A feltűnési viszketegségben szenvedő LMP-s frakciót kellett rendre utasítania hétfőn az Országgyűlésben Kövér László házelnöknek, aki az ökopárt öt tagját kizárta az ülés hátralévő részéről. Rétvári Bence az LMP-s akcióra reagálva hangsúlyozta, a Jobbik és az LMP ugyanazt az álhírt próbálják erősíteni, egy sohanemvolt Fidesz-KDNP-s kormányzati célt, hogy tandíjat akarnak bevezetni. Hende Csaba felszólalásában arról beszélt, az Európai Bizottság közelmúltban közzétett javaslata a többi között állandó áttelepítési programot, legális migrációs útvonalakat, határmenedzsmentet és a menedékkérelmek brüsszeli elbírálását sürgeti. Kiderült, Volner János, a Jobbik frakciójából kizárt, függetlenként szót kérő politikus egyedüli ellenzékiként megszavazza a kormány előterjesztését a Sargentini-jelentés ellen. Az MSZP-s Szabó Sándor azt kérdezte interpellációjában, hogy hány kilakoltatás történhet a tél beállta előtt. A képviselőt Völner Pál emlékeztette a kormány részéről, hogy nemrégiben ismét meghosszabbították a kilakoltatási moratóriumot. Völner Pált arról is kérdezték, hogy a Jobbik kasszájába jutott-e a lengyel állam kárára elkövetett áfacsalási pénzekből.
Vitathatatlanul a legmozgalmasabb pillanata volt a hétfői Országgyűlésnek, amikor Kövér László házelnök az LMP-frakció öt tagját kizárta az ülés hátralévő részéről, mert képviselőtársuk, Ungár Péter napirend előtti felszólalása közben tiltott személtető eszköz használtak, táblákat mutattak fel, amelyen a tandíjat ellenző idézetek szerepeltek Orbán Viktortól. A kizárt képviselők az ülés további részében nem szólalhatnak fel és hétfői tiszteletdíjukra sem tarthatnak igényt. A képviselők hétfőn ezen felül többek között a kilakoltatásról, a devizahitelesek problémájáról, a Sargentini-jelentésről és az orvoshiányról vitáztak a Parlamentben.
Sohanemvolt szándékot kritizál vállvetve a Jobbik és az LMP
Az LMP-s Ungár Péter a tandíj ellen szólalt fel napirend előtt. Kövér László házelnök eközben többször is felszólította az LMP-s képviselőket, hogy tartsák be a házszabályt, ugyanis táblákat mutattak fel, amelyre Orbán Viktor több, tandíjat ellenző mondatát írták fel. Kövér László végül még a felszólalás közben jelezte, mivel az LMP nem kért engedélyt a házbizottságtól a szemléltető eszköz használatára, kizárja az ülés hátralévő részéről Szabó Szabolcsot, Hohn Krisztinát, Csárdi Antalt, Demeter Mártát és Keresztes László Lórántot. Ungár különben arról beszélt, mindegy, milyen álszót talál a kormány a tandíjra, az akkor is tandíj marad, ha fejlesztési részhozzájárulásnak hívják. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára ugyanakkor továbbra is valótlannak nevezte, hogy a Fidesz-KDNP tandíjassá tenné a felsőoktatást és kijelentette, a Fidesz-KDNP mindig is a tandíj ellen volt, és ez így is lesz. A jobbikos Brenner Koloman hasonló tartalmú felszólalásával kapcsolatban pedig a Jobbik-LMP szövetségét vélte fölfedezni, hiszen mindkét párt a felsőoktatásról, a Corvinus Egyetem helyzetéről beszélt.
Ugyanazt az álhírt, ugyanazt a “fake newst” próbálják önök itt erősíteni, egy sohanemvolt Fidesz-KDNP-s kormányzati célt
– hangoztatta.
Ungár Péter; fotó: MTI
Kiborult a DK, mert nem engedték az újabb tüntikézést
Arató Gergely, a DK képviselője felszólalásában kifogásolta, hogy a török elnök múlt heti látogatása során a rendőrség betiltotta a DK tüntetését, ugyanakkor “boldogan engedélyezte” magyarországi törökök Erdogan melletti demonstrációját. Hangsúlyozta, a kormány 8 éve mást sem tesz, mint elhallgattatja, aki nem ért vele egyet. Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára “fake news”-nak nevezte az állítást, hozzátéve, a DK a rendőrség által lezárt területen akart tüntetni, a hatóság pedig felajánlott egy közeli alternatív helyszínt. Ugyanakkor megjegyezte, a DK aggódik a demokratikus jogok miatt, holott demokráciafelfogásának lovasrendőrök, gumilövedékek és kilőtt szemek a szimbólumai.
Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője felszólalásában arról beszélt, az MSZP benyújtotta azokat a javaslatokat, amelyek megakadályozhatnák, hogy a Sargentini-jelentés miatt megbüntessék Magyarországot, azonban ezeket a Fidesz nem támogatta.
Ezért innentől minden kilakoltatásért, minden orvoshiány miatt bekövetkezett halálesetért, minden elvesztett támogatásért Orbán Viktor és az urizáló fideszes elit a felelős
– jelentette ki.
Dömötör Csaba államtitkár úgy vélte, óriási a szakadék az MSZP, a baloldal szavai és tettei között, hiszen amíg kormányon voltak, megduplázták a munkanélküliséget, sokszorosára emelték az energiaárakat, iskolákat és kórházakat zártak be és bevezették volna a vizitdíjat.
Újabb információk a gyermekápolási segély emelkedéséről
Harrach Péter (KDNP) az ápolási díj emeléséről szólva azt mondta, sikeres ország csak úgy képzelhető el, hogy minden társadalmi csoport megkapja azt, ami neki jár. Elmondta, új támogatási kategóriát hoznak létre az önellátásra képtelen gyermeküket ápoló szülőknek, akik havi nettó 90 ezer forintot kaphatnak és nyugdíjjogosultságot is szereznek. A gyermek életkorát nézve nincs korlátozás – jegyezte meg. Szükségesnek nevezte a szülők tehermentesítését is, hogy napközbeni segítséget kapjanak. Rétvári Bence államtitkár elmondta, a döntés előtt egyeztettek az érintettekkel. Nemcsak a gyermeküket ápolók kapnak emelést, hanem azok is, akik korábban valamilyen ellátásban már részesültek – ismertette, hozzátéve, hogy az emelésekre 11,5 milliárd forint lesz összesen. Kitért arra is, hogy az, aki több gyermekét is otthon ápolja, az 150 ezer forintot kap jövő év elejétől. Beszámolt arról is, hogy 2022-ig tart a gyermekek után járó ápolási díj emelése, addigra eléri az akkori minimálbér összegét.
Rétvári Bence; fotó: MTI
Agyrém és horrorgyűjtemény a brüsszeli migrációs javaslat
Hende Csaba (Fidesz) arról beszélt, hogy az Európai Parlament (EP) Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi (LIBE-) Bizottságának legfrissebb javaslata szerint a migránsok már a tagállamok külképviseletein humanitárius vízumot kaphatnának, hogy szabadon beutazhassanak az EU területére és itt intézhessék menedékkérelmeiket. Az Európai Bizottság közelmúltban közzétett javaslata pedig a többi között állandó áttelepítési programot, legális migrációs útvonalakat, határmenedzsmentet és a menedékkérelmek brüsszeli elbírálását sürgetik – mondta, “agyrémnek”, “horrorgyűjteménynek” minősítve a javaslatokat.
Ha Brüsszel legalizálja a bevándorlást, akkor afrikaiak milliói indulnak el Európába
– hangoztatta. Úgy értékelt, a Brüsszelben ma hatalmon lévő bevándorláspárti erők a jövő májusi EP-választásokig mindent át akarnak erőltetni, mert a szavazás után a bevándorlást elutasító többség kezébe kerülhet a döntés lehetősége. Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára is úgy látta, minden korábbinál durvább javaslatokat fogalmaztak meg Brüsszelben, egy valóságos népességcsere programról van szó. Véleménye szerint humanitárius köntösbe bújtatják a migrációt támogató terveket.
A Sargentini-jelentést is azért most fogadták el, mert azzal akarják meggyengíteni Magyarországot, hogy könnyebben keresztülvigyék a bevándorláspárti terveket
– magyarázta.
A Sargentini-párti ellenzék kínos parlamenti vergődése
A Magyarország szuverenitásának megvédéséről és a Magyarországgal szembeni rágalmak visszautasításáról szóló határozati javaslat vitájában az elsőként felszólaló Mirkóczki Ádám (Jobbik) azt mondta, nem “vetekszik” ez a válasz azzal, ami a jelentésben szerepel, mert a kormány szerint a határon lévő kerítésről és bevándorlásról szól, de a jelentésben a kormányt bírálták. Hozzátette, nem a brüsszeli jelentés, hanem a kormány jelenti a nemzetbiztonsági kockázatot. Arató Gergely (DK) szerint pártja szándéka az, hogy Magyarország megfeleljen az uniós értékeknek, mert a magyaroknak nem lehet kevesebb joguk, mint más uniós állampolgároknak. Ezért javasolják, hogy a jelentés tartalmáról, és ne a kormány hazug, mellébeszélő javaslatáról tárgyaljanak a parlamentben. Bősz Anett (Független) hazugságnak nevezte a kormány azon állítását, hogy a Sargentini-jelentésben csak a menekültkérdésben fogalmaznak meg kritikát.
