A minap szembejött velem a méltán hírhedt WMN egy cikke, amely hosszan és alaposan fejtegeti, hogy milyen nehéz manapság a fiatal generációknak, ugyanis a mai húsz–harminc évesek mindennapjait a motiválatlanság, a kilátástalanság és a kiégés lengi körbe. Na meg a napi nyolc óra Instagram, TikTok és a virtuális világ tökéletességének kergetése. Nem kiégni kell, hanem megtanulni alázatosan dolgozni, elfáradni és megtanulni a közösségi médián kívül érvényesülni. Ez a titok csupán.
Egyre több helyen találkozom a „kiégett generáció” kifejezéssel, amelyet a Z és az Y generáció szülötteire szokás mostanság használni. Ők az 1980 és a 2009 között született, mára már negyven és tizenhárom éves kor között lévő generáció. A WMN cikkírója úgy fogalmaz: „az Y és Z generációk ugyan nem félnek váltani, ha jobb fizetésről, izgalmasabb kihívásokról vagy más előnyökről van szó, de számukra nemcsak pozitív változásokat hozott a modern kor, hanem a kiégés érzését is. Sokan egyre kevésbé érzik a motivációt ahhoz, hogy nekikezdjenek a napnak – és nem, nem a lustaságról van szó. Hanem úgy tűnik, egyszerűen csak másként működnek.” A cikk felidézi, hogy egy 2021-es felmérés azt mutatja, hogy az Y és a Z generációs munkavállalók között a legmagasabb a kiégettség aránya. A cikkíró egy amerikai pszichológus professzort is idéz, aki szerint a Z generációs munkavállalóknak a lehető „legrosszabb stresszfaktorok” jutottak a pénzügyi bizonytalanságtól kezdve a kikapcsolódásra való képtelenségig. A professzor szerint a Z generáció rendelkezik a legkevesebb munkahelyi tőkével, ami azt jelenti, hogy nekik van a legkevesebb lehetőségük határokat szabni és nemet mondani a feladatokra.
Egyszerűen minden feladatra igent mondanak, és mellékállásokat is vállalnak, hogy jó munkaerőnek tűnjenek
– fogalmaz.
A valóságidegen generáció
A WMN cikkében idézett gondolatok eszembe juttatták a saját és a szüleim életét is. Nekem szerencsém van, ugyanis két olyan csodálatos szülővel áldott meg a Jóisten, akik egész életemben motiváltak és példaként álltak előttem. Soha nem volt könnyű nekik az élet, szó szerint mindenért kőkeményen meg kellett dolgozniuk. Többször emlegettem már őket cikkben, ők voltak azok, akik a Gyurcsány–Bajnai-korszak alatt próbáltak meg érvényesülni, fejlődni, ugyanis ekkor voltak fiatalok, életerősek. Nehéz volt, fárasztó, de az biztos, hogy sem a kiégés, sem az unalom, sem pedig a motiválatlanság nem fenyegette őket. Most, hogy a családi házzal elkészültek, folytatják eggyel arrébb, vidéken, egy újabb szerelemprojekttel. Ötvenévesen. Nem szakadnak bele, de pont annyit dolgoznak, hogy este jól essen az ágyba feküdni. Ők mindig tudták, mit akarnak.
Ez az, amit az én generációm nagy része már nem tud. A nagyvárosi fiatalok életét ugyanis annyira megmérgezte a közösségi média, hogy a való életben is az Instagram-életet akarják elérni. Ez azonban letetetetlen. Nem véletlen, hogy kiégésre, pénzügyi és munkahelyi problémákra panaszkodnak azok a fiatalok, akikre ömlik a reklám minden felületen, ömlenek az influenszerek, akik azt kommunikálják, hogy bizony lehet tökéletes életet élni.
Ez azonban hazugság. A közösségi média megmérgezi a fiatal generációk életét, mert hazudik nekik. Azt mondja „légy szabad, válts munkát, utazz, bulizz, csinálj minél jobb Instagram-profilt, generálj lájkokat”. Aztán, ha ezzel megvagy, kiélted magad, elköltötted az összes pénzed designer ruhákra és tengerparti nyaralásokra, akkor elérted a virtuális életed csúcsát. Csak ezzel a való életben semmire sem mész. A virtuális közönség ugyanis csak lájkokban mérve létezik. A social médiában nem lesznek barátaid, nem lesz senki, aki átöleljen, nem lesz, akivel közös céljaid lehetnek. Nem lesz senkid és semmid. Egyedül maradsz és rájössz, hogy a virtuális világ felé kommunikált életed egy hamis látkép.
