Nagyszerű sikert hozott a MOL Fehérvár eddigi legjobb kupateljesítménye. A piros-kékek gól nélküli 90 perc és hosszabbítás után, 11-es rúgásokkal kiverték az Európa Ligából az előzetesen jóval esélyesebbnek tartott francia Stade de Reims együttesét. A mieink ezzel továbbjutottak és ellenfelük a csoportkörért a Standard Liege-Vojvodina párharc győztese lesz majd.
KOVÁCS ATTILA
Két, viszonylag gyengébb ellenfél után egy jelentős játékerőt képviselő francia csapattal került szembe a MOL Fehérvár FC az Európa Liga selejtezőjének harmadik fordulójában. A Stade de Reims gárdájának erejét jól jelzi, hogy a tavalyi bajnoki kiírásban az 5. helyen végzett a francia élvonalban, maga mögé utasítva olyan nagyszerű csapatokat, mint a Lyon, a Monaco vagy a Montpellier.
A korábban legyőzött ír és máltai csapathoz képest tehát nagyságrendekkel erősebb csapat várt a mieinkre, előnynek tűnt ugyanakkor, hogy tudvalévő volt: egy meccsen dől el a továbbjutás és ezt az egy meccset hazai pályán vívják a piros-kékek.
Szükség is volt erre a lélektani előnyre, mert a Fehérvárnak nem igazán ment a játék az első két selejtezőkörben, igaz, abból akár erőt is meríthetett a magyar csapat, hogy a visszafogott játék ellenére mindkét párharcot sikerült győzelemmel zárni. Szintén bízhattunk abban, hogy a Reims még inkább „beragadt” a rajtnál, hiszen négy forduló után, mindössze egy megszerzett ponttal, kieső helyen szerénykednek a francia pontvadászatban. Az Európa Ligában ugyanakkor jól indultak, mert az előző körben – ami számukra az első játéknap volt – idegenben verték ki a svájci Servette csapatát.
A mérkőzés képe hasonlított a tegnapi Molde-FTC BL-selejtezőre, abból a szempontból, hogy a magyar csapat lendületes játékával indult, míg a franciák nem mutatták meg oroszlánkörmeiket. Igaz, jelentős mezőnyfölényt nem tudott kivívni a Fehérvár sem, de a védelme stabil volt, fegyelmezetten zárt, így a franciáknak nem is akadt gólszerzési lehetőségük. A mieink előtt ugyanakkor akadt egy-két helyzet, s ha akár Zivzivadze, akár Houri jobban összpontosít, előny birtokában vonulhatott volna pihenőre a magyar együttes.
A második félidőre érezhetően felpaprikázta magát a Reims, jóval agilisabb játékot produkáltak, mint az első játékrészben. A francia fölénnyel eltelt szűk negyedórát azonban átvészelte a Fehérvár, s mivel a vendégek nagy akarása és lendülete a 60. perc tájékán alábbhagyott, ismét kiegyenlített mezőnyjátékot láthattunk. A félidő derekán újra adódtak lehetőségek a mieink előtt, ám sajnos sem Nego, sem pedig Nikolov nem tudott a kapuba találni. Pedig Nego lényegében zavartalanul lőhetett úgy 10 méterről, középről. Márton Gábor vezetőedző igyekezett frissíteni a támadósort, pályára küldte Evandrot és Hodzicot is.
A rendes játékidő utolsó 10 percében felélénkült a játék, s mivel a csapatok védekezése – talán a fáradtság miatt – kevésbé volt fegyelmezett, felváltva adódtak lehetőségek a kapuk előtt. A 89. percben kecsegtető helyről jutott szabadrúgáshoz a Fehérvár. Houri jól is lőtt kapura, ám a franciák portása, Rajkovics magabiztosan fogta a jobb alsó sarokra tartó lövést. Mivel a játékvezető által meghatározott három perces ráadásban sem született gól, így jöhetett a hosszabbítás. Mi, szurkolók pedig a 90 perc után megállapíthattuk, hogy a Reims csapata semmiképpen nem tartozik a verhetetlen ellenfelek közé, és a rendes játékidő összképe alapján inkább a Fehérvár állt közelebb a győzelemhez.
A hosszabbítás első félideje hasonlóan hektikus játékot hozott, mint amit a rendes játékidő végén láthattunk. Hol az egyik, hol a másik kapu előtt adódott lehetőség, és bizony a 104. percben, egy klasszikus kontra után nagy helyzetbe kerültek a franciák, ám szerencsére Toure lövését Kovácsik ragyogó bravúrral védeni tudta.
A folytatásban előbb a csereként beállt Hodzic veszélyeztetett egyik, majd Donis a másik oldalon. A 113. percben Sierhuis eresztett el egy életerős szabadrúgást, ám gól ebből a próbálkozásból sem született. Egy perccel később a franciák belga védője, Foket reklamálásért megkapta a második sárga lapját is, így idő előtt mehetett zuhanyozni. Az utolsó percekre láthatóan mindkét csapat elkészült az erejével és érezhetően már csak arra törekedett, hogy ne kapjon gólt a legvégén. Mindenki beletörődött abba, hogy – más lehetőség híján – klasszikus „orosz rulettel”, vagyis 11-es rúgásokkal dől majd el a továbbjutó kiléte.
A büntetőpárbajban a Fehérvár kezdett. Evandro lövésébe Rajkovics ugyan belepiszkált, a labda begurult a sarokba, míg a francia házi gólkirály próbálkozását Kovácsik csodálatos vetődéssel hárította, így nálunk volt az előny. A második körben Stopira elemi erővel lőtt a léc alá, míg Kovácsik Ádám „Disztl Péterezett”, a francia csapatkapitány büntetőjét ugyanis úgy védte ki, hogy még csak ki sem pattant róla a labda. Ilyet Fehérváron utoljára Disztl Péter produkált, amikor 1985 tavaszán a manchesteri Albiston büntetőjét hárította az UEFA Kupában. A következő körben Hodzic és a francia Konan is belőtte a labdát, ám Kovácsik két védésének köszönhetően Loic Nego már úgy állhatott a labda mögé, hogy sikeres lövés esetén továbbjuttatja a csapatát. Nem is hibázott a francia bekk, így a MOL Fehérvár FC hatalmas bravúrt bemutatva továbbjutott!
A fehérváriak megérdemelték a sikert, mert nem ijedtek meg esélyesebb ellenfelüktől, és a legvégén, a döntő pillanatokban nem hibáztak, sőt, Kovácsik Ádám révén két bravúrra is képes volt. A piros-kékek ellenfele a csoportkörért a Standard Liege-Vojvodina párharc győztese lesz majd!
Facebook hozzászólás
Facebook
Twitter
YouTube
RSS