Ausztria, Németország, Nagy-Britannia, Málta, Írország, Franciaország és Kína – csak néhány célország, ahová a tervek szerint a 9.-es és 11.-es diákok állami támogatással eljuthatnak nyelvet tanulni. Az Orbán Viktor miniszterelnök vasárnapi évértékelőjében bejelentett idegennyelvi stratégia részleteiről tartott keddi sajtótájékoztatón elhangzott: a 2020/2021-es tanévtől beinduló program évenként mintegy 140 ezer diákot érinthet majd, akik személyenként 2000 eurónak megfelelő összegből gazdálkodva akár csoportosan, akár egyénileg látogathatnak majd a külföldi célországokba. A sajtótájékoztatón Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere hangsúlyozta: abban bíznak, hogy ez a lehetőség erőteljes lökést adhat a nyelvvizsga megszerzéséhez, és az idegen nyelv életszerű elsajátításához és használatához a középiskolásoknak.
- Orbán Viktor a hétpontos családvédelmi akcióterv bejelentése alkalmával beszélt az idegennyelvi stratégiáról.
- A tervek szerint a 9. és a 11. évfolyamos diákok két hetet tölthetnek külföldi célországokban, állami támogatással.
- A program évenként mintegy 140 ezer diákot érint.
- A 2020/2021-es tanévben induló programra az állam 90 milliárd forintot különített el a költségvetési forrásokból.
- Személyekre lebontva mintegy 2000 euró jut egy diákra.
Ismert, Orbán Viktor vasárnapi évértékelő beszédében a nagyszabású, hétpontos családvédelmi akcióterv bejelentése mellett beszélt a 700 milliárd forintos egészségügyi fejlesztésről, valamint arról, hogy a középiskolai nyelvoktatás korszerűsítése érdekében minden középiskolás a 9. és a 11. tanév nyarán kéthetes külföldi nyelvtanfolyamon vehet részt az állam költségén. A hét elején Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár tartott sajtótájékoztatót, amelynek keretében a családvédelmi akcióterv pontjait részletezte, ugyanakkor a nyelvoktatás korszerűsítésének kérdésére külön nem tért ki.
A cél az idegen nyelv életszerű elsajátítása
Dr. Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere keddi sajtótájékoztatóján az idegennyelv-oktatási stratégia kapcsán elöljáróban elmondta: a nyelvtanítás régi problémája a hazai közoktatásnak, és a felmérések, valamint a mindennapi tapasztalat is azt mutatják, hogy a magyar emberek a környező országokhoz képest is kevésbé beszélnek jól idegen nyelveken. Mint kifejtette: a szakemberek véleménye megoszlik abban a kérdésben, melyik életkorban is célszerű elkezdeni a nyelv oktatását, ugyanakkor a középiskolában, a 9. és a 11. évfolyamban hamarosan bevezetendő kéthetes külföldi intenzív nyelvtanulási lehetőség erőteljes lökést adhat a nyelvvizsga megszerzéséhez, és az idegen nyelv életszerű elsajátításához és használatához. Mint hozzátette, ez a lehetőség évente mintegy 140 ezer diákot érint Magyarországon, a programra pedig az első évben 90 milliárd forintot különítenek el a költségvetésből.
Bódis József közoktatásért felelős államtitkár a sajtótájékoztatón a program részleteivel kapcsolatban kifejtette: az elvi döntés megszületett a program előkészítéséről, és a kormány biztosítja is az ehhez szükséges költségvetési forrásokat, ugyanakkor a technikai lebonyolítás számos kérdést vet fel. Mint hangsúlyozta: a jelenlegi közoktatásban is vannak tapasztalatok külföldi társintézményekkel való együttműködésben, tanulói csoportok utaztatásában, amelyeket felhasználhatnak a program részleteinek kidolgozása során. Hozzátette: az előzetes tervek szerint két módon, csoportosan vagy egyéni utazás keretében vehetnek részt a tanulók a programban, pályázat keretében. Csoportos utazás esetén elvárás, hogy a magyar diákok részt vegyenek a fogadó intézmény iskolai és szabadidős tevékenységében, és hogy a diákok elhelyezése lehetőleg külföldi családoknál történjen, hogy a kéthetes periódus alatt a lehető legtöbb időt töltsenek idegen nyelvi közegben. Bódis József hangsúlyozta, a középfokú nyelvismeret elsajátításához általánosságban 900 óra elegendő, és ez a mennyiség jelen van a közoktatásban is. Ennek ellenére a magyar diákok jelentős lemaradással küzdenek a nyelvismeret terén; a most induló programmal ezt szeretnék orvosolni.