Szorongás a valóságtól
A cikket idézve pedig rá is jöhetünk azonnal a félelmetes válaszra, amire szerintem senki nem számított: a fiatal generációk szoronganak a valóságtól.
Utálom a postára járást, egyszerűen szorongok tőle
– idéz a cikkíró egy amerikai fiatalt, akit a New York Magazine kérdezett meg a kiégés témájában. A valóság tehát szörnyűbb, mint képzeltük. Az Y és Z generáció nagy része egész egyszerűen szorong a valóságos dolgoktól. Szoronganak a munkától, a tanulástól, a bevásárlástól, magától az élettől.
Alapvetőnek tűnő feladatokat nem bírnak már elvégezni, amik a felnőtt élettel járnak – például az ügyintézés
– áll a cikkben. De akkor mit tudnak? Tudják pörgetni a TikTokot, az Instagramot, tudnak panaszkodni és ráfogni minden bajukat a „klímaszorongásra” vagy a különféle pszichiátriai betegségekre. Ahelyett, hogy elkezdenének élni.
Céltalan kényelem vs. ambíciózus fáradtság
Hogyan lehet segíteni akkor a kiégett fiataloknak? Véleményem szerint abba kell hagyni a hazudozást irányukba. Ha nem tudsz elmenni a postára feladni egy levelet, akkor nem szorongsz, hanem egyszerűen életképtelen vagy. Ha nem fáradsz el eléggé a munkahelyeden, akkor nem dolgozol eleget, ha nincsenek céljaid, akkor nem élsz! A cikkíró így kezdi az írás legelején: „a nagyszüleink és szüleink gyakran még arról a helyről mentek nyugdíjba, ahol először dolgozni kezdtek. Huszonévesen már gyereket vállaltak, lakást vásároltak és látszólag ügyesen manővereztek a feladataik között.” Pedig nekik sem volt könnyű. Sőt! A mi generációnknak már sokkal több lehetősége van, mint a szüleinknek volt, a mi gyerekeinknek pedig majd még több lesz. A különbség az, hogy ők megtanultak élni a lehetőségekkel, mi pedig inkább a kényelmes mátrixot választjuk. Az útkeresés nem egyenlő azzal, hogy lusták leszünk. Az útkeresés izgalmas, fárasztó és tanulságos.
A fiatalkor arra való, hogy minél több mindent kipróbáljon az ember, hogy aztán később legyen miből gazdálkodnia. Nem szabad bedőlni a közösségi médiának. Meg kell tanulni külön választani a virtuális teret és a valóságot. A valóságban dolgozni kell, elfáradni, párt keresni, házat építeni, gyermeket vállalni. Sokkal színesebb ez, mint a közösségi média, sokkal izgalmasabb, mint bármelyik film és sokkal nehezebb, mint bármilyen vizsga. De a nap végén elmúlik a szorongás, a kilátástalanság érzése, mert tudod, hogy ma is teljes életet éltél a valóságban. Ezt kell megtanulnia a mi generációnknak, nem pedig további kifogásokat keresni.
A WMN cikke tökéletes példája a magyarázatkeresésnek és az önigazolásnak. Hamis magyarázatokat keresünk valótlan, önmagunknak kreált problémákra. Ahelyett, hogy liberális női magazinokban kezdjük el keresni a motiválatlanságunkra és a lustaságunkra a választ, én inkább azt javaslom, hogy kezdjünk el tervezni és élni a valóságban!
Forrás: PestiSrácok, wmn.hu
na4
2022-07-01 at 19:39
Rohamosan nö a lúzer social media hülyék száma.
Lári
2022-07-01 at 17:50
A képen nem látszik, de lehet vért izzadva túlóráztak nap mint nap hogy két napra busszal eljöhessenek ide szelfizni egyet.
De ugye a valóság az nem látszik egy kép mögül sosem.
Ungarn über alles !
2022-07-01 at 17:31
jujj de szelfisták ezek a nőstények – de Isten’mencs hogy megborjadzanak – abból lenne a baj !
ervin
2022-07-01 at 16:44
Kedves Bressa; előbb megveszi, utánna megdolgozik érte
Jutka
2022-07-01 at 16:29
Nincs instagramom, tik-tok-om, és a facen sem ülök egész nap, max pár percet naponta. S dolgozok napi 10 órákat, hétvégén is.
