Kína az egyetlen gazdasági világhatalom, amely a koronavírus alatt is növekedik, de az oroszok sem panaszkodhatnak

A gazdasági adatokból úgy tűnik, hogy a keleti nagyhatalmak jobban kezelik a koronavírus miatt kialakult válságot, mint Európa és Amerika. Kína teljesítménye egészen elképesztő, de az oroszok se állnak valami rosszul. Sőt, úgy tűnik, hogy náluk nem is igazán a járvány kezelése a fő gond, hanem az alacsony olajárak. Ha ez így folytatódik, akkor Kína sokkal hamarabb leelőzheti az Egyesült Államokat és a világ első számú hatalmává válhat. Oroszország GDP-je jövőre vásárlóerő-paritáson számolva nagyobb lehet, mint Németországé, és a világ ötödik gazdasági hatalma lesz. 

Kína az egyetlen nagyobb gazdaság a világban, amelyik az idén növekedni fog. A JP Morgan például a közelmúltban a 2020-as kínai növekedési előrejelzést 2,5 százalékra emelte az áprilisi 1,3 százalékról. Kína, a világ második legnagyobb gazdasága reál GDP-ben kifejezve lassan utoléri az Egyesült Államokat. Közgazdászok szerint a Covid-19 gyors visszapattanása felgyorsítja ezt a folyamatot – írja az amerikai Wall Street Journal. Homi Kharas, a Brookings Intézet vezető globális közgazdasági és fejlesztési munkatársa úgy véli, a koronavírus jó úton mozgatja Kína gazdaságát, hogy abszolút értékben 2028-ban elérje az USA-val való paritást, a jelenlegi dollár felhasználásával, két évvel gyorsabban, mint a koronavírus előtti becslése szerint. A cikk hozzátette, hogy a koronavírus előtt a Deutsche Bank becslése szerint Kína gazdasága 2019 és 2023 között nagyjából 26 százalékkal nő, szemben az Egyesült Államok azonos időszakának 8,5 százalékával. Most – figyelembe véve a világjárvány hatását – a bank arra számít, hogy Kína gazdasági terjeszkedése enyhén mérséklődik, de így is 24 százalékkal bővül 2019 és 2023 között, míg az Egyesült Államok ezen a szakaszon 3,9 százalékkal fog növekedni.

Vuhan már teljes erővel termel

Érdemes megnézni Vuhan példáját, amely a pandémia kiindulópontja volt és a gazdaságát komolyan visszavettete a járvány. A GDP-je az első negyedévben 40,5 százalékkal zsugorodott éves összevetésben, de a Changjiang Daily helyi média szerint a város második negyedéves teljesítménye már visszakanyarodott az előző évivel azonos szintre. Áprilistól júniusig a kínai GDP 3,2 százalékos pozitív növekedést mutatott, míg az Egyesült Államok második negyedéves GDP-je 9,5 százalékkal esett vissza éves szinten a koronavírus okozta korlátozások közepette.

Az orosz gazdasági mutatók is jobbak a vártnál

Oroszország GDP-csökkenése a második negyedévben, a világjárvány csúcspontján 8,5 százalékkal alacsonyabbnak bizonyult az előrejelzéseknél. Az orosz gazdaságfejlesztési minisztérium 9,6 százalékos, a jegybank 9,5-10 százalékos csökkenésre számított. Oroszország gazdasága összességében azonban csupán 3,6 százalékkal csökkent 2020 első felében, ami szintén jobb a vártnál. Ennek fényében az orosz gazdaságfejlesztési minisztérium 5%-ról 3,9%-ra módosította az orosz gazdaság 2020-as visszaesésének becslését. Bár ez jelentős esés, mégsem olyan drasztikus, mint amellyel a legtöbb nyugati ország szembesül. Maga Németország 6,5% körüli GDP-zuhanást tapasztalhat a Deutsche Welle állami műsorszolgáltató szerint, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok pedig még meredekebb eséssel fog szembesülni. A minisztérium azt is figyelembe veszi, hogy Oroszország jövőre gyorsan fellendül, a gazdasági erő jövő nyárra visszaáll a koronavírus előtti szintre.

Jövőre az oroszok megelőzhetik a németeket

Az IMF előrejelzései szerint az év végére Oroszország GDP-je 4176 milliárd dollárra rúg, Németországé 4160 milliárd dollár, Japán pedig a negyedik helyen áll (5451 milliárd dollár). Névleges dollárral mérve azonban a jelenlegi árfolyamon Oroszország csak a 11. (1637 milliárd dollár), Németország pedig az ötödik helyet foglalja el (3863 milliárd dollár). Az eltérést a rubel 2013 óta tartó jelentős leértékelődése magyarázza. Az IMF úgy véli, hogy az orosz fizetőeszközt a dollárral szemben körülbelül 2,7-szeres tényező értékeli alul.

Diktatúra vagy demokrácia?

Összességében úgy tűnik, hogy a keleti nagyhatalmak jobban reagálnak a Covid-válságra, mint a nyugati államok. Bár azért a kép ennél bonyolultabb, hiszen míg Japán és Korea alig szenvedi meg a járványt, addig India katasztrofális helyzetben van. Ennek okait csak találgatni lehet. A keleti társadalmakra jellemző fegyelem, az egészségügyi szabályok fokozottabb betartása húzódhat meg a háttérben. Vagy a diktatúrák és demokráciák közti különbség? Bár ennek ellentmond, hogy Kína valóban kommunista diktatúra, de Japán vagy Dél-Korea nyugati típusú demokráciák. Mindegyikük stabilan szerepel, bár igaz, hogy Kína teljesítménye ebben az összehasonlításban is kimagasló.

Európa és Amerika vitatkozik, de nem cselekszik

Eközben nálunk, Európában az uniós tagállamok egy 650 milliárd eurós mentőcsomagot fogadtak el, de ezt az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia, ami nem lesz egyszerű menet. Félő, hogy a jogállamiságról szóló céltalan vita miatt az egész csomagból nem lesz semmi, vagy ha igen, addigra már túl késő lesz. Amerika pedig elnököt választ és némely városában szabályos utcai harcok dúlnak. Ilyen körülmények közepette ki ér rá foglalkozni a gazdasággal? Csak káosz és még nagyobb káosz várható.

Fotó: MTI