Hatszázezer forint jut tanulónként a nyelvfejlesztésre
A sajtótájékoztató után portálunk megtudta: az idegennyelvi stratégia a 2020/2021-es tanévben indul el, a 90 milliárd forintos költségvetési forrás pedig személyre lebontva 2000 eurót tesz ki, amely több, mint 600 ezer forint. Mivel a programban elvárás, hogy a tanult nyelv közegébe menjenek a diákok, ezért egyelőre Ausztria, Németország, Nagy-Britannia, Málta, Írország, Franciaország és Kína neve merült fel, mint lehetséges befogadó célország. A program bonyolódhat tanítási időben és a szünetekben is, ugyanakkor az elvárás, hogy a fogadó országban lehetőleg még folyjon az oktatás, amelybe a magyar diákok is bekapcsolódhatnak. Mivel a nyelvtanítás és a szakmai programok megszervezése a magyar és a partneriskola feladata és felelőssége lesz, ezért mind a kapcsolatok kiépítésében, mind a programok lebonyolításában a magyar tanintézmények számíthatnak többek között a British Council, a Goethe Intézet vagy a Francia Intézet szakmai támogatására.
Az egyéni pályázás és utazás elsősorban idegennyelvi táborokon való részvételt jelent, amelynek meg kell felelnie bizonyos oktatási követelményeknek. Bár szakértők szerint a kiskorúak egyéni külföldi utazása, szülői felügyelet nélküli külföldi tartózkodása felvethet bizonyos aggályokat, ugyanakkor ez a forma nagyban javítja a nyelvtanulás hatékonyságát. A Minisztérium azt ígéri, hogy a részleteket illetően az egyeztetéseket követően folyamatosan tájékoztatják majd a közvéleményt.
Forrás: PestiSrácok.hu; Vezető kép: Kásler Miklós és Bódis József miniszterelnöki és miniszteri elismerő okleveleket ad át február 5-én a Pesti Vigadóban. MTI Fotó: Bruzák Noémi
Judit
2022-03-30 at 22:04
Nem vicc.. olvass utána.. tudósok ezen dolgoznak már..
Kovács Béla
2022-01-07 at 13:08
a külföldi “genderek” örülhetnek, a kormány küldi a buzi jelölteket!
Sugár Jánosné
2019-09-04 at 11:51
Mikortól lehet jelentkezni?Milyen formában.
rozika
2019-02-13 at 13:41
Teljes mértékben osztom Hesskerezredes és Zolatiguszti véleményét! A nyelvtanári lobbinak sikerült elérnie, hogy nyelvvizsga nélkül ne lehessen kiadható a diploma – ha valaki pl. kiváló vegyész, kertész, matematikus, mérnök lehetne – mert rendkívüli módon érti a szakmáját, de mégsem lehet, mert diplomát nem kap! Hallottak arról, hogy egy matematikusokkal megtöltött teremben valaki egyetlen szó nélkül bizonyította be tételét, amely után tapsvihar tört ki? De minek is kellett volna megszólalnia? És miért kell pl.egy kertészmérnöknek nyelvvizsga – a növényeket a nélkül is latin nevükön nevezi. Ha pedig külföldi partnerrel akarja a kapcsolatot felvenni – akkor ezt meg tudja oldani (megtanul annyit a nyelvből, tolmácsot alkalmaz stb.)