Na pussy
Dórikám ellenben ha kell ölelés, egy feszes push upban bármikor 😉
Bressa
2022-07-01 at 14:35
Valaki azon sopánkodik mennyit kellett várni az öröklakás kiutalására! Tényleg borzasztó! (A többség megdolgozik érte és megveszi)
Bressa
2022-07-01 at 14:32
A semmittevés marha nehéz műfaj!
Bulldog Orange
2022-07-01 at 12:56
Aki melózik, melózott, az mindig jutott egyről a kettőre, aki meg ráért klímaszorongani, meg világot váltani az nem! Könnyű meg sose volt…
Bagaméri
2022-07-01 at 12:12
Gondolatébresztö írás. A gyönyörü fiam 3 hete államvizsgázott és kapott master diplomát.24 éves,az egyetem alatt végig dolgozott,mikor ideje engedte és sportolt. A gyerekeket nem lehet csak a korszellem alapján megítélni,általánosítani még kevésbé. Jól kell szeretni és irányítani öket. Majd kiverekszik maguknak a saját részüket a világból.Voltak ,vannak minden generációban ilyenek is ,meg olyanok is. Nagyon sok szeretet van a mai gyerekekben is. Bízni kell bennük is,a Jóistenben is, a tiszteletet meg kell adni nekik is. Aztán,ha hülyeségeket csinálnak,mértékkel le kell pofozni öket. Nem ajnározni állandóan. Aki azt hiszi,hogy a korábbi generációk jobbak voltak,nagyon téved. Más korszellem,más embertípusokat dob felszínre. A mottóm mindig is az volt- “Apuka szigorú,de igazságtalan”. lolol höhö…
Orientál
2022-07-01 at 11:28
És az ilyen agyatlanok azt sem hajlandóak észrevenni hogy a túlzásba viszik a vásárlásaikat és ezzel is gátlástalanul szennyezik a környezetet. Mint Karácsony nagyon gazdag elvtársnője a Tüttő nekünk pofázza hogy tömegközlekedés alacsony lakás hőmérséklet ,kevés vízfogyasztás … .ő meg a luxusautóján megy még az önkormányzatba is.
hufi
2022-07-01 at 10:42
A cikk alapjaiban nem rossz, hadd mondjam el a saját példámat.
Ezeknek a mai gyerekeknek nincs motiváltságuk, nincs sikerélményük, -sodródnak.
A sportban a küzdés, a kitartás, a helyes elemzés nagyon fontos. A kreatív életben, a megoldóképesség, a fizikai erőnlét párosulva az akarattal sok mindent legyőz.
Csak egy példa: Mikor még versenyszerűen teniszeztem, elengedhetetlen volt a jó erőnlét, párosulva a gyors ászjárással, és a realitással.
Egy jobb játékostól kikapni nem szégyen, főleg ha beáldozzák az embert, mivel taktika az egész.
Szóval, ha nincs sikerélményük az életben, csak kudarcuk van, még jó, ha nem fordulnak a kábítószerek felé.
Lehetne még sorolni, nade sok múlik az egyénen is!
Netta
2022-07-01 at 09:51
“ lakást vásároltak ”
Aha!
32 éve még az öröklakás kiutalására is várnunk kellett. Előre kellett vállalnunk legalább két gyereket, hogy kapjunk egy két szobás OTP, vagy szövetkezeti öröklakást.
A legtöbb fiatal házasságkötéskor valamelyikük szüleinél maradt, míg lakáshoz jutott.
na4
2022-07-01 at 09:48
Aki hülye, az megérdemli a sorsát.
Zoltaiguszti
2022-07-01 at 09:47
Eléggé sematikusnak érzem a magyarázatot, megmondom őszintén.
Egyrészt nem veszi figyelmbe azt hogy a sok kínlódással mit is lehet elérni?
Ugynis éppen Thomas Piketty mutatta ki a híre tanulmányéban hogy 200 éve csökken a reálbér és nyílik a jövedelem olló a tőkebevételek felé.
Vagyis 200 éve folyamatosan egyre nagyobb mértékben szívják el munkája eredményét a dolgozóktól. Nyugaton ráadásul divat bérelni mindent.Többen leírták esélyük sincs már pl saját ingatlnara. Vagy van aki ki se bír szaadulni a diákhitele csapdájából.