A magyar kabinet ugyanis a jogállami normákat, a demokratikus intézményeket és az egyenlő bánásmód elvét sem tiszteli
– mondta. Ungár Péter (LMP) azt mondta, a kormánynak inkább olyan, a nemzeti érdeket érintő kérdéseket kellene a törvényhozás elé hoznia, mint például a multinacionális vállalatok az ország érdekeit sértő lobbitevékenysége. Harangozó Tamás (MSZP) szintén úgy vélekedett, a Sargentini-jelentés a magyar emberek jogfosztásáról és a korrupcióról szól, nem a migrációról.
Volner viszont megszavazza a javaslatot a Jobbik helyett
A Jobbik frakciójából kizárt, függetlenként szót kérő Volner János ugyanakkor közölte, megszavazza a kormány előterjesztését. Döntését azzal indokolta, hogy a jelentés kiállt az azonos nemű párok családalapítási joga mellett, amivel nem ért egyet, továbbá az európai dokumentum a migránsok önkéntes fogva tartását is kritizálta, amit szintén nem tud elfogadni, mivel az szerinte az ország biztonságát szolgálja.
Az ellenzék a szokott módon külföldről vár segítséget
Az előterjesztők nevében felszólaló Böröcz László (Fidesz) alapvetően hibásnak nevezte az ellenzék hozzáállását, szerinte ugyanis az ellenzék újra külföldről vár segítséget egy számára sikertelen választás után. Tordai Bence (Párbeszéd) azt mondta, a magyar emberek többsége egyetért a Sargentini-jelentésben megfogalmazott állításokkal, így szerinte ebben a kérdésben az ellenzék és nem a kormány képviseli a többséget. Vigh László (Fidesz) ezzel szemben úgy vélte, az ellenzék saját hazája ellen járt el a Sargentini-jelentés elfogadásakor és továbbra is azon dolgozik, hogyan bántsa a nemzetet.
Soha nem volt ilyen fontos szavazás
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára felszólalásában kiemelte, a probléma gyökere abban rejlik, hogy miközben az európai lakosság 70 százaléka ellenzi azt, ami a bevándorlás kérdésében történik, addig azt az európai döntéshozók nem hallgatják meg.
Az európai parlamenti voksolás után azonban ez a helyzet megváltozhat, ezért sem volt soha ilyen fontos szavazás korábban
– fogalmazott, majd hozzátette, ha a jelentésből kivesszük a hazugságokat, a folyamatban lévő ügyeket és az ideológiai elvárásokat, akkor nem marad más érdemi konfliktus, mint a bevándorlás kérdése.
Kilakoltatások és orvoshiány?
Szabó Sándor (MSZP) azt kérdezte interpellációjában, hogy hány kilakoltatás történhet a tél beállta előtt. Völner Pál, az igazságügyi tárca parlamenti államtitkára úgy reagált, a baloldali kormány több, mint egymillió családot kergetett a devizahitelek csapdájába, majd ellenzékben az MSZP nem támogatta a devizahiteleseket segítő kormányzati intézkedéseket.
A kilakoltatási moratóriumot nemrégiben hosszabbította meg az Országgyűlés
– emlékeztetett.
László Imre (DK) azt a kérdést tette fel, hogy mikor akar a kormány a folyamatosan romló egészségügyi helyzeten javítani. Magyarországon ma 330 tartósan betöltetlen háziorvosi praxis van – a számuk folyamatosan nő -, továbbá óriási a hiány a fogorvosi praxisokban, a mentőszolgálatnál pedig tömeges az elvándorlás – sorolta. Rétvári Bence Emmi-államtitkár azt felelte, míg László Imre korábban kiállt a vizitdíj mellett, addig a mostani kormány emelte a praxisok támogatását, segíti a praxisvásárlást és a háziorvosok letelepedését, a rezidenseket pedig ösztöndíjjal támogatja.
Gulyás Gergely és Tuzson Bence; fotó: MTI
Hulladékhelyzet
Hegedűs Lórántné (Jobbik) a hulladékpolitikáról beszélve kiemelte, az NHKV Zrt., mint állami koordináló szerv, nem teljesíti feladatát, a számlázás korábban jól működő rendszerét már a megalakulásakor hosszú hónapig blokkolta, s azóta is folyamatosak a gondok a díjbeszedéssel, annak továbbításával a közszolgáltatást végző cégek felé. Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára azt mondta, aggodalomra semmi ok nincs, a közszolgáltatásokat úgy alakították át, hogy minél alacsonyabb díjért, minél magasabb szolgáltatást tudjanak biztosítani. Az állami koordináció megjelenése óta a szelektív gyűjtés az uniós célokkal összhangban történik – tette hozzá az államtitkár, rögzítve: a zrt. folyamatosan biztosítja a közszolgáltatások finanszírozását.