És most itt ez az újabb őrület! 20 – 25 évvel ezelőtt akit sikerült áttuszkolnunk az érettségi vizsgán – az már szinte főiskolásnak érezhette magát. Na persze – amíg hol itt, hol ott volt diák (az egy vagy több öt éves képzést 10 – 15 évig járta) addig sem rontotta a munkaügyi statisztikát mint munkanélküli. Most pedig, kérdezem, mi fog következni? Bebetonozódik a mostani “elit”? Alsóbb néprétegekből ki vehetné fel a versenyt azoknak a lehetőségével, amelyet a gazdag és még gazdagabb szülő már születésétől biztosítani képes a gyerekének? Netán a kétszer két hét? Vagy ez is marad olyan eredménytelen, mint a diplomamentő csomag?
Apropó! Aki becsülettel végigjárt / tanult / vizsgázott egy egyetemet, őt miért fosztják meg az ezt igazoló dokumentumtól? A munkája eredményét miért nem élvezheti? Diplomamunka van, államvizsga van – diploma nincs! Nyelvvizsga hiányában. Hát ez egyáltalán nincs jól!
Igen, van akinek szükséges a munkájához a nyelvtudás – de ő majd megszerzi magának. Másnak egy életen át nincs különösebb szüksége rá – soroljam: gyerekorvos, zenetanár, geológus stb. Vajon ők mikor szabadulhatnak ki a nyelvvizsga bizonyítványt erőltető hadsereg karmai közül?
S mint írja más – a nyelvtudás, és a nyelvvizsga bizonyítvány között vagy van korreláció vagy nincs. És egyébként is az előző a fontos.
Javaslom: fordítsunk inkább több figyelmet édes anyanyelvünkre!!
Hesslerezredes
2019-02-14 at 10:52
10/10!
Kinga
2019-02-13 at 07:37
Kiegészítés: “…, míg az iskolai sokkal több nyelvóra mellett aligha”.
Kinga
2019-02-13 at 07:07
Ötletnek nem rossz, de ez nem oldja meg a nálunk jól ismert problémát: az iskolai nyelvoktatás eredményességét. Többre juthatnánk, ha ezt a támogatást mondjuk a tanárképzésben hasznosítanánk. S azt sem ártana górcső alá vonni, hogy miért lehet kevesebb óraszám mellett nyelvvizsga papírt szerezni, míg az iskolai sokkal több nyelvóra mellett. Ugyanis elenyésző azon tanulók száma, akik letudnak nyelvvizsgázni, s valljuk be, hogy még a jobb képességűek is csak különtanár segítsége mellett. Olcsóbb lenne ha mondjuk külföldi nyelvtanárnak készülő egyetemi hallgatóknak adnánk lehetőséget, hogy önkéntesként vegyenek részt a hazai iskolai nyelvoktatásban. Ebben a formában is alkalom nyílna az adott nyelv nyelvikörnyezetének megismerésére.
Talán még egy gondolat, amit érdemes lenne meghányni-vetni. Azokat a középiskolásokat, akik nyelvtanári pályára készülnek kellene segíteni abban, hogy külföldön tölthessenek egy-két hetet nyaranként, s még azt is el tudnám képzelni, hogy ezért plussz pontot kaphassanak, emelve a felvételihez szükséges pontszámaikat. Ez a megoldás ha nemis azonnal, de reménykeltően elősegítené, hogy olyanok kerüljenek be az egyetemre, akik valóban alkalmasak, hogy nyelvtanárokként lépjenek a katedrára. És még azt is megreszkírozom, hogy így egy idő után sikerül elérni, hogy a középiskolai nyelvoktatás színvonala alapján, minden tanuló számára az érettségi vizsga egyben megfeleljen a nyelvvizsga papírnak. Nem olyan ördöngős ez, csak bele kell vágni, és komolyan kell venni.
ra
2019-02-12 at 21:23
Kínában nyelvet tanulni? Mi ez már megint egy lépés Belső-Ázsia felé?
