„Kifelejtette” Göncz Kingát a 12 milliárdos korrupciós ügyből a haladó sajtó

Az egykori MSZP-s politikus, Göncz Kinga által alapított alapítvány is tagja volt azon két cég egyikének, amelyeknél súlyos szabálytalanságokat és csalást állapított meg az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala (OLAF). A haladó sajtó „mindössze” Göncz Kinga alapos érintettségét felejtette ki az esetről szóló híradásaiból. Az OLAF ajánlása szerint több mint 12 milliárd forint uniós támogatást kellene visszafizetniük a cégeknek. A NAV is hasonló mértékű, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalást állapított meg.

A Göncz Kinga egykori szocialista politikus által alapított Pillar Alapítvány is tagja volt annak a két nonprofit kutatóközpont egyikének, amelyeknél bűncselekményre utaló tényállásokat fedett fel az OLAF – írta meg a Magyar Idők. Az egymással stratégiai kapcsolatban álló, ugyanazon cégcsoporthoz tartozó Pillar Európa Nonprofit Kft. és a BME Infokom Kft. (mai nevén Infokom-Innnovátor Nonprofit Kft.) az EU költségvetéséből finanszírozott projektjeikhez közösen alkalmaztak kutatókat és más dolgozókat. A Pillar Európa Kft. a Göncz Kinga, Gyurcsány egykori külügyminisztere által jegyzett alapítvány köré szerveződött, és nem civil tevékenységet összefogó szervezetként működött.

Mint egy korrupciós tanmesében: kamu munkavállalók, kamu szerződések, túlárazás

A 2015-ben indított OLAF-vizsgálat szerint a két cég azért hozott létre regionális irodákat, hogy pályázhasson EU-s kutatási-fejlesztési támogatásokra, azonban a három vidéki településre – Etyekre, Bicskére és Tétre – bejelentett tizenhárom munkavállaló is a cégek budapesti irodahelyiségében dolgozott. Ők arra kaptak utasítást, hogy a projektek ellenőrzésekor jelenjenek meg a vidéki irodákban. A két cég harmincegy projekthez kapcsolódóan, kétszáznál több alkalommal nyilatkozott hamisan arról, hogy az érintett munkavállalók vidéki irodákban dolgoznak. Ugyancsak hamis nyilatkozatokat tartalmaztak a távmunkaszerződések, sőt 1306 szerződés maga is valótlan volt, miközben olyan alkalmazottaknak is fizettek a cégek, akik nem dolgoztak a projektben, tehát nem lehetett volna uniós támogatásból fizetni őket.

E-mailek tanúsága szerint olyan, akár négyszeresen túlárazott projekteket adtak be szándékosan, amelyeket a két cég maga valósított meg, a hasznot pedig alvállalkozói szerződések láncolatán keresztül juttatták ki: tizenkétmillió forint értékben állítottak ki hamis készpénzfizetési számlákat. Egy, a vállalatok által bérelt épület éves díjáról is készítettek olyan számlát, amely mögött feltehetően nem volt teljesítés. Egy, a projekt eredményeként elkészült weblap nem elérhető, egy másik projekt esetében szervereket és tanulmányokat áraztak túl.

Az OLAF összesen három személyt és nagyjából két tucat szervezetet talált érintettnek az ügyben. Az Európai Bizottságnak tett ajánlásuk szerint a két cégnek közel 12 és fél milliárd forintot kellene visszafizetnie a felmerült szabálytalanságok és a csalás gyanúja miatt. A hivatal a Legfőbb Ügyészség számára is megfogalmazott ajánlásokat, az elérhető adatok alapján a NAV Bűnügyi Főigazgatóság Központi Nyomozó Főosztály 9,7 milliárd forint értékű, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalást állapított meg.

Forrás: Magyar Idők