Egyszerűsödik a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása
Aradszky András (KDNP) a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásáról beszélt. Utalt az alaptörvényre és kitért arra, hogy Magyarország törekszik megteremteni azokat a feltételeket, hogy minden munkaképes ember, aki akar, dolgozhasson. Kitért arra, hogy számuk a 2010-es 18 százalékról idén 40 százalékra nőtt, de ez a szám további intézkedésekkel még emelhető. Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára közölte, a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásában is érezhető előrelépést sikerült elérni, több, mint kétszeresére nőtt azoknak a száma, akik a célzott kormányprogramnak köszönhetően el tudtak helyezkedni. Jelezte, jövő január 1-től az adó- és járulékkedvezmények igénybe vételének a lehetősége egyszerűsödik.
Ne követeljen női kvótát, aki a nők elleni erőszakon röhögcsél
Oláh Lajos (DK) a női kvóta bevezetéséről kérdezte az emberi erőforrások miniszterét, arról beszélve, hogy nemzetközileg elismert kutatások szerint a konfliktuskezelés és a kockázatvállalás terén eredményesebbek azok a szervezetek, amelyek vezetésében magasabb a nők aránya. A számos országban működő női kvótára utalva azt kérdezte, a kormányzat miért veszi semmibe a magyar nőket, akik alacsonyabb fizetésért, kisebb esélyekkel dolgoznak, mint a férfiak. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára azt állította szembe, hogy míg a DK frakciójában lényegében csak férfiak ülnek, a párt egy tavaszi kampányfórumán pedig migránsok által nők ellen elkövetett erőszakon “nevetgéltek”, addig a minisztérium értekezletein az államtitkárok és a szakértők között többségben vannak a nők. A kormányzati intézkedéseket sorolva kijelentette, az OECD-átlag feletti ütemben válnak a munkaerő-piacon aktívvá a magyar nők, akik közül 2016 óta többen diplomások, mint ahány férfi, a női vezetők arányát tekintve pedig uniós összehasonlításban ötödik helyen áll az ország.
Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) arról érdeklődött, mikor hajlandó végre – az Európai Bíróság szeptemberi döntése alapján – horvát mintára segíteni a kormányzat a hitelkárosultakat, levéve róluk az árfolyamkockázat terhét. Völner Pál, az igazságügyi tárca parlamenti államtitkára válaszában kiemelte, a bíróságok feladata ezekben az ügyekben dönteni, ezt a feladatot nem veheti át a kormányzat. Hozzátette, egyedileg kell a bíróságoknak vizsgálniuk a mintegy egymillió szerződést, hiszen “gyakorlatilag minden ügy más lehet”, így nem lehet szakmányban ítélni. Ugyanakkor álszentnek nevezte a kérdést, mondván, a szocialisták kormányzása idején szüntették meg a forinthiteleket.
Staudt Gábor. Fotó: MTI
Jobbikos áfacsalás?
Völner Páltól Böröcz László (Fidesz) azt kérdezte, hogy meglesz-e a lengyel államtól ellopott pénz. A képviselő kiemelte, a hírek arról szólnak, hogy a lengyel ügyészség költségvetési csalás gyanúja miatt nyomozást rendelt el, mert több, mint 2,5 milliárd forint értékű kárt okozott Staudt Gábor jobbikos képviselő és több társa a lengyel államnak. Kezdetben csak ezüsttel csaltak, majd kifejezetten erre a célra készült arany ékszerekkel és platinával is. Felvetette, ebből a pénzből a Jobbik kasszájába vajon került-e. Az Igazságügyi Minisztérium államtitkára szintén arról beszélt, hogy sajtóhírek szerint elrendelték a nyomozást, és lehetséges, hogy a lengyel hatóságok még ebben a hónapban tanúként fogják kihallgatni a feljelentőt. Jelezte: Staudt Gábor akkor lehet gyanúsított egy büntetőeljárás során, ha az Országgyűlés a mentelmi jogát felfüggeszti. Staudt Gábor a magyar ellenzéki párt vezető tagjaként felelős pozíciót tölt be az Országgyűlésben, s mindig konstruktív szakmai vitákat tudtak vele folytatni. Ebben az ügyben egyelőre nem lehet tudni, kapott-e ebből a pénzből a Jobbik politikusa vagy sem – jegyezte meg az államtitkár. Az áfacsalásos ügyről és a lengyel nyomozásról portálunk számolt be elsőként, amiről bővebben itt olvashatnak.
Forrás/vezetőkép: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS