Az még hagyján, hogy Magyarország “üres kézzel” érkezett a glasgow-i klímacsúcsra, de a minden fűszálat körbebetonozó, fagyilkos kormány nem írta alá a globális erdővédelmi kezdeményezést, mert még a karácsonyfáról is a stihlfűrész jut eszébe a konzervatív honatyáknak – így sopánkodik mostanság a jótollú balos média. Nyilván az egészből egyetlen szó sem igaz, Magyarország magától értetődően csatlakozott a kezdeményezéshez. Ebből is látszik azonban, hogy ami a baloldalon eddig a glasgow-i klímacsúcs és Magyarország összefüggésében hírként megjelent, az a valóság teljes kiforgatása. Pedig, ha van például ország, amelyik a legnagyobb természetességgel és otthonról hozott lendületével állt a nemzetközi erdővédelem ügye mellé, az éppen Magyarország, ahol többek közt évek óta történelmi léptékű Országfásítási és Településfásítási Program zajlik. Csak erről a baloldalon politikai és ideológiai okokból hallgatnak…
Valójában folyamatos hátrálásnak, kvázi védekezésnek hat az ellenzéki valósághajlítások, hangos agresszivitásba csomagolt álhírek állandó tisztázási kényszere. Különösen igaz ez mindenre, ami a zöldkérdésekkel kapcsolatos, hiszen a baloldal jó ideje ráégette a konzervatív-keresztény oldalra, hogy “klímaellenes”, “lebetonozós”, meg “fagyilkolós”, annak ellenére, hogy ennek épp az ellenkezője igaz. Valami hasonló történt a minap, amikor a mostanában már zöld színekben is játszó Demokratikus Koalíció hangos botrányt kavarva követelte közleményében, hogy “az Orbán-kormány azonnal csatlakozzon az erdők védelmében született glasgow-i dokumentumhoz”. Valóság barátunk erre kissé rángó arccal jegyezhette meg magában, hogy hiszen csatlakoztunk… Ott szerepel Magyarország a felsorolásban. Hol itt a gond? Egyúttal miért sugallja azt a Demokratikus Koalíció, hogy egyáltalán felmerült annak gondolata, hogy hazánk nem csatlakozik a kezdeményezéshez? Az elvtársiasság jegyében aztán a Telex is megírta, hogy a világ jó vezetői a vasárnap kezdődött glasgow-i klímacsúcson megfogalmazott keddi deklarációban azt ígérik, 2030-ra nem lesz több erdőirtás, és csak a patás Orbán nem firkantotta oda a nevét, mert ő igenis erdőirtást akar. Hogy mindez ócska, hazug sugalmazás, mit számít? (Pláne annak fényében, hogy az említett Telex egyetlen cikkében, de még egy lábjegyzetben sem foglalkozott még soha a több éve hazánkban zajló, történelmi léptékű fatelepítési programmal, de erre még visszatérünk…)
Ugyanakkor tisztázzuk először is, milyen kezdeményezéshez is (nem, de mégis) csatlakozott Magyarország. A szabad fordításban a “Glasgow-i vezetők nyilatkozata az erdő- és talajhasználatról” címet viselő dokumentum rögzíti az aláíró országok azon elköteleződését, hogy 2030-ig megállítják az erdők nagyipari pusztítását, az ezzel járó talajeróziót és ehhez kellő segítséget nyújtanak a fejlődő országoknak (az Európai Unió egymilliárd eurót fordít erre az elkövetkezendő öt évben). A megállapodáshoz kapcsolódva több tucatnyi globális nagyvállalat kötelezettséget vállalt arra, hogy a jövőben nem finanszíroz olyan beruházásokat és ipari tevékenységeket, amelyek közvetlenül kötődnek az erdőségek kiirtásához.
Magyarország magától értetődően csatlakozott a kezdeményezéshez
Most pedig térjünk ki arra, miért is volt magától értetődő Magyarország csatlakozása a kezdeményezéshez, egyúttal miért is volt ordas hazugság annak sugalmazása, hogy hazánk esetleg nem zárkózik fel az aláírók sorába. Mint arra fentebb is utaltunk, a rémhírterjesztő Telex egyetlen cikkében sem foglalkozik azzal a nagyszabású országfásítási programmal, amelyet már évekkel korábban elindított az Agrárminisztérium a (szintén agyonhallgatott) Klíma- és természetvédelmi akcióterv keretében, és amelynek nyomán hazánk erdőborítottsága 2030-ra elérheti a 27 százalékot, ami azt is jelenti, hogy minden évben mintegy 150 hektár új erdő települ az állami erdőgazdaságok részvételével. A célkitűzéseket kiegészíti a Településfásítási program is, amelynek révén nincs ma Magyarországnak olyan szeglete, ahol ne indult volna meg a fák ültetése. Ez az, amiről a balliberális sajtó rendre elfelejt beszámolni. Úgy tesz, mintha ez meg sem történt volna, vagy nem történne éppen most is. Ahogyan azt is elhallgatták, hogy annak idején Tarlós István 10 ezer fát ültetett Budapesten. Karácsony Gergely, a fővárosi klímaerdő csősze a főpolgármesterré választása óta még egyetlen fát nem ültetett. Karácsony nemlétező klímaerdőjéről mégis sokkal többet lehetett olvasni… A cél tehát egyértelmű: úgy tenni, mintha a jobboldali kormány ne tenne semmit a klímavédelem érdekében; ne hozott volna törvényt arról, hogy hazánk 2050-ig klímasemleges ország lesz; ne ültetné hektárszám a fákat; ne invesztálna a vasúti közlekedésbe; ne fejlesztené erőteljes ütemben napenergia-kapacitását, és sorolhatnánk. Holott nyilvánvaló: ha van ország, amely magától értetődően csatlakozik a világméretű erdővédelmi kezdeményezéshez, az éppen Magyarország. És éppen azért, mert ez a kormány irányítja az országot…
Vezetőkép: MTI/Krizsán Csaba
Facebook
Twitter
YouTube
RSS