagyban javítja a nyelvtanulás hatékonyságát. A Minisztérium azt ígéri, hogy a részleteket illetően az egyeztetéseket követően folyamatosan tájékoztatják majd a közvéleményt.
Forrás: PestiSrácok.hu; Vezető kép: Kásler Miklós és Bódis József miniszterelnöki és miniszteri elismerő okleveleket ad át február 5-én a Pesti Vigadóban. MTI Fotó: Bruzák Noémi
Facebook
Twitter
YouTube
RSS