Komolyra fordítva 2 hét pont ennyivel több mint a semmi. Ha sikerül értelmes nyelvi programot szervezni, akkor van értelme, viszont ha csak az iskolatársakkal összezárva próbálja kibekkelni a napi 2×1,5 órát akkor kevesebb. Anno nekünk is volt iskolai tábor Ausztriában abszolút megfizethető áron, de mivel egymás közt voltunk, leginkább az anyanyelvi tanár volt a különbség.
Ugyanezt egyedül előadva, mondjuk 1 hónapra megnyújtva (zsebből) már sokkal jobb lehet az eredmény. Ördögök meg részletek.
Hesslerezredes
2019-02-13 at 12:08
Ha valaki fifikás, akkor balinézul kezd tanulni – két hét Balin azért nem rossz cumi!
navisos
2019-02-15 at 18:07
A kinai nyelv (Mandarin) egy rövid idő mulva világnyelv lesz s aki ezt a nyelvet képes lenne középfokig megtanulni, annak kevés konkurrenciája lesz később. Jómagam sok évet töltöttem el kinai nyelvtanulásal, és csak azt mondthatom, hogy a beszélt nyelv nem nehéz, ha az irásjeleket el tudod olvasni. Amellett Kinában több állami nyelviskola van idegenek számára s igy nagy gyakorluk van idegenek tanitására.
Dorogi Irèn
2019-02-12 at 19:54
Nagyon örūlök ennek a lehetősègnek. A lányom kèttannyelvű iskolába jár, ès nem tudnàm sajàt zsebből finanszírozni az ilyen utat. Èpp a minap nèztem neki egy angol tábort. Itthon 250.000 ft. Angliàba a duplája lenne. A kèttannyelvű oktatáshoz ez elengedhetetlen lenne. Èn szemèly szerint örūlök neki, ès biztos hogy fogok is èlni a lehetősèggel.
VAM
2019-02-12 at 16:21
Ezt csak az idősebbek értik: annak ellenére, hogy mi a magyar határig sem mehettünk, nagyon-nagyon örülök, hogy a mai gyerekeknek, fiatal felnőtteknek ilyen lehetőségük lesz. Ez alatt a két hét alatt, ha tanulnak, ha buliznak, de itthon is kedvet kapnak a tanuláshoz.
Gabor KR
2019-02-12 at 13:57
A kezdemenyezes nagyon jo, de …. de. Ket het nyelvtanulasra meg anyanyelvi kornyezetben is keves. Sok ketnyelvu gyereket ismerek, tobbek kozt az en ot eves fiam is az. Sajnos a magyar nyelvet nem tudtuk oktatni neki, igy tokeletesen az angolt es egy masik kevesbe ismert nyelvet beszeli. Hazautaztunk egy honapra es igyekeztunk csak magyarul beszelni. Az eredmeny elszomorito.
Ket het meg kevesebb, ugy gondolom, h ha a fele letszam dupla idoben, vagy ketszer menne ki, talan jobb lenne.
navisos
2019-02-15 at 18:01
A kéthetes nyelvtanulást kell,hogy egy alapos alapfoku nyelvtanulás előzze meg.-a középfoku nyelvtudáshoz 9OO órai nyelvtanulást állapitottak meg de ezt nyilván lehetetelen két hét alatt nyélbeütni.
Szerintem csak azokat kellene erre a nylvtanujlásra küldeni, akik már megszereztek egy alapfoku tudást.
