Pesti Srácok

Kiújultak Aleppóban a légicsapások

Kiújultak Aleppóban a légicsapások

A szír felkelők feladták Aleppót, a kormánnyal kötött megállapodás értelmében a város keleti részének kiürítését december 14-én el kellett volna kezdeni. A felkelők szerint a milíciák miatt csúszik az evakuálás. A fegyverszünet is véget ért, a kormánycsapatok újra elkezdték lőni a városrészt. Az Aleppóért vívott harc több mint négy évig tartott, a város mészárszékké változott, Szíria központjából csak romhalmaz maradt - írja az Origó.

Nem kezdődött el Aleppó keleti részének kiürítése december 14-én, szerdán hajnalban, ahogy a Bassár el-Aszad szír elnököt támogató erők és az ellen lázadó csoportok közti megállapodás értelmében kellett volna. A Reutersnek az egyik lázadó csoport parancsnoka azt nyilatkozta, hogy a kiürítést Irán által támogatott síita csoportok akadályozzák – akik a kormányt támogatják. A szír kormánycsapatok újra lőni kezdték a városrészt. A Reuters próbálta megtudni az Aszadot támogató erők tisztviselőitől, szerintük mi akadályozza a kiürítés elkezdését, illetve mikor fog elkezdődni, de nem kaptak választ. Lázadó tisztviselők szerint elképzelhető, hogy a kiürítés csak csütörtökön kezdődik el. Az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja (OSDH) jelentése szerint a városrész evakuálására szánt buszok szerda reggel nem indultak el, a kormányerők és a felkelők között megosztott Szalaheddin negyedben várakoztak. Pedig a lakosság felkészült a városrész elhagyására, jelentések szerint az emberek összepakolták a dolgaikat. Amit nem tudnak magukkal vinni, azt elégetik, sokan attól tartanak, a bevonuló kormányerők fosztogatni fognak. Közben az MTI azt írta, hogy mintegy ezer, Aleppóból az éjszaka során evakuált embert tartanak fel egy iráni milícia ellenőrzőpontjánál az észak-szíriai városon kívül - jelentette szerdán az Anadolu török hírügynökség a Török Vörösfélhold vezetőjére hivatkozva.

- mondta Kerem Kinik, a török segélyszervezet vezetője. Hozzátette: folynak a tárgyalások arról, hogy a civileket szállító buszokat továbbengedjék az Aleppótól nyugatra fekvő Idlíb tartomány felkelők ellenőrizte területeire. Az Anadolu hírügynökség közben - ennek ellentmondva - azt jelentette, hogy a török segélyszervezet szerint kedd este megérkezett Idlíbbe mintegy ezer, Kelet-Aleppóból kimenekített civil.

PestiSracok facebook image

Békéban elhagyhatják a civilek és a lázadók Aleppót

Az Aszadot támogató erők és a lázadók közti megegyezés Oroszország és Törökország közbenjárásával született meg, miután a kormányerők (az orosz légierő támogatásával) megtörték az aleppói felkelőket. A megegyezés szerint a lázadók és a civil lakosság békében elhagyhatják Aleppót, ami így teljes egészében a szír kormány kezébe kerül. Aleppó visszafoglalása a legnagyobb győzelem Aszad számára 2011, az ellene indult felkelés kitörése óta. A város visszavétele ugyan nagy győzelem Aszadnak, de korántsem jelenti a szíriai polgárháború végét, Szíria területének jelentős része lázadó csoportok, illetve az Iszlám Állam ellenőrzése alatt marad.

Véres romhalmazzá vált Szíria legnagyobb városa

Az Origón megjelent írás szerint Aleppó visszafoglalásának szimbolikus jelentősége sem elhanyagolható: 2012-ig 2,3 millió lakosával Aleppó volt Szíria legnagyobb városa, ipari és pénzügyi központja, óvárosa UNESCO-világörökség. 2016 végére azonban csupán véres romhalmaz maradt belőle. A város gyakorlatilag kimaradt az Aszad elleni felkelésből 2011-ben, a polgárháború 2012-ben érte el. A felkelők azonban nem tudták elfoglalni az egész várost, nyugati része a szír hadsereg és az Aszadot támogató iráni, iraki, afgán és libanoni síita milíciák kezén maradt, keleti része a főként szunnita felkelőké lett. A felkelők az évek során anyagi támogatást kaptak az Aszaddal szemben álló országoktól, többek közt az Egyesült Államoktól, Szaúd-Arábiától és Törökországtól. Aszadot és szövetségeseit elsősorban Oroszország támogatta, 2015-től a felkelők elleni légicsapásokkal is, amelyek nagyban hozzájárultak a város visszavételéhez.

Az MTI közben arról számolt be az Emeri jogok Szíriai Megfigyelőközpontjára hivatkozva (OSDH), hogy a légicsapások is kiújultak szerdán a felkelők kezén lévő utolsó aleppói városrész ellen, miután a szíriai kormányerők többórás tűzszünetet követően, reggel ismét lőni kezdték az övezetet. A kiterjedt szíriai aktivistahálózattal rendelkező, londoni székhelyű emigráns szervezet beszámolója szerint a Bassár el-Aszad szíriai elnök vezette rezsim erői szerda reggel legalább 14 gránátlövedéket lőttek ki a kelet-aleppói területre, ahonnan az eredeti tervek szerint - egy Oroszország és Törökország közvetítésével kedden tető alá hozott megállapodás értelmében - hajnalban evakuálni kellett volna a civileket és a felkelőket. Kora délután légitámadások érték a negyedet.

Az Origó teljes cikkét itt olvashatják.

Forrás: Origó, MTI, fotó: AFP

Ajánljuk még

Húsz éve verték agyon Simon Tibort, a Fradi legendáját – Gyilkosai túl olcsón megúszták

Sport 2022 április 23.
Húsz éve, 2002. április 23-án hunyt el Simon Tibor 16-szoros válogatott labdarúgó, a Ferencváros legendás hátvédje. Az „elhunyt” szó persze sántít, hiszen a Fradi játékosát agyonverték. Magyar György, az egyik tettes védője korábban Szabó Gergő kollegánknak így foglalta össze az eseményeket: ezek a lények puszta szórakozásból vertek halálra egy menekülő, bocsánatot kérő és életéért könyörgő embert, majd ott hagyták saját vérében a flaszteren.

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.