Pesti Srácok

Kiutasított afgán bandafőnök fenyegeti a német rendőrséget: száz ember csak a parancsomra vár és végetek!

Kiutasított afgán bandafőnök fenyegeti a német rendőrséget: száz ember csak a parancsomra vár és végetek!

Nincs könnyű dolga a német rendőrségnek a harmincöt éves Sanger Ahmadival: az afgán férfit még 2017-ben utasították ki Németországból, miután több bűncselekménnyel is kapcsolatba hozták. Ahmadi a hírhedt Lions Cartel nevű, javarészt afgánokból álló bűnözői csoportot irányította, és úgy tűnik, ebben az sem gátolja, hogy már nem az európai országban él.

Hosszas huzavona után sikerült 2017-ben kiutasítani Németországból a Sanger Ahmadi nevű afgán bűnözőt. Négy éve a férfit tizenhárom társával küldték vissza hazájukba, ám volt egy német zöld politikus, a bevándorláspárti Claudia Roth, aki megpróbálta megakadályozni, hogy elküldjék Ahmadit és felebarátait. Sanger Ahmadi több száz fős csapatot verbuvált Németországban: a javarészt afgánokból álló, „Lions Cartel” nevű társaság több erőszakos bűncselekményért is felelős, és Ahmadi volt a banda vezetője. A csoport leginkább drogkereskedelemből és prostituáltak futtatásából tartja fenn magát, harmincnál is több bűncselekménnyel hozták összefüggésbe őket. Bár a hatóságok végül kiutasították a csoport vezérét, ő azonban még mindig nyeregben érzi magát, előszeretettel posztol Instagram-oldalára videókat, amelyekben a német rendőröket fenyegeti.

– fenyegetőzött egy Insta-sztoriban, majd kifejtette, hogy társai is papíron ki vannak utasítva az országból, de mégis boldogan éldegélnek a német utcákon. Végigpörgetve Ahmadi Instagram-profilját, látható, hogy a bűnöző igencsak aktív posztoló: több videót is feltett arról, hogy a banda logóját tetováltatta magára, büszkén pózol fegyverekkel és kicsit sem zavarja az, hogy kiutasították Németországból.

PestiSracok facebook image

– reagált a fenyegetésekre Stephan Mayer, a CSU képviselője. Mayer szerint mindennek van határa, és Claudia Rothnak nincs helye az új német parlamentben: nem lehet olyasvalaki képviselő, aki egy német rendőröket fenyegető alvilági alakot menteget. Az Alternatív Németországért (AfD) nevű bevándorlásellenes párt kiadott egy közleményt, a Zöldeknek címezve, amiben élesen bírálták a feljebb már említett Rothot, orruk alá dörgölve, hogy egy bűnözőt próbáltak Németországban tartani. Beatrix von Storch, az AfD parlamenti frakcióvezető-helyettese elmondta: újra bebizonyosodott, hogy a zöld politikusok szimpatizálnak az iszlamista bűnözőkkel.

A migrációs hátterű banda nem először húz ujjat a rendőrökkel: több német nagyvárosban is összetűzésbe keveredtek a hatóság embereivel, Berlinben 2018-ban kis híján verekedésig fajult a konfliktus.

Forrás: Focus.de; Fotó: Bild

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.