Pesti Srácok
Összes videó
PS Riport
Az Öreg
‎GEOrgPOLITIKA
Katrantén Vlog
Karantén kibeszélő
Kocsmai igazságok
Ladikpisztoly
Libz'z of TikTok
Mi kérdezünk
Morál Hal Melindával
Polbeat
Megmondjuk
Forró drót
Magyar ugar
Világugar
Podcast

Kim Dzsongun húga nem viccel: felrobbantott egy dél-koreai irodaházat

PPestiSrácok.hu Forró drót 2020. december 28. 21:10
Kim Dzsongun húga nem viccel: felrobbantott egy dél-koreai irodaházat

Kim Dzsongun húga, Kim Jodzsong kijelentette: készen áll arra, hogy az első női diktátorrá váljon Észak-Koreában. A harminckét éves Jodzsong kétségtelenül egyre nagyobb hírnevet szerez nemzetközi szinten, júniusban tett nyilatkozatára pedig, melyben tulajdonképpen megfenyegette Dél-Koreát, a nemzetközi sajtó is felfigyelt – írta meg cikkében a liner.hu.

Kim Jodzsong retorikája sokkal harsányabb, mint bátyjáé, mondhatni kifejezetten szélsőséges ahhoz képest, melyet eddig megszoktunk az észak-koreai rezsimtől. A júniusi konfliktus kiváltó oka a Kim Dzsongun diktatúrája ellen tiltakozó aktivisták szórólapkampánya volt, mikor is észak-koreai disszidensek és aktivisták hőlégballonok segítségével olyan szórólapokat juttattak át a határon Észak-Koreába, melyeken komoly kritikákat fogalmaztak meg az emberi jogi helyzettel és a phenjani rezsimmel kapcsolatban. Annak ellenére, hogy Jodzsong korábban tiszteletteljes és illedelmes viselkedést tanúsított, mára megmutatta valódi arcát, megszólalásai agresszívak, túlontúl magabiztos retorikája pedig kétségkívül szándékos.

A szórólapos eset után ugyanis Jodzsong az észak-koreai menekülteket söpredéknek és csőcseléknek nevezte, akik megsértették az ország méltóságát, továbbá Kim Dzsongun presztízsét. Bár a szórólapos akció a dél-koreai kormánytól abszolút független aktivisták műve volt, Jodzsong nagyon súlyos választ adott a történtekre. Miután a disszidensek átküldték Észak-Koreába az ötszázezer szórólapot, ötszáz apró könyvet és ezer adathordozót, Jodzsong felrobbantatta a két ország határán fekvő nyolcmillió dollár értékű irodát, melyet Dél-Korea épített, mindezt azért, hogy Dél-Korea drágán megfizessen elkövetett bűneiért – írja a Daily Beast.

Habár az észak-koreai rezsimet komoly titkok övezik, a kiszivárgott információk szerint egy másik testvér Kim Dzsongcshol kerülhetett volna vezetői szerepbe az országban, azonban állítólagos túlzott nőiessége miatt a harmadik fiútestvér, Kim Dzsongun lett Kim Dzsongil utódja a diktátor halála után. A legidősebb testvér, Kim Dzsongnam azért nem kerülhetett az ország élére, mert még 2001-ben hamis útlevéllel próbált belépni Japánba, azonban a reptéren elfogták és Kínába toloncolták.

PestiSracok facebook image

Forrás: liner.hu; Fotó: Getty Images

Kapcsolódó témák
kim jodzsong kim dzsongun dél-korea
Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.