Hesslerezredes
2019-02-12 at 13:51
Elképesztő, hogy 30 évvel a határok megnyílta után még ösztönözni kell bárkit, hogy tanuljon idegen nyelvet, minimum ezt az átok angolt??!!! Lehet elájulni attól, hogy drága magyar nyelvünk milyen elképesztően, iszonyatosan, tébolyultan, buján, perverzül csodálatos – de hogy a kedvünkért meg ezekért a fantasztikumokért senki nem fog tömegesen megtanulni magyarul az tutihótzicher (hogy ki magamat jól fejezzem…:))) Úgyhogy az Isten szolgája tegyen benneteket a kopaszok közé, de miért kell erre még az államnak pénzt áldozni, ahelyett, hogy hosszú sorokban kígyózna a kígyótok a terépcsecsőről a nyelviskolai beiratkozások előtt!!!!!!!!!! Egyébként államnyelvvé tenném az angolt, aki nem tud angolul, az …. na jó, nem mondom, hogy kivel a közeli rokonságában mit műveljen…
Hesslerezredes
2019-02-12 at 14:29
Anno egyetemistaként 1 hónapig voltam kint a SZU-ban ‘orosz nyelvtanulás’ címén egy nyáron: nem írom le azt a töméntelen disznóságot, amit e helyett mi ott műveltünk… Mindenesetre öregbítettük a… hm… hírnevünket…:))))
zolatiguszti
2019-02-13 at 01:15
Lehet ott a probléma hogy nem hajlandóak felismerni, amennyire nehéz minden külföldinek Magyarul megtanulni-pláne jól nem úgy mintha legózna-kb annyira nehéz nekünk is minden más nyelvet megtanulni.
Ezen kívül is van olyan hogy készség. Van akinek megy könnyen többiek meg ha megszakadnak akkor se.
Le kellene már vonni a tanulságokat az erőszakos németesítés és oroszosítás kapcsán is, és se törökül nem tudunk se iszlám hitűek nem lettünk.
De Magyarként még midníg it élünk, saját nyelvvel.
Ugyanezt nem mondhtaja el magáról az ír lakosság aki a megszállója nyelvén tud már csak kommunikálni kb 400 év megszállás után. Vagy az Albánok akik Európa egyik első keresztény országa volt de 400 év török megszállás után ma az iszlám legfőbb szálláscsinálói a Balkánon, miközben szent tisztelettel adóznak nemzeti hősüknek Kasztrióta Györgynek alias Szkander bégnek, aki miután haza tudott jutni a Török fpgság után első lendülettel dobta el az iszlám hitét és vissza katolizált. Ma a hegyekben maradtak csak meg katolikus albánok.
Kérdem én pl Japánok hozzáállását elnézve mit segít igazából egy nép átállítása 2 nyelvűre?
Mert én úgy látom ezzel csak liberális hülyeséget sikerült beinjektálni Japánba is meg Nyugat Európába is.
Állítóm , az hogy mi viszonylag ilyen kevés munkaerőt vesztettünk éppen az egy nyelvűségünk okán történt, példának citálnám a nálunk jobban pörgő Lengyeleket, hog mégis mennyi embert vesztettek így is.
Van tehát hosszú távú és rövid távú példa is arra hogy többnyelvűség nem nagyon kedvez az indentitás megőrzésének hosszú távon.Sem az őslakosság megőrzésének is.
Én inkább nem erőltetnék olyasmit ami csak eldrágítja a Magyar munkaerőt.Kérdem én összképzésben egy Angol munkás ugyan mennyi költségből jön ki egy Magyarhoz képest a Munkaerő piacon? Ugye a Magyarak még hozzá képest ki kell termelni a nyelvtanulás árát is.
De üzleti tárgyalások kapcsán is elmondják szakemberek, ha egy anyanyelvi tárgyal egy nem anyanyelvivel a tárgyalásokon az utóbbi mindig hátrányban van.
Miért adjunk fort az összes tárgyalásainkon a másik oldalnak? Mit nyerünk vele?
Csak Göring Nürnbergi perére utalnék ahol ezt ügyesen fordította vissza az ügyész ellen anno.Kiválóan beszélt angolul, de fordítást kért. Míg fordítottak volt ideje gondolkodni.Az ügyész 3 napig védekezett a vádlottal szemben…
Hegeszteni is hasznos mégse várjuk el az ország lakosságától hogy akár betanított szinten tudjon hegeszteni.
Ezt az egész nyelvproblémát inkább úgy kellene megfogni, hogy végre őszintén szembe nézünk a saját nyelvi és kulturális adottságainkkal , és arra keresnénk megoldást hogyan tudnánk kommunikálni amikor kell, ahelyett hogy befeszülünk a nyelvtudásba.
