Az utolsó óra utolsó percében járunk – nyilatkozták egybehangzóan portálunknak a még ma is sok száz település számára tévét és internetet szolgáltató magyar kábelszolgáltató cégek és érdekképviseleteik vezetői. Miközben a legnagyobb médiaszolgáltatók és közvetítő cégek nézettségi rekordokat döntenek a koronavírus-járvány közepette, a még megmaradt hazai kis- és középvállalatok a fennmaradásukért küzdenek, hiszen általánosan sokszoros árat fizettetnek meg velük – ezáltal pedig az előfizetőkkel is – ugyanazért a szolgáltatásért a multik. Groteszk piaci és versenyszabályozás, homályos válaszok és megannyi kérdés övezi a témát, amelynek portálunk járt utána.
A tévécsatornák ugyan élvezhetik a járványhelyzet „áldásait”, de kevesen tudják, hogy ezek a médiaszolgáltatók már hosszú évek óta lehetetlenítik el a hazai kábelszolgáltatókat. Ez a mintegy 100-150 magyar kis- és középvállalat még néhány száz település – zömében falvak, kisvárosok – lakói számára szolgáltat tévét és internetet, azonban az itt élőknek méltánytalanul többet kell fizetnie ugyanazért a szolgáltatásért, amelyet városi polgártársaik töredékáron megkaphatnak valamelyik jól ismert multitól. Amikor tehát a munka után hazaérve bekapcsoljuk a tévét, vagy éppen csatlakozunk a wifihez, nem is sejtjük, hogy ez miért is kerülhet számunkra annyiba, amennyit elkérnek tőlünk.
HAZAI KÁBELSZOLGÁLTATÓ KKV-SZEKTOR?
Sokak számára ma már meglepő lehet a tény, hogy a legnagyobb ismert szolgáltatók mellett – Telekom, Vodafone, Digi stb. – egyáltalán léteznek még ilyen profilú cégek. A valóság azonban, hogy ezek a mára megfogyatkozott kkv-k a ’80-as évek végére visszanyúló történettel rendelkeznek. A rendszerváltást követően beérkezett a nyugati technológia és tőke, amely az addigra gazdagon kiépült kábeltelevízió-hálózatokra épülve tudott gyökeret verni hazánkban. Az évtizedes folyamat nem meglepő módon a nagy haszonnal kecsegtető városok multik általi bekebelezéséhez vezetett, míg a körülbelül nullszaldót ígérő kistelepülések az időközben szinte vegetálásig jutott magyar vállalkozások nyakán maradtak.
AZ UTOLSÓ KOPORSÓSZÖG
A 2000-es években a fentebbi folyamatot betetőzte egy tőrdöfésszerű üzleti gyakorlat kialakulása a magyar piacon. Addig ugyanis a nagy televíziók a csatornáikat ugyanolyan árazás mellett adták el a közvetítő cégeknek, legyenek azok nagy multik vagy hazai kkv-k, a szolgáltatás árát ugyanis az előfizetők száma szerint határozták meg – ez a gyakorlat természetesen nem volt egyedülálló: a szintén sokszereplős szolgáltatással rendelkező Ausztriában és Svájcban mind a mai napig érvényes a műsorszolgáltatási díj valamennyi vevő számára egységes megállapítása. A bombát hazánkban a Digi robbantotta fel azzal, hogy az akkor úttörőnek számító, dömpingáron bevezetett műholdas szolgáltatásával teljesen átrajzolta a piaci viszonyokat. Ezt leginkább úgy lehetne összegezni, hogy az addig rendkívül kiszámítható rendszer felborult, a különböző hasznok és veszteségek komplex tilitolija eredményeképpen pedig mindenki megtalálta a számításait – kivéve a legkiszolgáltatottabbak, a hazai vállalkozások.
MÁR CSAK A KORMÁNYBAN REMÉNYKEDNEK
A portálunknak nyilatkozó érintett vállalkozó arról számolt be, hogy mára sok társa kényszerült kiszállni az üzletből, de a maradók is kilátástalan helyzetben vannak. Szerinte hiába nyújtanak évtizedek óta megbízható és minőségi szolgáltatást, nem tudják felvenni a versenyt azzal a konkurenciával, amely annyival olcsóbban kapja meg a csatornák terjesztési jogát, hogy a fogyasztóknak kínált csomagáruk is kedvezőbb annál, mint amennyiért ő egyáltalán hozzájuthat a műsorterjesztés jogához. Utolsó szalmaszálként a vállalkozókat képviselő szervezetek, így a Magyar Kommunikációs Szövetség, a Nemzeti Műsorterjesztő Klaszter, illetve a Magyar Kábeltelevíziós és Hírközlési Szövetség közös levélben fordult Orbán Viktor miniszterelnökhöz, hogy a kormány avatkozzon közbe és ne hagyja elveszni ezeket a magyar vállalkozókat, akik összesen 10 ezer család számára adnak megélhetést, és még ennél is több fogyasztó számára nyújtanak mára alapvetőnek számító szolgáltatást.
A HATÓSÁGOK SZÉTTÁRTÁK A KARJUKAT
A témában portálunk megkereste a Fogyasztóvédelmi Hatóságot és a Gazdasági Versenyhivatalt. A fogyasztóvédelem elhárította magától a kérdést, az illetékesség hiánya okán. A Gazdasági Versenyhivatal kérdéseinkre részletesen ismertette a visszás piaci gyakorlatokat, amelyről tudomásuk van, azonban szerintük a nagy egészt tekintve ezek marginális jellegű részletkérdések. A GVH ugyanis a hatályos versenyjogi szabályozás alapján nem talált kifogást az eltérő árszabásokban. Az érintettek számára így kizárólag a vonatkozó törvények és rendeletek módosítása adhat lehetőséget a túlélésre.
Az utolsó óra utolsó percében tehát sok tízezer érintett várja a kormány állásfoglalását. A megkérdezettek egybehangzó véleménye szerint az ügyük sorsa innentől már csak politikai döntés kérdése…
Facebook
Twitter
YouTube
RSS