Egyelőre még csak próbálom feldolgozni a traumát. És nem feltenni azokat a fasiszta kérdéseket, miszerint a CEU-nak hány olyan oktatója van, aki nem oktatója például a Közép-Európai Egyetemnek. Vagy felvetni azt, hogy a CEU és a KEE a magyarországi liberális értelmiség fő kifizető helye, ahol nagyon jól ellentételezik a nyugati áltudományok magas színvonalú ránk tukmálását.
Azt, hogy mellesleg angol nyelven ezt más szerencsétlen népek és családok lányaival és fiaival is megteszik, az teljesen lényegtelen. Most szólok, lehet, hogy későn, hogy a marxizmus-leninizmust is lehetett magas színvonalon, izgalmasan oktatni, jó szövegeket is lehetett találni hozzá. A lényegi különbség az volt, hogy a boldogult nyolcvanas években az ember, ha kibotorkált az óráról az utcára, azért visszazökkent a valóságba és érezte, hogy a tanultaknak mennyire csekély köze is van a valósághoz.
Még itt nálunk is, pedig ez tényleg a legvidámabb barakk volt.
Tulajdonképpen még azt sem beszéltük meg, hogy hány magyar fiatalt rángattak bele az eszmerendszerükbe, tettek hazátlanná és boldogtalanná, „világpolgárrá”, vagyis képessé arra, hogy a világ bármelyik nagyvárosában jól tudják magukat érezni egy Starbucks-ban. És igazi SJW-nak tudják érezni magukat közben.
Mondjuk egyébként hiába tettek agyhalottá ezreket, száz számra vannak olyanok, nem csak CEU-s diplomát szerzők, hanem Soros-ösztöndíjasok is, akik a jeles filantróp szervezeteivel és aktivistáival történő ismétlődő találkozások hatására mentek át konzervatívba. A CEU és KEE nem csak a nyílt társadalom híveit képezte ipari méretekben, hanem a zárt társadalom hívévé nevelt egy csomó olyan embert, aki a maga gyámoltalanságában korábban azt hitte, hogy ő liberális. A magokat már elvetette a CEU-KEE kettős, szórta a gyommagvakat mindenfelé, de hát mindig van búza az ocsú között, egyúttal megteremtette a normalitás híveinek szövetségét is.
De most már elég volt. Megtanultuk a leckét, pontosan fel tudjuk mérni, hogy a nyílt társadalom eszméje micsoda ótvaros, veszélyes és gonosz ostobaság.
Rettentő vicces, hogyha nem ennyire nyíltan gátlástalanul, nagyképűen hirdetik a hülyeségeiket, és nem egy ilyen undorító, nagypofájú, lopós, szadeszes banda adja hozzá az arcát, akkor lehet, hogy úgy vezetik be az ember és a lótetű közötti házasság jogintézményét vagy a fiúcsecsemők születés utáni kasztrálását, hogy be sem mondja azt a tévé.
Illusztrációként: Most olvasom a Magyar Liberális Párt felhívását a következő címmel: „Varázsoljunk karácsonyt a tanyavilágba!” Én jó pár évet éltem a tanyavilágban. A tanyavilág egy komplex élettér, még most is az tud lenni, annak ellenére, hogy a kommunisták és a liberálisok mindent megtettek a gazdasági és az emberi ellehetetlenítésére. Nem csak hogy ott is van karácsony, hanem csak ott van igazán. Kikérem magunknak, hogy városi puhapöcsök, fizikai munkára szellemileg, fizikailag alkalmatlan, felelősséget soha nem vállaló retardáltak a tanyasi életformát, a tanyasi embereket a szegénységgel, a rászorultsággal azonosítsák. A nyolcvan éves Mari néni negyedmagával néhány kapával szétkergetné az egész CEU-s bagást. De megnézném...
Meg a Mari néni arcát is, amikor elmagyarázom neki ezt a gender izét...
Nem az eszünk mentett meg bennünket sajnos, simán benyaltuk volna ezt az egész liberalizmus izét, csak néhányan kiabáltak volna valahol az erdőszélen, hogy mindenünket, a vagyonunktól az eszünkig, a nemzetiségünktől a nemünkig elveszítünk ebben a fene nagy jólétben és szabadságban.
Ha a liberális értelmiség, a Soros, a CEU nem kéri, némi mézesmadzag kíséretében, hogy működjünk már közre az ő nagy tervükben és fáradjunk ki a konyhába, tekerjük rá a kötelet a gázcsőre és rúgjuk ki magunk alól a sámedlit, akkor nem jövünk rá, hogy mi folyik itt.
Nem csak a CEU-nak, hanem a CEU eszmeiségének sincs helye Magyarországon!
Ez attól Magyarország, attól magyar, attól ország, attól érezzük jól magunkat, hogy ilyen baromságokat nem gondolunk. Én abban reménykedem, hogy egy csomó belpesti értelmiségi, akinek a CEU-s fizetése finanszírozza a felső-középosztály jellegű életvitelét, most legalább hetente egyszer vonatozhat majd Bécsbe előadni. De ezek annyira pofátlanok bírnak lenni, hogy legfeljebb a feliratot helyezik majd át, igaz azt a legsúlyosabb nyivákolások közepette.
Ne engedjétek, hogy a gyerekeitek szélsőliberális „társadalomtudósok” kezébe kerüljenek!