Magyar B megpróbálta látható az eredmény: Külön diploma mentő csomagot kellett indítani.Akik levizsgáztak azok 80% zéró nyelvi ismeretre tett szert.Költség, költség ,költség és idő a Magyar munkavállalóknak.Sokszor feleslegesen.
Az Államigazgatási főiskolán is végig verték az egészet , miközben az eljárási törvény előírja hogy persze mindenki tehet anyanyelven nyilatkozatot csak ha ehhez kapcsolódik jogi aktus akkor nyelvi szakértőt kell hívni, értsd állami jegyzékben nyilvántartott tolmács, és az iratanyagba mindent Magyarra lefordítva kell becsatolni.Azt meg el tudják olvasni nyelvtudás nélkül is.Akkor miért húzgálják őket ezzel?
Piac pedig sose kérte a nyelvvizsgát. Évek óta idegen nyelvű hirdetésekkel toboroznak, idegen nyelvű interjúkkal szűrnek , idegen nyelvű CV alapján is.
Első körben tehát szétválasztanám a munkaerőt, valós nyelvtudást igénylő és nem igénylő alkalmazottakra.És akinek nem kell azt hagyják már békén. Tudja ő mire akar költeni.
Másodszor vannak azért abban is fenntartásaim hogy egy országban ahol a Magyar az állam nyelv biztos hogy elegáns megoldás az ha egy multi kb 8-20 fős vezérkara miatt, akiket nem ritkán rotálnak 5 évente, tényleg ép eszű megoldás egy tolmács helyett mondjuk mind az 500 fős irodaházat arra kötelezni hogy beszéljen az ő nyelvükön?
Labanc földön ahol a gyakorlat pl már lassan a valóság felismerésére felfeszíti a hatóságok szemhéját, pl több hivatali ügyintézési helyen a határ közelében Skype-os online tolmács szolgáltatással dolgozik. Mert a végén mégis csak az van, hogy a munkát el kell végezni és az fontosabb mint az hogy valaki eljátssza az alkalmazó ország kultúrája iránti feltétlen behódolását.
De jönnek a fordítógépek is , és nem hinném hogy itthon rontana gazdaság teljesítményén ha több ezer tolmács igényt megpróbálnánk kielégíteni.
Csinálja mindenki azt amihez van készsége és tehetsége.
Lehet úgy nézni a nyelvünkre mint börtönre ,de úgy is hogy a rácsok távol tartnak másokat tőlünk, akik jobb ha nem jönnek ide.Érdekes mód a Japánok azt vallják: Miért akarna bárki megtanulni Japánul? Van neki saját nyelve….
Hesslerezredes
2019-02-13 at 10:08
Amikor multihoz jelentkeztem – és ez sokszor volt, néhányszor sikerrel – soha, de tényleg soha nem kérték el a nyelvvizsga-papíromat, viszont közölték, hogy ott egy internetre NEM kötött számítógép és van félórám, hogy angolul csináljak egy lakásbérleti szerződést egy expatriot (idehelyezett nacsalnyik) részére – ezzel mindent leteszteltek: tudok-e önállóan számítógépen dolgozni, ismerem-e a jogot, tudok-e annyira angolul, hogy ez megfelelő lesz? Felvettek. Papír és diploma bűvöletben élünk – ennek kellene végetvetni.
Talpraesett
2019-02-12 at 13:51
Jó az elképzelés, nyelvtanulás + világot látás.
mona
2019-02-12 at 12:00
Ez csodálatos meglepetés ! Kíváncsi vagyok ezt hogyan fogja kritizálni az ellenzék, mert hogy beleköt az biztos.
Old
2019-02-12 at 13:22
Kritizálni könnyű. Miért nem fejleszt ki a kormány egy olyan tablettát, amit ha bevesz valaki, akkor egyből tud anyanyelvi szinten egy idegen nyelvet. Lehetne akár injekcióban is.
Zolika Lassu
2019-02-12 at 11:35
SZUPER!!!