Ilyen is volt régen? Hogy hiába tanultál szart se értél vele?
Érzik a lehetpségek tetőzősét. És ehhez hiába hasonlítják az öregek háborús dolgait. Ők tudták hogy a háború véget fog érni és ha túlélik mejd lesz ez meg az nekik mert megszerzuik.
Mint a Tizedes meg a többeiekben ahol főhős egy szervízt akar benzinkúttal az ezred zsoldjából.
Koppant a nyugati világ lehetőség horizintja.
Hozhatom Petőfit is példának. Puszta télen c versét….mit csinálnak télen a pusztán?
Hát nem sokat.
Tessék e-kütyüs világban keress egy munkahelyet ahol évente 3 hónapig tököt vakarhatsz!
Na ez a reálérték ami elkopott. Az e rész amitől jól érzed magad ha megvan, mert előnyt ad.
Több a lehetősége a mai generációnak? Meg jobban is van ellenőrizve nem? Ilyen totális kontroll amit szémítógépekkel és kamerákkal valósítottak meg sose volt még.
Tehát mit jelent egy állás? Azt hogy beállsz dolgozni oszt ott vagy. Ha átmégy egy másik helyre ugyanaz.Egyszerűen azért motiválatlanaok mert látványos semmiken kívül nem ajánl nekik semmit ez az élet.Ez az egyhelyben járás kultúrája.Csak még kurva sokan nem ismerték fel.
Honnan a büdös életbe lennének motiváltak amikor ennek a generéciónak tűnik fel először az hogyan lopják el az évekiet semmiért?
Azért hajtsa a rokkát hogy végén ne legyen semmilye valaki meg jól járjon?
A tőke tulajok elfelejtették azt hogy a munkaerő is akkor teper csak ha van jövő képe. Ha elveszik a tőkét tőle hozzá , mi a fasznak szopatná megát?
Jól látható most is csak 10% aki sikeres tud lenni. Csak most az átleg nem emelkedik sehova.
Minden kor életnívóját és reál jövedelmét a saját technikai szintjén kell értelmezni.
A 30as években egy bicikli és egy sparhelt volt haladás csúcsa. Attól hogy ma ezek olyan áron vannak hogy bárki megveheti még nem azt jelenti hogy a mai ember jobban él mint ők akkor…..Igen úgy érzik hogy jártaják őket körbe mint a szárazmalomban lovat és kb annyira is jutnak vele.A saját koruk igényei szerint. Szarul meg tudnak élni enélkül is.
Vaszeg ez az oka migri import kíséreltnek munkerő részről részben, csak ugye ez se jött be.
Meg az oka annak is hogy kiherélték a munkaerő érdekvédelmi szerveit és a cégek egyre inkább feudális urak mintjáráa próbálnak bánni a munkaerővel. Csak az már nem annyira hülye mint régen és már most látja az út végét amit felkínáltak nekik.
El is hiszem hogy motiválatlanok.Ki a fasz akar rabszolga lenni? Még azoknak is megvolt a reménye hogy elszökhetnek egyszer, vagy felszabadítják őket.
Uncle Ment
2022-07-01 at 09:46
A klímaszorongásos mondat nem sikerült.
Klímaszorongás ugyanis létezik.
Például a német általános iskolások azt hiszik, hogy miattuk van, ők okozzák a felmelegedést meg a gleccserolvadást stb.
Frankón klímaterrorban nőnek fel.
Krisz
2022-07-01 at 09:13
Végső Anna
2022-07-01 at 09:06
Ezt az “idézetet” keresem hetek óta. Köszi, hogy idemásoltad!
Végső Anna
2022-07-01 at 09:06
“Naprózsa”
2022-07-01 at 08:12
A diagnózis tökéletes.
“A rossz idők kemény embereket hoznak.
A kemény emberek jó időket hoznak.
A jó idők gyenge embereket hoznak.
A gyenge emberek rossz időket hoznak…”
/(általam) ismeretlen szerzőtől/
Már csak a kérdés, hogy a folyamat meddig képes ismétlődnek.
Naprózsa
2022-07-01 at 08:12
Ez az oka a mai világunknak, annak a mi nemzedékünk számára érthetetlen és egyre rettenetesebb jelenségnek, amikor ez a nemzedék mint egy vágóhídra terelt csorda rohan a szakadékba, a maga munkának, lázadásnak, liberalizmusnak képzelt öngyilkosságának.
Ahelyett, hogy élnének, felelősséget vállalnának a következő nemzedék felnevelésében, egy részük a világot akarja “megváltani” hülyébbnél hülyébb ötletekkel (de ezek legalább akarnak valamit), a másikuk nyafog, hogy mindjárt vége a világnak, miért vállaljak gyereket, a többi meg jóembernek akar látszani az interneten meg az életben is, de csak addig a pontig, amíg az ő mamahoteles életét közvetlenül nem zavarja (pld. migránsdajkálás).
Mondjuk ki őszintén, rendesen elkapattuk őket szeretetféltésből, hogy nekik már jobb életük legyen.
Ehelyett be sem akarnak lépni az életbe. Nálunk a tágabb családi, baráti körben is van sok ilyen egyik iskolából a másik képzésbe menekülő fiatal, aki szó szerint pánikba esik, ha valamit intézni kell, de annyi a remény, hogy mint “fáradt öregek” jelezni kezdtük, hogy most már nem a mi dolgunk ez, s ha nem is nagy lelkesedéssel de páran már megkezdtek a valóságban is élni. Csak ne legyen késő, és a nyugati romlottság ne rántson minket is magával.
Nagyon igaz, a kényelmes, békés élet gyenge nemzedéket termel, Ukrajnánál látszik is, hogy a gyenge világ háborúba torkollik, ami erős nemzedéket kényszerít ki. Csakhogy ma nem Római birodalom vagyunk, ami után még újra lehetett indítani, hanem atombombákon és dögvész vírusokon járjuk a haláltáncot…
Krisz
2022-07-01 at 07:49
Meg lehet szabadulni az ártalmak többségétől. Ehhez csupán tudatosság és sziklaszilárd világnézeti meggyőződés szükséges. Valamint hit.
Kata Erdélyiné
2022-07-01 at 07:46
Olvastam WMN cikkét, és egy korábbi beszélgetés jutott eszembe az egyik távolabbi családtaggal, mikor a gyerekeinkről beszélgettünk.3O éves gyermeke a szülei segitségét kéri, ha a napi ügyesbajos dolgait kell intézni,és nagyon fiatalon kezdte épiteni “karrierjét” a virtuális világban.
ervin
2022-07-01 at 07:45
Ha esetleg szükség lenne ölelésre én készen állok Dórika…..; sőt
Kiss Róbert
2022-07-01 at 07:38
A liberalizmus eltörli a karaktereket,
a határozott profillal rendelkező embert,
mivel miután a multivilág az egyén érvényesülését csak önmaga rendszerén(csak NEKI!!!hasznot hajtva)belül engedélyezi…így válik a szabadság eszménye pont az ellenkezőjévé???
ViAM
2022-07-01 at 07:28
” A fiatalkor arra való, hogy minél több mindent kipróbáljon az ember, hogy aztán később legyen miből gazdálkodni.”
Úgy ám! S amit nem tudunk, meg kell tanulni és a magunk erejéből boldogulni, mert minél több dologhoz értünk, annál jobban csökken a kiszolgáltatottságunk.
bl
2022-07-01 at 06:56
A liberalizmus selejtet termel.
A követelménymentes teljes szabadság lustákat, hópihéket, elodázókat, félőseket, nyugtalanokat, idiótákat, életelleneseket nevel. (A katonasággal az a baj, hogy azt kell csinálni amit mondanak. A szabad élettel meg az a baj, hogy senki se mondja meg, hogy mit kell csinálni, ebből származik a végtelen kényelemszeretete a liberalizmusnak. Majd más megcsinálja (épp, mint a kommunizmusban), aztán a végére mindig kiderül, hogy mégse.
A kiégéshez meg elég a pornó, vagy a drog. Meg kell kóstolni és néhány év múlva megszületik egy új cinikus, életellenes, önmagának szabadságot hazudó, valójában végtelenül erős függőségben élő emberi roncs.
A dolog valahol ott romlik el amikor a 3 éves nem kezd el feladatokat kapni, nem vonják be a felnőttek világába, gyerek marad örökre.
Angie
2022-07-01 at 06:43
Ezt a kiégést java részt köszönjük meg a pénzhajhász üzletembereknek, akiknek semmi nem elég és a nekik baksisért hajbókoló politikusoknak. De úgy gondolom ez emberfüggő is.